Fezejet

 1       1|         egész országban alig volt ember, aki a zajos tüneményt ne
 2       1|       róla írni. Előbb csak tüzes ember lett belőle, aki sárkánykígyón
 3       1|          volt ismerve, s a magyar ember csak nevette a bolond törököt,
 4       1|         Itt a piacon egy ördöngös ember van.~– Lehet ott még több
 5       2|    számára tűrt, kuporgatott a jó ember feleségestül együtt: hogy
 6       2|         dús kamatban, és a jámbor ember kétségbe volt esve, ha e
 7       3|       Franciaországban, hanem más ember is tudja, hogy szoktak a
 8       3|    ilyesmin úgy szokott örülni az ember, ha szépen, illedékesen
 9       3|          ha a csillag lehull, egy ember meghal akkor.~Ha az én csillagom
10       4|          mintha csata közepén tíz ember ellen harcolnál, mert emiatt
11       5|      véghetetlen ügyetlen, ostoba ember.~– Kérem alássan…~– Ne kérjen
12       5|           alássan – rimánkodék az ember –, mitevő legyek, ha méltóságod
13       6|          akkori, minden fegyveres ember ellenség, akár kuruc, akár
14       6|         barátfai vendégfogadó?~Az ember elébb végigmustrálta a kérdezőket,
15       6|           utat? – szólt Topay.~Az ember megfogta a kérdezőt, s a
16       6|    Rákóczi, egy aranyat nyomva az ember markába.~Az megnézte, megforgatta
17       6|         nyílása, hogy rá nem akad ember, még magam sem tudnám megmondani,
18       6|           Nem kell azt hinni. Tíz ember kell egyikünkre! Emlékezhetnek
19       6|   elfoglalták a bejárást, kétszáz ember rohant a barlangba, s amint
20       6|           kegyelmed a legderekabb ember hármajuk között. Tehát,
21       6|       kegyelmetek ezen emberséges ember házához, aki idevezette,
22       6|      magát Ladányba.~– Csodálatos ember ez a Kökényesdi – szólt
23       6|    azonban attól tartván, hogy az ember elfeledi a határidőt, nem
24       6| elgyújtani, jól vigyázva, hogy az ember ki ne lője vele a saját
25       6|           csak arra várt, hogy az ember közelebb jöjjön, akkor végigfekteté
26       6|         hogy legalább láthassa az ember egymást.~A rémvilágnál egyszerre
27       6|           a magyar, magán a hídon ember ember ellen küzd. Rákóczi
28       6|       magyar, magán a hídon ember ember ellen küzd. Rákóczi éppen
29       7|           kit alig volt Erdélyben ember, aki ne ismert volna. Nagy,
30       7|          a két legegymáshozillőbb ember valának a földön; egyformán
31       7|     minden vallás jó ott, ahol az ember maga is az.~A szép halavány
32       7|      idegen volt. Látjátok, olyan ember vagyok én. Ha én megbicsakolom
33       7|          félkézzel úgy, ahogy más ember megrázna egy nyolcéves gyermeket,
34       7|          közületek rögtön kétszáz ember, s vegye át a kívántakat.~
35       7|           az országúton; négyszáz ember ezalatt lekerül, éjszaka
36       7|     keresztjárás alkalmával három ember szokott vinni, felzúdult
37       8|        midőn egymás után tíz-húsz ember futott hozzá őt felkelteni
38       8|    bútorzatokkal megrakva, minden ember jajveszékelt, ordított és
39       8|       lehetetlen, hogy egy gyalog ember megszabaduljon közülünk.~
40       8|           elől bújtál el, szegény ember?~– Jaj, drágalátos uraim.
41       9|  mondhassam egykor, hogy ily nagy ember tőlem vette készpénzen a
42      10|            azt mondanám rá: bölcs ember; előre ízleli a paradicsomot.
43      10|    megtiszteltetés egy keresztyén ember leányának.~– S mi történik
44      11|           démon! Hasszán basa nem ember többé, amióta őt bírja,
45      13|       holdfertályok, melyekben az ember betegség nélkül is könnyen
46      13|         váltotta fel őket a derék ember, mert mikor összeszámoltak,
47      13|       építsem a házaitokat.~Ez az ember volt a sírásó.~Hasszán basa
48      13|       Micsoda semmirekellő ostoba ember ez a Küprili, hogy ilyen
49      13|   fizetett.~– Bethlen Gábor derék ember volt, amit le nem fizetett
50      13|         hogy Küprili hadaiból egy ember sem mozdul az ő segélyére,
51      13|     vágtatva rohantak a híd felé. Ember ember hátán gázolt, akit
52      13|        rohantak a híd felé. Ember ember hátán gázolt, akit letaszítottak
53      14|       akará bocsátani, de a török ember egész parasztgőggel inte
54      14|  keskennyé lesz az, hogy csak két ember lovagolhat egymás mellett.
