Fezejet

 1       1|   kápolnába, s ott most énekelnek. Nekem hajam szálai borzadtak;
 2       1|         megállj előttem, és felelj nekem az összegyűlt nép előtt:
 3       1|           elmondd neki, hogy adott nekem az ég egy hatalmas ördögűző
 4       2|            te hitetlen kutya, hogy nekem tököt hozasz?~És rögtön
 5       2|        hercegnek nem adom, mert az nekem kicsiny. Adom csak Ghyka
 6       3|            rám meri bízni, adja át nekem a kézszorítást és csókot,
 7       4|           szólt a csatlós.~– Hagyj nekem békét a leveleiddel – viszonza
 8       4|        herceg indulatosan. – Aztán nekem semmi közöm a béghez.~–
 9       4|           közöm a béghez.~– De van nekem hozzád – szólt közbe Feriz.~–
10       5|        csak nem gondolta azt, hogy nekem szolgálatot tesz vele?~–
11       5|           szolgálatot tesz vele?~– Nekem Naláczi úr őkegyelmessége
12       5|           én most hadakat gyűjtök, nekem nagy szolgálatot tesz vele,
13       5|        magán eret vágatni?~– Nincs nekem semmi bajom, nagyságos uram.
14       5|             Ej, ej, Teleki Mihály, nekem hiába beszél kegyelmed.
15       5|    hallgatá. ~„Fenséges fejedelem! Nekem őszinte kedveltem!”~„Hírül
16       5|      engedé. ~„Méltóságos fővezér! Nekem legkedvesebb uram!”~„Miszerint
17       5|            Telekinek, mint untában nekem írdogálni.~ ~
18       6|            kém! – Kendnek a pofája nekem nem tetszik! Kendet én felakasztatom…~
19       6|         hetykén a szavak végeit. – Nekem mindegy volna, ha még tízannyian
20       6|       pusztítson. Gyerekség már ez nekem mind.~– Tudom, Kökényesdi
21       6|           itt préda is elég.~– Mit nekem a préda. Ha akarom, akár
22       6|          szépen a boglyát. Hát azt nekem nem az isten adta?~– Bölcsen
23       6|      számítunk is egy zászlóaljra. Nekem semmi egyéb hasznom rajta,
24       7|      egymással. Jól tudjátok, hogy nekem kádakkal van rejtve a pénzem,
25       8|         mint a raj rohantak reánk; nekem ötvenedmagammal jutott az
26       9|         rózsafák mennyibe kerülnek nekem! Lyányaimnak sohasem szabad
27       9|           árulnék? Hát azért volna nekem minden igazhívő sah, emír
28       9|             hogy meg sem akarod őt nekem mutatni?~– Bizonyára, jó
29      10|        előbb megnyerhetni. Hidd el nekem, sokaktól hallám e mondást:
30      11|        helyeztetett, maga beszélte nekem, hogy híre sem volt ott
31      12|            kegyét elvesztém, minek nekem akkor az élet?~Az odaliszk
32      12|     virágfüzért vagy koszorút, azt nekem elhozod.~Majmun bámulva
33      14|     aggodalom az egész. Feküdj le. Nekem némi dolgaim vannak még,
34      14|     csikartak tőle. Hisz azért van nekem.~Kevés idő múlva visszajött
35      15|      határozzátok, hogy a hercegnő nekem kiszolgáltassék, átveszem
36      16|       arcát, s fülébe súgva:~– Még nekem van reményem, ne félj, megszabadítalak! –
37      16|         adófizető nép? Erre felelj nekem egyenesen, és gondod legyen
38      17|            azt tudod, hogy e lépés nekem milyen rövid.~– Te átkos
39      17|       fogsz érte menni Erdélybe, s nekem elhozod.~Azraële figyelemmel
40      17|          ha szemeid jók, mondd meg nekem, miféle ezred az, mely most
41      17|          most érkezett ide, és még nekem nincsen bemutatva; különben
42      17|           különös nagy oknál fogva nekem azt az aranygyümölcsöt le
43      17|   jövendőkben olvasok, s ami titok nekem, azt tőlem meg nem tudja
44      18|           az egész világ.~– Ő több nekem, mint az egész világ.~–
