Fezejet

  1       1|      palástját: – Hát ne alugyék kegyelmed ilyenkor!~– Hopp! – hó! –
  2       1|   eszembe a textus.~– Törülje ki kegyelmed a szemeiből az álmot, és
  3       1|     nagytiszteletű uram, alugyék kegyelmed tovább – szólt Apafi, újra
  4       1|       nevetett rajta eleget.~– A kegyelmed hívei kevésbé toleránsak
  5       1|         hétre szívesen engedek a kegyelmed kívánatának.~Ismét másik
  6       1|         evvel, jó asszony? Tudja kegyelmed, hogy én sarkantyút nem
  7       1|     csodát kiáltottak. Megmondja kegyelmed a magiszternek, hogy össze
  8       1|          jutni.~– Álmodta ezeket kegyelmed.~– Oly igazán láttam, mint
  9       1|          mitevő legyek?~– Menjen kegyelmed haza, és lásson dolga után;
 10       1|          köntösét.~– Ne tüzeljen kegyelmed, tisztelendő kolléga, nem
 11       1|       csodák országaiba emelt?~– Kegyelmed nem tagadja tán, hogy Istennek
 12       1|         elég ok. Nem emlékezik-e kegyelmed a múlt évre, amidőn egyszerre
 13       1|     könnye is foly bele.~– Tehát kegyelmed pártérdekből magyarázza
 14       1|            Egyházfi uram, menjen kegyelmed a szobámba, s hozza utánam
 15       1|        Avagy miért nevez engemet kegyelmed korhely Proteus Transsilvanicusnak,
 16       1| hivatalából. Végtére: mondja meg kegyelmed azoknak a kísérteteknek,
 17       1|         a kísérteteknek, akiknek kegyelmed éjszakánként orgonálni szokott,
 18       3|      helyett Flóra leányát küldé kegyelmed tiszteletére, igen sajnálván,
 19       3|       zászlót. Ne sokáig időzzön kegyelmed, hanem iparkodjék bennünket
 20       3|     meghalni a szeretetért (érti kegyelmed, hogy a szeretet nem rám
 21       3|     hanem az után, amit tesznek. Kegyelmed felől egyébiránt okom van
 22       3|    tréfával monda neki:~– Ha már kegyelmed saját menyasszonyával be
 23       5|    háttal lévén felé fordulva.~– Kegyelmed, Szénási mester, egy véghetetlen
 24       5|         nevelésben részesítse, s kegyelmed ahelyett babonákkal bolondítja
 25       5|     kérem alássan…~– Mit gondolt kegyelmed? Tán csak nem gondolta azt,
 26       5|      szemre-főre nézett.~– Látja kegyelmed, milyen nagy bolond kegyelmed? –
 27       5|    kegyelmed, milyen nagy bolond kegyelmed? – vágott közbe Teleki. –
 28       5|    hűségre buzdítsa, de nem hogy kegyelmed maga is csodákat csináljon,
 29       5|         Engedelmet…~– Takarodjék kegyelmed előlem. Meg ne lássam többet.
 30       5|        tőlem kegyelmét?~– Tegyen kegyelmed, amit akar. Menjen el Szatmárba,
 31       5|         fogadnak fel.~– Maradjon kegyelmed ott akármi bérre, hiszen
 32       5|        fekvő beteg volnék. Fogja kegyelmed ezt a nehány tallért, vigye
 33       5|          pörölni Telekire.~– Hát kegyelmed miért nem feküdt le, ha
 34       5|       Mihály, nekem hiába beszél kegyelmed. Kegyelmed nagybeteg. Kegyelmednél
 35       5|          hiába beszél kegyelmed. Kegyelmed nagybeteg. Kegyelmednél
 36       5|    eszemben sem tartom én azt.~– Kegyelmed rossz keresztyén, ha mondom.
 37       5|     rossz keresztyén, ha mondom. Kegyelmed nem szeret sem Istent, sem
 38       5|       esik ki a világ feneke, ha kegyelmed három nap az ágyat nyomja:
 39       5|   engedsz. Jól megtartottad-e? – Kegyelmed pedig, Teleki Mihály uram,
 40       6|          nem azért jöttünk, hogy kegyelmed mágneses golyóbisokkal lövöldözzön
 41       6|        szép kerek sommát kívánna kegyelmed a nekünk teendő szolgálatért?~
 42       6|        Baradlán. Ekkor aztán kap kegyelmed tőlünk készpénzben ezerhétszáz
 43       6|            Hát kinek néz engemet kegyelmed? Azt gondolja tán: cigányvajdával
 44       6|         derék emberrel beszéljen kegyelmed, Kökényesdi uram, ő csak
 45       6|           Hiszen tudtam én, hogy kegyelmed a legderekabb ember hármajuk
 46       6|       szólt aggódva Raining –, s kegyelmed nem talál eljönni?~A rabló
 47       6|         országcsalónak néz engem kegyelmed?~Azzal biztos hivatkozó
 48       6|        hírneves csaták?~– Mind a kegyelmed épületére gondolta ő ki
 49       6|           Hanem máskor tudja meg kegyelmed, hogy mikor én otthon vagyok,
 50       7|   odasúgva:~– Maradjon nyugodtan kegyelmed.~Azzal véghetetlen csendesvérű
 51       7|    előttünk, páter Gergely, hogy kegyelmed pincéjében hordókkal áll
 52       7|       sincs.~– Ne gondolja pedig kegyelmed – szólt a rabló –, hogy
 53       7|       Azért nagyon jól cselekszi kegyelmed, ha mindent felfedez elébb,
 54       7|     népség van összegyülekezve a kegyelmed udvarán, férfi és asszony.
