Fezejet

 1       1|                Azért készüljetek, hogy a ti dárdáitok meg ne rozsdásodjanak,
 2       1|                  ne rozsdásodjanak, és a ti kézíveitek idege meg ne
 3       2|                   mint az emberek rajta. Ti tehát az én leányom körül
 4       3|              csókolva, ~Óh szép leányok, ti a paradicsom tolvajai vagytok.~
 5       3|               szívét boldogítsa vele.~És ti tőlünk lopjátok el e kincset,
 6       3|             megszólítá őket egyenesen.~– Ti Béldi Aranka miatt párbajt
 7       5|             Melyre nézve szükséges, hogy ti is egész haderővel s az
 8       5|                menendők. Hisszük, miként ti Isten kedvezése mellett
 9       5| megszámlálhatatlan seregeinkkel, azalatt ti férfiasan feküdjetek neki
10       6|                 pallosokkal.~– Ide, ide! Ti hitetlen kutyák! Hát szűk
11       6|              felégetem az országot. Ide, ti sertésevő tisztátalanok!
12       7|                hiszen jó emberek vagytok ti – monda a páter –, fogjátok
13       7|          ahelyett így fogunk cselekedni: ti két-kétszáz emberével elrejtőztök
14      10|                  Szeretni nem tanultatok ti, úgy, miként én szeretek;
15      10|               úgy, miként én szeretek; a ti szerelmetek rózsabokor árnyában
16      10|                  kardok villogásainál; a ti szerelmetek dalnoka az édes
17      10|               enyimé a harci tárogató; a ti szerelmetek vágyai forró
18      10|                  az ördög, ha szerelmes! Ti megvettétek őt, vigyázzatok,
19      11|      Margitsziget~Kerüljétek e bokrokat.~Ti, emberséges hajósok, kik
20      11|                  a csendes éjszakában; – ti, békeszerető halászok, kik
21      11|                 tükrén csónakaitokkal; – ti, ifjú lovászok, kik paripáitokat
22      11|        úsztatjátok a hűs habok között; s ti, ábrándos ifjak, kik a túlparti
23      11|          táncolnak, mint danolnak! Mik a ti énekeseitek, táncosaitok,
24      11|             belélőtt nyilat? Ismerik-e a ti táncosaitok azon mozdulatokat,
25      12|               most Feriz bég tábora áll. Ti ott senkit sem fogtok találni
26      13|               velünk egy sorban harcolt: ti fizethettek nyolcvanezeret
27      13|               pallos a mi kezünkben van, ti kemény nemzet! Legmakacsabb
28      13|                   akiket valaha ismerék; ti, csupa urakból álló fajzat,
29      13|             magát a föld egyéb népeinél; ti, háborgó hadak, kiket ha
30      13|                  próféta hívei vagytok-e ti, vagy tűzimádók, gyaurok,
31      13|                  Ismerlek benneteket, de ti is ismertek engem, ti jó
32      13|                 de ti is ismertek engem, ti jó katonák vagytok, de én
33      13|                azzal egymást gyilkolják? Ti megsiratnátok engem, ha
34      13|             megsiratnálak benneteket, ha ti elesnétek énáltalam: hát
35      13|            parancsával Kucsuk basához.~– Ti maradjatok azon helyen,
36      13|            megtalálhatja a diadalt is.~– Ti mondátok – szólt hideg nyugalommal
37      14|                ott alant eltiporhatni.~– Ti üldözni akarjátok őt? Én
38      15|                 nem tudjátok azt, mert a ti fejedelmeitek kapui fölé
39      16|                  becsülete a mienk is. A ti hivatástok elhatározni,
40      16|        kénytelenség.~– Tehát kik vagytok ti itt?… Erdély főurai vagytok-e,
41      16|                  könyörül rajtatok, mert ti magatok mondátok, hogy ez
42      16|         téregetni.~– Hát azt gondoljátok ti, hogy én olyan eszeveszett
43      17|              mondá a többi vezéreknek –, ti pedig elmehettek – szólt
44      18|           sajnálják.~– Nem tudod-e, hogy ti mindketten meg fogtok halni? –
45      19|                rá ünnepi cafrangjait, és ti többiek fogjátok meg ezt
46      21|               Azok ki nem nyitják.~– Hát ti miért vagytok itt? – kérdé
47      21|                  az. Legyetek csendesen. Ti Máriát akarjátok megszabadítani,
48      21|                akarok kisebb lenni, mint ti. Egy vérpad fel van már
49      23|                  mentse meg magát.~– Hát ti? – kérdé Béldi, könnyező
50      23|                 büszkesége, öröme.~– Hát ti? – szólt elborult szózattal.~–
51      24|                 magyar nádorrá lehessen. Ti tudjátok, kegyelmes uraim,
52      24|                 fővezér azt mondja: hogy ti vagytok a pártütők, ti szegtétek
53      24|              hogy ti vagytok a pártütők, ti szegtétek meg a magas portának
54      24|             adott esküt, nem azok, kiket ti elűztetek: nagyravágyó terveitek
55      24|              nagyvezér, hogy ő átlátja a ti ügyetek igazságát, és azt
56      24|              tehát azt akarjátok, hogy a ti igazságtoknak foganatja
57      25|                 szenteskedést, Zülfikár! Ti, renegátok, kiállhatatlan
58      25|               azt fogja tőletek kérdeni: ti vagytok-e Székely László
59      25|             Székely László uram emberei? Ti erre azt felelitek: igenis,
60      25|             vagyunk. Azután azt kérdezi: ti voltatok-e ez és ez napon
61      25|                 és ez napon Élesd alatt? Ti hagyjátok rá, hogy ott voltatok.
62      25|                 Végre azt kérdendi, hogy ti találkoztatok-e Feriz béggel;
63      25|            találkoztatok-e Feriz béggel; ti hagyjatok rá mindent, s
64      25|              magukat kedvébe ajánlják.~– Ti vagytok Székely László uram
65      25|           csöndesen odalépett egy-egy.~– Ti voltatok Szent Mihály őrangyal
66      25|                 gazemberek, nem voltatok ti ott!”, de kénytelen volt
67      25|           kérdést intézett a rabokhoz.~– Ti találkoztatok Feriz béggel?~–
68      25|                 jól a szemembe: láttatok ti engemet valaha? Találkoztatok
69      25|            engemet valaha? Találkoztatok ti velem Élesd alatt?~A kérdezettek
70      25|            gördültek le lábaikhoz.~– Óh, ti hitetlen gazemberek! – ordíta
71      26|                  gondot testvéreidre. És ti, lelkem jó fiaim, vigyázzatok
72      26|              kardomat visszakapom, akkor ti a szabadságot kapjátok vissza.~–
73      29|                 ellenetek az Isten, mert ti is harcra készültök ellene.
74      30|        visszajövök én is, csakhogy akkor ti nem lesztek már jelen. De
75      33|                ott, ahol találtak eddig. Ti pedig tanuljátok meg, hogy