Fezejet

  1       1|                kiabáljanak az éji őrök, azok annyira szót fogadtak, hogy
  2       1|              kérdezém ismerőimtől, mire azok nagy rebegés között elbeszélék,
  3       1|             lények? Miért ne lehetnének azok a legegyszerűbb események
  4       1|                 én harmadikat is tudok: azok, melyeket incselkedő emberek
  5       1|               több gyújtogatót elfogva, azok egyenkint kivallották, hogy
  6       1|                nap készen nem talál, és azok, kik megmaradnak, torkig
  7       3|              írt.~Akik bort nem isznak, azok a szép szemek pillantatától
  8       3|                 a két férfinak, s midőn azok egymás kezét megrázva, jelentő
  9       4|       elfeledted, hogy menyasszonyod is azok közt van!~Thököly zavarodottan
 10       6|          tiszttel: csak azt várja, hogy azok odábbmenjenek, azonnal rajtaüt
 11       6|             maga és kergetői közé, hogy azok kénytelenek visszafordulni.~
 12       6|               hol és mikor kitől vette. Azok közt egy darab sincs lopott.~
 13       6|               az ország túlsó szélében, azok nem látták az ő arcát soha;
 14       6|               uraknak az izenetet, mire azok rögtön útnak ereszték a
 15       6|              puszta vár! Mind nincsenek azok elpusztulva. Van ott ágyú
 16       6|            erdőségek! Mind jó menedékei azok a szegénylegénynek.~– De
 17       6|        beleeresztettük a török táborba. Azok elfogták, s kérdezték: mit
 18       6|        közrekapták a meglódult törököt.~Azok visszafelé is jól tudtak
 19       6|                 a vakmerő kalandorokat. Azok mintegy ezer lépésnyire
 20       6|        maradványát.~Akik künn rekedtek, azok közül nem maradt életben
 21       7|                Benedicite nomen Domini!~Azok csak hajtogatták magukat
 22       7|             vagyunk.~– Ariánusok?~– Még azok sem.~– Patarénok?~– No,
 23       7|                hogy valakiket megáldok, azok meg legyenek áldva.~– Köszönöm
 24       7|                 s lássa meg csapatjait, azok egy szavára szétbontják
 25       7|                nem tisztítottam, nehogy azok által ragadjon el reátok
 26       7|                elijeszté embereit, hogy azok rögtön szét akartak szaladni.~–
 27       7|            kórodi úton közeledők hírét, azok elé nagy bíztában kijő,
 28       7|               nagy bíztában kijő, s míg azok megfordulva előtte, őket
 29       8|              megijedt, elgondolva, hogy azok most visszahozzák az egész
 30       8|             kegyelmeteket, nemes uraim.~Azok feltekintének e szóra, s
 31       8|        kegyelmetek egyetértenek, s most azok egy tappot sem akarnak addig
 32       9|                 mit beszélnek; örmények azok, rácok vagy cincárok, legjobb
 33       9|            korukban elfogott rabnőkkel, azok rendesen agyonsírják magukat,
 34      10|                 s távozófélben monda:~– Azok Hasszán basa kedvenc hölgyei
 35      10|                 szívét beszédével, hogy azok elfeledék, miként Isten
 36      11|                fussatok onnan! Dzsinnek azok, rossz szellemek, gyönyörű
 37      11|                ezekhez képest? Tudnak-e azok oly hangon dalolni, mely
 38      11|                 és te is látni fogod.~– Azok ott? Hiszen te a bangitafákat
 39      11|                sátrak ott a halmokon…~– Azok bizonyára kiterített vásznak,
 40      11|           parancsolva volt.~– Tehát mik azok, akik a Duna-parton járnak?~–
 41      12| szolgálattételre szólíték fel, s melyet azok nem teljesítének, amiért
 42      12|             gondolja majd az ifjú, hogy azok ott harmatcseppek.~Azután
 43      13|             derékhadait vette űzőbe, de azok sehol sem fogadtak el csatát,
 44      13|         érsekújvári basával egyesülten, azok elől minden oldalról elvágják
 45      13|                leverésére előjönnek. De azok meg sem mozdultak. Hasszán
 46      13|                megfojtsa magát, mielőtt azok borzasztó fenyegetésüket
 47      13|           lerendelve a jancsárok ellen, azok bátran megütközének a törökökkel,
 48      13|              volt keményebb tusa, végre azok is ingani kezdtek, egyik
 49      13|            elválasztá az apát a fiútól. Azok engedelmeskedtek. Kucsuk
 50      13|                meg merné neki mondani: „Azok saját seregeid, melyeknek
 51      13|       ötvenlépésnyire ért csapatjaihoz, azok mintegy jeladásra egyszerre
 52      13|             lobogók, a hármas lófarkak, azok egyenként vesztek el vívóik
 53      13|               végre csak egyes emberek, azok is elhagyják egymást kifáradtan,
