Fezejet

 1      El|            Magyarország történetéből, hol rajzolásaim gyöngeségét
 2      El|               fejedelmi udvarral bír, hol az ausztriai, francia, lengyel
 3       1|               s emberi erő rövid ott, hol emberfölötti lények jelentkeznek.~–
 4       2|        béresét, a szájukba rágva jól: hol, kinek, mit mondjanak, elindítá
 5       3|       menyasszony öltöztető teremébe, hol Máriát reggel óta öltöztették
 6       3|             ebédlőkbe futott a jó úr, hol cselédjei terítettek; öt
 7       4|        kardjába, éppen az ököl alatt, hol az életerek vannak, s a
 8       4|               megszólítá urát.~– Nos, hol van az a két levél? – kérdé
 9       6|           darabra be tud bizonyítani, hol és mikor kitől vette. Azok
10       6|    felgyürkőzve, rejtett helyeken át, hol vízi szárnyasok ülnek fészkeiken,
11       6|          kérdé csodálkozva Raining. – Hol tartja őket? Annyi embert?~–
12       6|          tartja őket? Annyi embert?~– Hol tartom, jó uram? – Hát szanaszét
13       6|               őrült tömkeleggé válva, hol a küzdők csak a kiáltásokról
14       7|           rabló tajtékzott dühében.~– Hol egy szeg, hogy magam akasszam
15       8|               havasok közé menekülni, hol a felbőszült oláhság fejszéi
16       8|            sem az egyenes úton járni, hol a lovasbandérium s a német
17       9|               istenhegyi városig fel, hol a leggazdagabbak nyári palotái
18       9|        rongyos török mecset minaréje…~Hol vagyunk? Minő szomorú kép
19       9|              rongyos kalyiba ott van, hol most a redout-épület2 áll,
20       9|                Kínából kerüle hozzám, hol szülei kitették a piacra.
21      10|              tevének kebleik halmára, hol csak a szerelemnek kellene
22      10|               s az meg fogja mutatni, hol mehetsz be; és ha annyi
23      11|               mint aki ott született, hol a viharok arája, az égető
24      11|   átevezhessen rejtett paradicsomába, hol kétszáz delnő karéjában
25      11|         illatos fák labirintjai közt, hol az utak színes kaviccsal
26      11|    csodálkozva csapta össze kezeit.~– Hol látsz te itt rózsalugasokat?~–
27      12|              ha holnap kérdeni fogja: hol a karperec, s én elő nem
28      12|             Csak azt mutasd meg, hogy hol ejtéd le kezedről a kösöntyűt.~
29      12|     korallzátonyos sziklákra kiülnek, hol az örvénylő hullámok alatt
30      12|         keresztül a túlpartra kísérd, hol most Feriz bég tábora áll.
31      12|       odaliszk visszatért a kioszkba, hol Hasszán basa mélyen alvá
32      13|             búcsúzik a szép tájaktól, hol ős sátrait, nejét, gyermekét
33      14| lélekjelenléttel futott szekrényéhez, hol erszényei álltak. Első gondolatja
34      14|           emebből? honnan került oda? hol veszett el, hol találtatott
35      14|           került oda? hol veszett el, hol találtatott meg? mi vége
36      14|            elérhessék Erdély határát, hol a moldvai szeraszkiernek
37      14|          nélkül jövök Szamosújvárról, hol a fejedelem tanyáz. Elmondám
38      14|              Magyarországra kijutnia, hol a szatmári várparancsnok
39      15|          ebesfalvi csendes kastélyba, hol nem volt országa, de volt
40      16|        szerencsére Európában fekszik, hol egyik országnak gondja van
41      16|       üldözöttet, helyette bűnhődjék? Hol itt az igazság?~– Igazság
42      17|            parancsára a vízivárosban, hol most a Császár-fürdő áll,
43      17|              Nincs szükség másra ott, hol az ő gondja virraszt. Kezével
44      17|          tenni előtte.~– Elhoztad őt? Hol van? Nem vesztéd el? Jól
45      18|              kaftánja két szárnyát, s hol az egyik, hol a másik nőre
46      18|             szárnyát, s hol az egyik, hol a másik nőre pislantva,
47      18|              buzgó áhítattal Mária.~– Hol? – kérdé bámuló tekintettel
48      19|           alkalma van segíthetni ott, hol másnak ereje megtörött.
49      19|         elküldve az elsőt Temesvárra, hol akkor Thököly időzött, a
50      19|           fogva bevezeti egy szobába, hol valami tűzhelyen egy felkötényezett
51      19|              maga is megijedt bele.~– Hol vetted azt a boglárt?~–
52      19|           vetted azt a boglárt?~– Hát hol vettem? – szólt Gergely
53      19|          reszketve nyújtá ki kezét.~– Hol van a levél?~– A tűzbe vetettem –
54      19|     Elfelejtem, hogy élek. Nem tudom, hol vagyok. Azt hiszem, Sztambulban
55      21|             dühösen döngette a kaput, hol sarkával, hol öklével, hol
56      21|       döngette a kaput, hol sarkával, hol öklével, hol meg a fejével
57      21|            hol sarkával, hol öklével, hol meg a fejével esve neki;
58      21|             már egy óra óta beszélte, hol sírva, hol könyörögve, hogy
59      21|              óta beszélte, hol sírva, hol könyörögve, hogy őneki mily
60      22|          tenger, a csónak felvetődik, hol elbukik közöttük. Egy fehér
61      22|            tovább tart, mint az élet. Hol volt e lélek eddig? Hol
62      22|               Hol volt e lélek eddig? Hol szunnyadt, hol késett ily
63      22|           lélek eddig? Hol szunnyadt, hol késett ily sokáig? Ha látta
64      22|             vele, anélkül, hogy tudná hol, arca oly szelíd, oly túlvilági
65      22|              visszatért azon szobába, hol az összehalmozott bútorok-
66      23|           emelkedve fel székéről. – S hol van ez az ember?~– Most
67      24|             reszketett és háborított; hol Béldi a jövendőt rajzolá
68      24|          Farkas, megállt azon helyen, hol előtte egy órával Béldi
69      24|          pénzem nincs, nem is tudnám, hol vegyek annyit; és társaim
70      25|             kérdezé mindegyiket, hogy hol volt a kérdéses éjjel. Természetesen
71      28|              meleg, napfényes egével, hol a háztetők virággal vannak
72      28|             partjaira, az ős hazákba, hol a vitézség uralkodik, nem
73      28|           uralkodik, nem a ravaszság, hol a bölcsek tudománya csak
74      28|                elhalványulva kérdé:~– Hol van atyám?~Kucsuk basa szólni
75      29|               látva Telekit, kérdezé, hol van. A fejedelemnő azt mondá,
76      29|     szemrehányólag fordult feléjök.~– Hol jártatok? Egyet sem találok
77      31|    meglátogatta a bethleni templomot, hol Bánfi Dénes hamvai porladoztak,
78      33|      segítséget vonnának maguk mellé, hol a badeni herceg Nándorfehérvár
79      34|          mindezt nézni a dombtetőről, hol Heiszler, Doria és Teleki