45      18|           hallhatóan:~– Isten! Adj nekem egy pillanatot életemben,
46      19|           Hasszán basa fogságában. Nekem nincs reményem másban, mint
47      19|            ott, s ha visszaadod őt nekem, s keblemre ölelve őt, mosolygó
48      19|           Akinek te adtad, az adta nekem, hogy elhidd, miszerint
49      19| asztalomról orvosságidat, s hozass nekem bort és drága ételeket,
50      19|        teljesítem. Mert parancs az nekem, és teljesítve fog lenni.~
51      19|         éltedet. Egykor azt mondád nekem, hogy szeretsz. Igaz-e ez
52      19|            akit szeretsz?~– Kéj az nekem.~– Tudsz-e meghalni azért,
53      19|        gyűlölt!… ez büszkeség lesz nekem. Úgy teszek…~S azután, mintha
54      20|           látszék.~– Mit parancsol nekem a felséges szultán? – kérdé
55      21|            kapu előtt!~– Mi gondom nekem a halál követére? Én tudom,
56      21|       szemei lehunytak? Mire volna nekem az élet, ha a szívnek nincs
57      21|      búsulj, holnapig sok idő van; nekem sok bizalmam van jó csillagzataimban;
58      21|            buzgalmadat?~– Éppen ne nekem köszönd, barátom, hanem
59      21|           herceg –, s reményem van nekem is.~– Mondd el, mi úton?
60      21|           én vagyok felelős érted, nekem kell téged őriztetnem; a
61      21|       segélyedre van szükségünk.~– Nekem nincs a tietekre.~A herceg
62      23|           április első napja, vagy nekem. Ebben a levélben egy fia
63      24|        hősök tengeren és szárazon; nekem különösen jóakaró uraim!!!~
64      24|         szólt a Küprilihez –, hogy nekem pénzem nincs, nem is tudnám,
65      24|      nekünk pénzünk nincsen.~– Van nekem! – kiálta fel Béldi mellett
66      24|           Erdélynek szüksége, s ha nekem csak az kellett volna, hogy
67      24|           ajánlám kegyelmetekbe. – Nekem a fejedelemség ingyen sem
68      25|          el nem tűröm, hanem ha te nekem elégtételt nem szerzesz,
69      25|            ellopott lovak helyében nekem ugyanannyi havasalföldi
70      25|             S még te ilyeket mersz nekem mondani, te borivó hitetlen!
71      25|  hajtottatok; hanem azokat add elő nekem mind egy lábig.~A várnagy
72      25|               A gyilkosok kellenek nekem, nem a te drágaköveid!~A
73      25|           s add tudtára, hogy ha ő nekem teljes elégtételt nem ád,
74      25|         emésztő hitetlenekre, akik nekem ilyeneket mernek izenni,
75      26|      hozták a szerencsétleneket.~– Nekem kétheti határidőre ki kell
76      26|          Te nemes lélek! Ígérd meg nekem, hogy árva gyermekeimet
77      26|          váratokba, meg fogjátok-e nekem engedni, hogy mint most,
78      27|          börtönben maradtak, ahova nekem is vissza kell térni, ha
79      28|          jönni velem.~– Óh, Feriz, nekem nincs örömem e vidékek után
80      29|      természetesen az ő halálát is nekem tulajdonítják; de hát azokat,
81      30|     magasan vannak fejem fölött, s nekem most nincs szívem, és semmi
82      30|    szőnyegeket, vánkosokat, melyek nekem nem vétenek; majd ismét
83      31|          bűnét tudja, jelentse meg nekem, és én tudni fogok ítéletet
84      31|           Erdélyből számkivesse.~– Nekem kellene ezért kegyelmedtől
85      34|            a vesztett tételeket. – Nekem csak egy szerelmem volt
86      34|             szólt búsan Thököly. – Nekem nőm van.~– Ah, értelek!
87      34|             És nődet akarod látni? Nekem is volna, ha meg nem ölik.
88      34|           Feriz, ha visszaadnák őt nekem, talán cserében örökre el