Fezejet

 1       1|               már nem alszik – ejnye, ezt ugyan szeretem, hogy felébresztett
 2       1|           dobok pörgése, mint követte ezt majdan három ágyúlövés,
 3       1| nagytiszteletű asszony számára hoztam ezt a falat szopnivalót.~Visszajön
 4       1|           tisztelendő urat, itt küldi ezt a – azalatt kibontott egy
 5       1|     sarkantyút.~– Nekem-e?~– Hát, biz ezt Apor István uram számára
 6       2|          világosan megírta neki, hogy ezt a kaftányt viselje. Ez tehát
 7       3|           kösöntyűket illesztgetett. „Ezt, nem ezt. Ezt a függőt,
 8       3|              illesztgetett. „Ezt, nem ezt. Ezt a függőt, ezt a láncot,
 9       3|         illesztgetett. „Ezt, nem ezt. Ezt a függőt, ezt a láncot,
10       3|                nem ezt. Ezt a függőt, ezt a láncot, ezt az opálköves
11       3|               a függőt, ezt a láncot, ezt az opálköves kötőt. Hát
12       3|          hangtalan csókot nyomott. És ezt annyi kellemmel, oly gyöngéd
13       3|          barátom. Vettem leveledet, s ezt válaszolom rá kegyelmednek.
14       4|          aláírva.~Kétszer is átolvasá ezt, s harmadszor újra hozzáfogott,
15       5|               volnék. Fogja kegyelmed ezt a nehány tallért, vigye
16       5|            ágyát el ne hagyja, tudod? Ezt én parancsolom! És amíg
17       5|            fejedelem, gondolván, hogy ezt ugyan jól megijesztgette.~
18       6|              más, mint ő.~De ki bírná ezt rá bebizonyítani?~Látta-e
19       6|      tizenhétszáz lovassal!~– Ha csak ezt a hat bérest fel nem ültetem
20       7|             monda a páter –, fogjátok ezt a két fáklyát, s jertek
21       7|            kolléga elébb szedje össze ezt a sok kést és baltát, s
22       8|               Magyari már jól ismerve ezt a szokását a derék férfiúnak,
23       9|             kénytelen belemenni, mint ezt a jó Bocácius megírta magáról,
24       9|            egyszer földre veté magát, ezt hallván, s áldá a napot,
25       9|            forró bársonyt tapintanál. Ezt is ötszáz aranyért adom,
26      10|             törökül annyit tesz, hogy ezt előre lehete látni…~Nemsokára
27      10|            vegye el életüket akkor, – ezt viszonzá: „Szeretni nem
28      10|           pogány meseírók regéi közt. Ezt tartsd meg, óh, uram, mert
29      11|      vadgalamb.~Yffim bég nem értette ezt a tréfát.~Odább mentek.
