Fezejet

 1       3|          A szerető panaszai”-t? – kérdé a zenésztől a basa.~– A
 2       4|           nem magyartól kaptad? – kérdé a gróf.~– Nem: olasztól.
 3       4|         hol van az a két levél? – kérdé a gróf nagy restül.~– Már
 4       5|       orvosért.~– Hová indulsz? – kérdé Teleki. – Hozz tintát és
 5       6|       rémítő kincsek birtokába? – kérdé Raining elbámulva.~– Hát
 6       6|     felrántva.~– Az isten adta? – kérdé a német úr értetlenül.~–
 7       6|      tizenhét zászlóalja volna? – kérdé csodálkozva Raining. – Hol
 8       6|           rá Topay.~– Hogyhogy? – kérdé megütközve Raining. – Hát
 9       7|        feleltek, nagy csodálkozva kérdé:~– Non exaudistis nomen
10       8|            nagytiszteletű uram? – kérdé a parancsnok úr; mintha
11      11|     hallgatni; és te nem, uram? – kérdé Hasszántól.~– Óh, én is –
12      12|      volna azon tündérek közül? – kérdé elborzadva Majmun.~– Én
13      12|          Tehát nem jössz velem? – kérdé a delnő sötéten.~– Ne lássam
14      12|        Messze van-e még a part? – kérdé a szolgától, mert ő hanyatt
15      13|      karonfogva sétálni.~– Mit? – kérdé Hasszán gúnyosan. – Tán
16      13|     igazhívők ellen támadtatok? – kérdé a lázadóktól.~E szóra előlépett
17      14|           Mi történt? Mi bajod? – kérdé aggodalommal a nő.~– Semmi –
18      14|             Az én helyzetemmel? – kérdé Mária, szenvedő arcát férjére
19      14|        Talán vadászni készülsz? – kérdé tőle Mária, kinek lelkéből
20      14|        férjemért jött a csausz? – kérdé tőle remegve.~– Igen, asszonyom –
21      14|     menekültél arra?~– Hát nőm? – kérdé, vadul körültekintve a fejedelem,
22      15|           nőt át kívánod venni? – kérdé elszorult kebellel.~Olaj
23      16| felelettel csinálni, asszonyom? – kérdé Teleki, mutatóujját ajkai
24      16|           Tehát senki sem szól? – kérdé bámulva Apafiné. – Senki?
25      17|        keblébe.~– Mit vétettek? – kérdé, rémületét alig bírva rejteni.~–
26      17|          el? Jól rávigyáztál-e? – kérdé Hasszán egy lélegzet alatt.~
27      18|      Rossz álmaid vannak, ugye? – kérdé az odaliszk Máriától. –
28      18|          Miért örülsz oly igen? – kérdé kígyózó szemöldökkel nézve
29      18|            Sohasem voltál anya? – kérdé akkor Azraëléhez fordulva.~–
30      18|    mindketten meg fogtok halni? – kérdé tőle elsötétült arccal.~–
31      18|         áhítattal Mária.~– Hol? – kérdé bámuló tekintettel Azraële.~
32      18|       akkor, ha anyja csókolja? – kérdé magában az odaliszk.~Amint
33      18|      megérti.~– Mit cselekszel? – kérdé tőle Azraële, ki álmatlanságtól
34      19|    szokták elolvasni a levelet? – kérdé, fejét megvakarva Gergely,
35      19|       hamar?~– Ma nem.~– Nem-e? – kérdé nekiagyarkodva az orvos.~–
36      19|          jutottál az ékszerhez? – kérdé Feriz szelíd, bánatos hangon
37      20|        szultán fermánját hozod? – kérdé Olaj bégtől megfeszült figyelemmel.~–
38      20|       nekem a felséges szultán? – kérdé Hasszán, gondolattalan képpel
39      20|    reggelig.~– Kinek a számára? – kérdé Hasszán elijedve. Az volt
40      21|          Hasszán mikor hal meg? – kérdé a vezér, megfogva kegynője
41      21|              Hogy gondolod azt? – kérdé Azraëlétől. – Merre menekülhetnék?
42      21|    hajfürteidet akarod levágni? – kérdé meghatva a fejedelemnő.~–
43      21|           ti miért vagytok itt? – kérdé az ifjú tiszta magyarsággal.~–
44      21|           a várban.~– Kicsodát? – kérdé az ifjú láthatólag megdöbbenve.~–
45      21|           körülállókhoz fordulva, kérdé:~– Melyik kapun szokott
46      21|          szándékozol itt tenni? – kérdé Thököly amúgy mellékesen
47      21|       szabadultak-e e palotába? – kérdé Hasszán önmagában, elborzadva.~
48      21|           remegni.~– Mi zaj ez? – kérdé remegő hangon a herceg,
49      21|        fognak-e utánok mehetni? – kérdé Thököly aggódva.~– Mehetnek –
50      23|       Dénes meghalt.~– Meghalt? – kérdé Apafi. – Hogyan halt meg?~–
51      23|         közöttünk idegen ember? – kérdé Teleki, gyanúsan nézve szét.~–
52      23|          gondol arra kegyelmed? – kérdé Csáky megijedve.~– Mire
53      23|     mentse meg magát.~– Hát ti? – kérdé Béldi, könnyező családjára
54      25|        megkapjuk a gyilkosokat? – kérdé triumfáló arccal Ajász basa.~–
55      25|    Székely László uram emberei? – kérdé Ajász basa az álhősöktől.~–
56      25|    napjának éjszakáján Élesden? – kérdé tőlük újra.~– Mi voltunk
57      26|  megismersz még, te derék öreg? – kérdé Kucsuk, alig eresztve el
58      26|         asszonyt, fiam helyett? – kérdé Kucsuk basa.~– Tégy, ahogy
59      27|              Hogy jöhettél ide? – kérdé Béldi tompa, elfojtott hangon
60      27|           lyányomat is elvivék? – kérdé Béldi szorongó kebellel.~–
61      27|    szultán ajánlatát elfogadni? – kérdé kétségbeeséshez közelgő
62      28|          reszketve, elhalványulva kérdé:~– Hol van atyám?~Kucsuk
63      29|     meglátszik az Isten kardja? – kérdé egy fiatal siheder.~– Nemcsak
64      29|       hisz-e engemet nagyságod? – kérdé Teleki bosszús kicsinyléssel.~–
65      29|           Isten keze jár-e itt? – kérdé a tanácsúr.~– Nem, uram –
66      29|         ugrék fel.~– Ah! Mi ez? – kérdé halálsápadtan.~– Ez földindulás,
67      34|             Hát mit izent urad? – kérdé az oláhtól.~– Tiszteltet