Fezejet

 1       1|          azzal odalépett az ördöngös elé, ki véres szemeit ijesztően
 2       2|           bebocsáttaték annak orcája elé, s miután megcsókolá a nagyúr
 3       3|            rakni; Teleki Mihály uram elé különös okoknál fogva nem
 4       3|         korán ellen. Az asszonyságok elé velencei kristálypoharakat
 5       3|          szebbeket Teleki és Bethlen elé, másoknak a tartósabbakat,
 6       3|        fordult az utóbb érkező hintó elé, midőn Thököly Imre még
 7       3|         felpiperézve, a váró sokaság elé lépett, gazdag bársonyfekete
 8       3|            örömapa bevezeti vendégei elé az újon érkező párt, első
 9       3|       egyszerre a remegő menyasszony elé járult, ki alig mert egy
10       4|               s mélázva tekinte maga elé, mintha önszíve dobogását
11       5|            szólt a fejedelem, s maga elé intve Csereit, ahhoz intézé
12       5|             oly akadályt gördítendek elé, hogy hitszegő harcaiknak
13       7|          ablaka előtt letevé őt maga elé.~A rablónak első gondolatja
14       7|          futó pillantást vetett maga elé, ijedten döbbent vissza: –
15       7|           úton közeledők hírét, azok elé nagy bíztában kijő, s míg
16       8|       lovasok trombitálva nyargaltak elé hátra. Ebéni elveszítette
17       9|        millió és millió fény gyullad elé, mintegy varázsszóra; a
18       9|          közeledő díszsajkát, kijött elé a hajó párkányára, s arcra
19       9|           odanyújtá nyakát Yffim bég elé, hogy arra hágva lépjen
20       9|           bámészan állt a belépő bég elé, s azt tetőtől talpig összenézte,
21       9|         kedvvel tekintének a vásáros elé, s iparkodott mindegyik
22       9|       vonásait, merengve nézett maga elé, mint a megcsalatott Sappho
23      10|          sörbetes csészéket hozatott elé, s ott elültek szép csendesen
24      13|       állítsátok azt a karót ablakom elé. Hogy beszélhessek a vakmerő
25      13|        meglátták a zendülők az ablak elé leásott karót, s hangosan
26      13|        lőszerekkel. Végre a kolostor elé vontattak egyet; nehéz,
27      13|        Toggendorf hidegvérrel lépett elé:~– Ha két halál közt kell
28      14|            került a sor, hogy hozzák elé a paripát.~Eléhozták tehát
29      14|              elkomorodva nézett maga elé, ajkai remegtek. Azután
30      15|            szerencsétlen nőt üldözői elé? Ily helyzetben? Gondolj
31      15|             bégtől a fejedelem kapui elé, s egyedül jövén, bebocsáttatott
32      15|       kétségbeesetten rogyott lábaim elé, irgalomért könyörögve,
33      16|              hercegnő kíván a tanács elé bebocsáttatni.~Apafi tagadó
34      16|              lesüték szemeiket maguk elé, midőn az ajtó megnyílt.