 54      14|               elvegyülve, alig látszott azok által figyelembe vétetni.~
 55      14|                kísérők tömegéből, s míg azok dühös ordítással veték magukat
 56      14|         porfelleg látszott közeledni.~– Azok ott üldözőink – nyögé kétségbeesve. –
 57      14|           kocsis egyre vágta a lovakat, azok tajtékzó gőzt lövellve orrlyukaikon,
 58      15|           voltak a csauszok orra előtt. Azok dühösen kezdtek el kopogtatni
 59      16|                 barátunk, mi se legyünk azok senkinek. Ha a kénytelenség
 60      16|                 jelenlevő urakon, amint azok egyenként lesüték szemeiket
 61      16|                  mert lelkem elég sötét azok nélkül is. Egy szerencsétlen
 62      17|              értesültem róla, miszerint azok az urak, kik a tanácsházban
 63      18|                 de kiáltó szavak voltak azok a pusztában, keble sivatagán,
 64      18|                ha uraik boldogok, ők is azok, ha uraik elvesznek, ők
 65      20|               hasztalan. Akiket látott, azok közül senkit sem ismert,
 66      21|                valaki elhagyja a földet azok közül, akik ama födél alatt
 67      21|             Hallgass szavaimra, és tégy azok szerint. Meg foglak szabadítani. –
 68      21|                a menekvőket attól, hogy azok hegyeiben magokat megsértsék.~
 69      21|             nyugalmasan szalonnázott. – Azok ki nem nyitják.~– Hát ti
 70      21|                Az ifjú szemeiből jöttek azok.~Ő nem lehetett boldogabb
 71      22|                 futását. Késő volt már. Azok gyors arab paripáikon versenyt
 72      22|            alakot, mely játékszere volt azok undok szenvedélyeinek, akik
 73      23|                 barátságos pohárra csak azok maradjanak jelen, akik vele
 74      23|              gyermekeivel a veszélyt, s azok ráestek, térden állva könyörögve,
 75      24|                 És, ím, nehány év alatt azok közül, kik az indítandó
 76      24|               portának adott esküt, nem azok, kiket ti elűztetek: nagyravágyó
 77      24|                 valamit törökül, melyre azok nem győztek bókokkal felelni.~
 78      24|         fejedelem követei itt jártak, s azok hozák a halomra öntött pénzt,
 79      24|                a nyakuk, ezt mondom én. Azok hozták ezt a summa pénzt,
 80      25|             hunyorítva –, messze vannak azok oda. El ne felejtkezzél
 81      25|              jőni a szorosútba, s amint azok egész gyanútlanul folytaták
 82      25|            embereit orozva megtámadván, azok közül huszonnégyet leaprítottak,
 83      25|           győzhetetlen basa – felelének azok egyhangúlag, mellükön keresztbe
 84      25|         győzhetetlen basa – viszonzának azok újra, térdeiket ütve homlokukkal.~
 85      25|                 inte a janicsároknak, s azok szép csendesen kivonták
 86      28|          szeszély teremtményei, mert ha azok volnának, a boldogságot
 87      28|          látszott közeledni. – Így csak azok siethetnek, kiknek valami
 88      29|               nyugtalanító hírek voltak azok, miket népzavaró elmék gondoltak
 89      29|            odábbcsúszni. Erdők, kertek, azok közt kalyibák voltak rajta,
 90      30|               íme, egyszerre elkezdének azok halaványodni, a szultán
 91      30|              római császár nevén, végre azok is elfogytak egészen, s
 92      30|             vannak, egyenkint fölkeltek azok előtte, maga a szultán is,
 93      30|           vérnek italával; majd, amidőn azok, kik most benneteket felbiztattak
 94      30|                fognak fordulni, majd ha azok, kik most egy sorban állanak
 95      31|              akik szántottak, vetettek, azok lettek a katonák; a lófőszékely
 96      31|            számukat sem lehet tudni, és azok mind különb emberek tenálad,
 97      33|          szabadítani. Most álljanak elő azok, akik le tudták törülni
 98      33|                gyújtogatni jók lehettek azok, számra is elég sokan voltak;
 99      33|                 ez ifjú az őrült, hanem azok voltak őrültek, kik ellenkeztek
100      33|        lövöldözzék fel a levegőbe, hogy azok a német táborra visszahulljanak.~
101      33|            lőhettek ellenfeleikre, mint azok őreájok, mert az ívben repülő
102      33|      megrohanták a birodalmi seregeket: azok nem voltak képesek a támadást
103      34|            védelmére keljenek föl, amit azok meg is tőnek. Valóban az
104      34|              Erdélybe be akarnak törni, azok senkinek sem oly elkeseredett
105      34|          kőzáporral fogadta onnan, hogy azok kénytelenek voltak a továbbnyomulással
106      34|              pedig nagy fákat kötöttek, azok tartották vissza gallyaiknál