 55       7|      vállára ütve. – Ismer-e még kegyelmed, tisztelendő uram?~Magyari
 56       7|      gonosz vigyorgással –, hogy kegyelmed halvány leányával van itt.
 57       7|     barát, s súgva mondá neki:~– Kegyelmed fogasson ezalatt szekerébe,
 58       7|           Lovam nyergelve van.~– Kegyelmed lóháton megy? Hát leánya?~–
 59       7|         leánya?~– Őt itt hagyom, kegyelmed atyai gondjaira bízva.~–
 60       7|      melyeket Isten szárnyai s a kegyelmed öklei védnek?~– De gondolja
 61       7|        védnek?~– De gondolja meg kegyelmed, hogy ha a gyülevész rablók
 62       7|       bizonyosabban fogok sietni kegyelmed falainak védelmére, minthogy
 63       8|         Mi baj?~– Jaj, hagyja el kegyelmed. A szatmári hadsereg betört
 64      14|          békét:~– Csak üljön fel kegyelmed, majd elmondhatja azt az
 65      14|        monda:~– Ha ingadozni fog kegyelmed nyergében, itt leszek én
 66      15|         a fejedelem. – Miért jön kegyelmed ide? Semmivé tesz engem,
 67      16|      hangon Apafiné.~– S mit fog kegyelmed e felelettel csinálni, asszonyom? –
 68      16|        hivatalnokai vagyunk. Ezt kegyelmed igen jól tudhatja, mert
 69      16|         titkoltuk a szégyenpírt, kegyelmed kérdezte, most osztozzék
 70      16|          ítélőmester elé.~– Írja kegyelmed válaszunkat e levélre. Te
 71      16|      máséval vesződöl…” Írja alá kegyelmed, s adja oda a fejedelem
 72      19|      forog kérdésben. Emlékezzék kegyelmed vissza azon pillanatra,
 73      19|     balsorsa nem lesz ismeretlen kegyelmed előtt, s nem első út ez,
 74      19|    megszabadítására – de utolsó. Kegyelmed hatalmas és nagyeszű férfiú,
 75      19|          másnak ereje megtörött. Kegyelmed előttem úgy áll mindenha,
 76      19| bizonyítja, mennyire felette áll kegyelmed becsülésemben mindazoknak,
 77      19|       akiket ismerek. Cselekedje kegyelmed, hogy e becsülést egy forró
 78      23|          mondá neki:~– Nézze meg kegyelmed e gyűrű címerét, s akármi
 79      23|          parancsot rögtön hajtsa kegyelmed végre, szentnek tartván
 80      23|             Csak nem gondol arra kegyelmed? – kérdé Csáky megijedve.~–
 81      24|    reszkető állal súgá fülébe:~– Kegyelmed elölt bennünket, miért nem
 82      24| jelenetnek.~– Ha már letérdepelt kegyelmed egy ember előtt – szólt
 83      24|         mosolygástól.~– Meglássa kegyelmed – súgá Csáky uram Béldinek –,
 84      25|          a városból.~– Beszélhet kegyelmed – szólt Zülfikár fulladozva. –
 85      25|     Milyen jó ártatlan képet tud kegyelmed csinálni a dologhoz, mint
 86      25|       van! Hanem csak tartogassa kegyelmed ezeket a hazugságokat Ajász
 87      25|       hogy mint bolondíthatja el kegyelmed, ne engemet.~Székely László
 88      25|      voltak a várból; sajnálom a kegyelmed száz aranyát.~Ajász basa
 89      29|         olyan ember vagyok, mint kegyelmed.~A mellette állók ráncigálták
 90      29|      amint beszélt.~– Mit gondol kegyelmed? – szólt visszautasítólag
 91      29|       karját, s magával vonta.~– Kegyelmed semmire sem indul meg –
 92      29|           Volt idő, uram, amidőn kegyelmed eszének minden erejét megfeszítette,
 93      29|      nagyságos asszonyom, amidőn kegyelmed a fejedelem előtt magyarországi
 94      29|          szavakat: – Mindenütt a kegyelmed kezei járnak. Elveszett
 95      29|           Elveszett Bánfi Dénes: kegyelmed fejezteté le; meghalt Béldi:
 96      29|     fejezteté le; meghalt Béldi: kegyelmed üldözé a kétségbeesésbe;
 97      29|        kétségbeesésbe; családját kegyelmed vetteté börtönre, s csak
 98      29|    felelek érte! És ha azt hiszi kegyelmed, hogy amaz égő üstökös,
 99      29|   bolthajtásai vannak, de ha fél kegyelmed, álljon az ajtó eresze alá,
100      29|          a fejedelemhez. Nem jön kegyelmed a szobából?~– Én maradok –
101      31| elmondott neki mindent.~– Hallja kegyelmed, Teleki Mihály uram: a magyar
102      31|         ha mindjárt beszél velök kegyelmed; mert tartok tőle, hogy
103      34|       kívánt foglalkozás, osszon kegyelmed.~– De uram – pattant fel
104      34|   ellenség nem áll előttünk. Tud kegyelmed landsknechtet játszani?~–
105      34|          Thököly vezeti, igen.~– Kegyelmed nagyon sokra becsüli azt