35      16|          vezetői karjain a fejedelem elé; a testi fájdalom letört
36      16|            Teleki, mutatóujját ajkai elé szorítva.~– Meg fogom tudni
37      16|    meghajtaná, egyenesen a fejedelem elé lépett, s egyik lábát feltéve
38      16|        nyújtva Sárpataky ítélőmester elé.~– Írja kegyelmed válaszunkat
39      17|      tekintettel lépett Hasszán basa elé, egész oda szemei elé, s
40      17|           basa elé, egész oda szemei elé, s bátor, csattanó hangon
41      17|              szólt nagyot köpve maga elé a Küprili, azzal felállt
42      17|              könyvet, az letérdepelt elé, s olvasni kezdé buzgóan
43      17|         remegve rogyott az ifjú ágya elé, arcát annak párnáiba takarva,
44      17|       aranytálcán levéltekercset hoz elé. Írta azt a váradi basa.~
45      17|            azután az érkező Olaj bég elé rohant, s azt az ajtóban
46      18|          hogy hét napig senkit színe elé ne bocsássanak. Így legalább
47      19|        amidőn az ő arcát idézi lelke elé.~Panajot uram bámult, azt
48      19|     várudvaron volt a lovag. A vezér elé kívánt bocsáttatni, s azon
49      19|         Feriz bég pedig azonnal maga elé hívatá Bíró Gergelyt, s
50      20|        azalatt senkit se bocsássanak elé, s Azraële eszébe juttatá,
51      20| gondolattalan képpel bámulva el maga elé.~– Készíttess egy vérpadot
52      21|               Mária letérdepelt ágya elé, melyen kisgyermeke aludt
53      21|            Az ember egészen a nyílás elé állt, elzárva előttük az
54      21|           több ember csődült a kapuk elé; s mentül többen csődültek
55      21|       nemcsak a várba, hanem Hasszán elé is. A basa engemet igen
56      21|              pillanatban is gyermeke elé tartva kezét.~– Hah! Ez
57      21|            kísérjen a hideg „holnap” elé, s mondjad azt szívedben: „
58      22|              ért a szigetbeli kioszk elé. Öntudatlanul bolyongva,
59      22|          Megérkezve Hasszán palotája elé, mint szoká, nem is kérdezősködött,
60      23|       odaérve nagy lóhalálában, maga elé hívatá Csereit, s a neki
61      23|       állíttassanak ország törvényei elé.~Míg e szelíd levél megjárta
62      24|          szólt Maurocordato, a vezér elé járulva –, a szegény magyar
63      24|            tartalmát a fővezér lábai elé döntette.~A csengő tallérok
64      24|              idegen fejedelmek lábai elé fogjuk magunkat vetni, s
65      24|            urak odatérdepeltek lábai elé, összekulcsolt kézzel könyörögve,
66      25|      mondanotok, ha a kegyelmes basa elé fogtok állíttatni, hogy
67      25|          uramtól vezetve, Ajász basa elé hoztak; a fickók fel voltak
68      27|            alakot vezetett Béldi Pál elé.~– Nőm! – kiálta fel a fogoly,
69      28|           arccal.~Az ifjú török arca elé tartva kezét, odafüggeszté
70      28|               s egy függő hintó tűnt elé, öt ló által vonatva, dobogó
71      28|             éltének.~Nemsokára a vár elé ért a hintó, s robogva gördült
72      29|             ő reszketve Isten trónja elé lépett, szemeiket rászegezték,
73      29|         előtt. Aki az omló hófuvatag elé áll, hogy ezt feltartóztassa,
74      29|      helyéről, s odalépve a tanácsúr elé, hogy szemébe mondhassa
75      30|        ünnepélyesen járultak a díván elé; elöl lépdelt a főmufti,
76      30|           búskomorsággal néztek maga elé mereven, ruhája ki volt
77      31|              együtt a fővezér sátora elé lovagolt, s nőttön-nőtt
78      31|      kegyességgel bocsátja őket maga elé, s kézcsókjára eresztve,
79      31|    székeikről, s kicsődültek a sátor elé, meglátni, minő öröm érte
80      31|          éljeneiket a meglátott ifjú elé, hogy Teleki szédülést érzett
81      31|            felállított török seregek elé ért, melyek két sort képezve
82      31|          hintajáról, s az ifjú vezér elé sietve, azt kitárt karokkal
83      31|          vasra verve a basák tanácsa elé kísérni.~Teleki Mihály elsápadt
84      31|   tisztelettel járult a tisztes öreg elé, lehajolt, meg akarta kezét
85      34|           egy oláhot hoznak Heiszler elé, ki az előőrsökön átjött,
86      34|     érzékenyen, kilovagolt a seregek elé, s ott megállva, e szavakat
87      34|            tartá még elboruló szemei elé, s csak e szavakat hallá:~–
88      34|       Telekit megtalálták és Thököly elé vitték, felkiálta:~– „Hej,