30      11|                meghökkenve, hogy hisz ezt nem volna szabad Azraëlének
31      12|          rámutatott a helyre.~– Ahová ezt hajítám, éppen ott; ha mindkettőt
32      13|           hogy a janicsárokkal együtt ezt is karóba fogják húzni.~–
33      13|               felordítottak rá.~– Ah, ezt maga számára állíttatá ide
34      15|               akarsz? Ki akarod vetni ezt a szerencsétlen nőt üldözői
35      16|         rögtön behívni az országba, s ezt a porta szolgatartományává
36      16|            első hivatalnokai vagyunk. Ezt kegyelmed igen jól tudhatja,
37      16|         eszeveszett fogok lenni, hogy ezt a levelet magammal viszem
38      16|               magammal viszem Budára?~Ezt mondva, fogá a levelet két
39      16|           hanem Yffim bég! Tanuld meg ezt, kutya. És levél nélkül
40      16|              hangon. – Ragadjátok meg ezt a szemtelen úriembert, s
41      17|              kezeid között van, bírod ezt az asszonyt. Álmatlanságot
42      17|             Ha nehéz asszonyt őrzeni, ezt az egyet bizonyára nagyon
43      18|         sajnálkozva gondolt reá, hogy ezt neki meg kellend ölni.~Olaj
44      18|            meglátszott, mint sajnálja ezt a szegény némbert. Azraële
45      18|       bántalmat tűrtek.~– S ki mondta ezt neked?~Mária keblére tevé
46      18|         pallosával!~Hasszán jól tudta ezt, s görcsösen szorítá markába
47      19|                Erdély ifjai is mondák ezt: „Ne félj, megszabadítunk”,
48      19|            közé fogva, monda: – Nini! Ezt a boglárt itt találtam nem
49      19|               ti többiek fogjátok meg ezt a jámbor orvost, s csukjátok
50      19|               dervist kivéve, s amint ezt belépni látták, zárjanak
51      21|            nem akadt volna, s mihelyt ezt végeztem, menyegzőt ülünk
52      21|              hangja reszketett, midőn ezt mondá. Komoly, elhatározott
53      21|            Vagy mi vagy! Te őrzöd itt ezt az ajtót?~– Láthatod – felelt
54      21|               Azraële! Mivel érdemlém ezt tőled!~Ezzel ismét sírva
55      22|              pirulni, mint máskor. Ha ezt látod, gondolj reám, s mondj
56      22|              azzal vigasztalták, hogy ezt Hasszán basának küldik.~
57      23|               nevete akkor Naláczi. – Ezt ugyan jól eldugtad. – Azzal
58      24|    szolgáitoktól e csekély ajándékot.~Ezt mondva, inte egynek követői
59      24|        kívánságát:~– Becsületes urak! Ezt mondja tinektek a vezér.
60      24|              volna ki nekik a nyakuk, ezt mondom én. Azok hozták ezt
61      24|            ezt mondom én. Azok hozták ezt a summa pénzt, és azon felyül
62      25|             saját szövetségeseinknek. Ezt én el nem tűröm, hanem ha
63      25|              úgy találom hozzád vágni ezt a nyúllábat, hogy a holdvilágba
64      25|       Iszkenderbe keringelő barátnak! Ezt mondjad, és el ne felejtsd.~      ~
65      25|            neked segítségedre leendő. Ezt tévén pedig, énnekem a fejedelmet
66      26|               nem omolhattak össze.~– Ezt a csókot apámnak! – És az
67      27|               azt is eltagadnád, hogy ezt a levelet te írtad Béldi
68      28|             ott állt közel a várnagy, ezt odainté magához.~– Ím, itt
69      29|               előrekiálta:~– Engedjék ezt a két urat a templomba menni
70      29|              homlokát redőkbe szedve, ezt mondá:~„– – Midőn elveszett
71      29|               hófuvatag elé áll, hogy ezt feltartóztassa, elgázoltatik.
72      29|               halt meg – azt mondják, ezt is én mérgeztetém meg; Bethlen
73      29|               mikor szükségem van rá. Ezt a levelet rögtön két lovas
74      30|            Méltóságos urak, mondjátok ezt el odafenn, ha majd nemsokára
75      32|            hoztak eléje, azt mondva: „Ezt a pénzt most hozta Apor
76      32|              István a harmincadokról, ezt a pénzt a sóaknákból hozatta
77      34|                 Hát nem mondtam, hogy ezt izeni? – szólt mosolyogva
78      34|       generálisa levén, elbúttam: ím, ezt a fehér szakállamat ide
79      34|              vagyok itt is meghalni.”~Ezt mondva, odajárult hozzá
80      34|              a mellőzés miatt.~Teleki ezt hallva, rögtön nyargalt
81      34|             ide, nem jobban meglátnók ezt onnan a túlsó hegyről?~Ezt
82      34|            ezt onnan a túlsó hegyről?~Ezt mondva, vállaikra veték
83      34|            velük, magát meg nem adva.~Ezt látva Heiszler, kiragadta