55      15|        azon ült egy ősz, halovány ember, bő, sárga lompos kaftánban.
56      15|        Apafi nem volt oly együgyű ember, hogy e túlságos engedékenység
57      15|            Apafi átlátta, hogy ez ember mindeddig csak játékot űzött
58      16|    elárulnának, hogy szívem érez. Ember vagyok, és apa és férj,
59      17|         kövér, nagytestű, haragos ember, ott senkire sem nézett,
60      18|          A hercegnő ott állt azon ember előtt, kinek élete az ő
61      19|      tűzhelyen egy felkötényezett ember főzött fekete leveket mindenféle
62      19|           karóba húzatnak, sem!~– Ember! Gergely! Ha engem megharagítasz,
63      19|         levelet égette el a derék ember, csak a borítékját. Volt
64      19|           készíts ebédet tizenkét ember számára, borról, virágokról
65      21|            midőn őt meglátták. Az ember egészen a nyílás elé állt,
66      21|           lett az idő, annál több ember csődült a kapuk elé; s mentül
67      21|         repülni.~– Ne tréfálj, jó ember, igen fontos tudósítást
68      23|           embereik vannak.~Némely ember hadvezéri hivatással született,
69      23|       székéről. – S hol van ez az ember?~– Most börtönben, de majd
70      23|            Nincs közöttünk idegen ember? – kérdé Teleki, gyanúsan
71      23|            mert hamar kiveszik az ember kezéből a kardot, s a saját
72      23|        tudva, hogy Béldi nem azon ember, ki polgárháborúban győzni
73      24|      nagyvezér, egy magas, száraz ember, szüntelen előregörbült
74      24|         letérdepelt kegyelmed egy ember előtt – szólt hozzá Béldi,
75      24|           azon kegyért, melyet ez ember most nemes ellenzéssel visszautasított.~
76      26|         idegen földön. Nem lennék ember, ha rólad megfeledkezhetném.~–
77      26|          a vasrácson keresztül.~– Ember vagy, jó öreg – szólt Kucsuk
78      27|        lakója a napsugár után. Az ember testestül-lelkestül acéllá
79      27|   meghajtá magát.~– No, te makacs ember – szólt a Küprili hozzá –,
80      27|        helyettem kezesül.~– Derék ember. Mily hasztalan tesz értem
81      29|          a templomba sem mehet az ember, hogy imádkozzék.~– Biz
82      29|    füleiknél foghatná meg őket az ember, ha éppen úgy meg nem volna
83      29|     nagyúré, itt én is csak olyan ember vagyok, mint kegyelmed.~
84      29|       veszett el ötven-hatvanezer ember pártvitákban, önző hadviselésekben;
85      29|      tanúságait, mikre gondolkozó ember figyelmezni szokott. Midőn
86      29|       rajta lakók ellen. – Minden ember kifut házából, a künn legelő
87      29|     minden bátorság a szívből, az ember, ki semmitől sem félt, itt
88      30|   Musztafa, egy dölyfös, elbízott ember vezette a díván elméjét,
89      31|        minthogy szerény, alázatos ember, sokkal több hasznára fog
90      31|         szólt:~– Ha én most az az ember volnék, akinek kegyelmetek
91      31|      Apafi Mihály mégiscsak derék ember”, s újabban visszaküldve
92      31|         fejedelem védi; hogy azon ember, kit országszerte gyávának,
93      31|     önhite körül; látta, hogy egy ember – kivel ő csak aláírás végett
94      32|          feledni tudja.~A szegény ember erre elérzékenyült, s felkeresve
95      33|         fejével az egeket érje: – ember ő, és lábai alatt ha megmozdul
96      34|         hogy viselje gondját, egy ember, kit koldusból én tettem
97      34|     haderővel van, és igen ravasz ember; azért ahelyett, hogy eléje
98      34|          keresztül, mint madár?~– Ember nem, de ha Thököly vezeti,
99      34|            Lóra, fegyverre minden ember! – kiálta Heiszler felriadva,