Fezejet

2001      29   |               öntudatlanul írt oda.~Midőn az ijesztő vész elmúlt, s a
2002      29   |                 lovas drabant kíséretében az étekfogó vigye Várnába,
2003      30   |                                      XXX. Az őrült~A díván legtitkosabb
2004      30   |            kimondá, hogy egy Allah legyen az égben s egy úr a földön,
2005      30   |             földön, sokan eljöttnek hivék az időt, melyben az teljesülni
2006      30   |          eljöttnek hivék az időt, melyben az teljesülni fog.~Az ország
2007      30   |                melyben az teljesülni fog.~Az ország bölcsei, a becsületes
2008      30   |                 tömött fekete bajuszával. Az egész tanácskozás alatt
2009      30   |                 és távozának.~Következett az erdélyi küldöttség: nyájas,
2010      30   |                  Mihály uram őnagysága és az erdélyi rendek mind, a nagyúr
2011      30   |            ilyenformákat, s csak állt ott az orrát vakarva, míg a vezér
2012      30   |                 külső követek után jöttek az egyes basák és várvezérek
2013      30   |                  adott elő, mint a másik. Az egri, budai, érsekújvári
2014      30   |              nagyváradi basának egy éjjel az egész remonda ménesét elhajtotta
2015      30   |                 béget fördőházában kapva, az üstben főzött vízzel úgy
2016      30   |                  hallgatott.~Végre jöttek az ulemák.~Az ő határozatuktól
2017      30   |                   Végre jöttek az ulemák.~Az ő határozatuktól függött
2018      30   |                  E kegyes lelki kérdésben az ulemák tanácsa volt a legfelsőbb
2019      30   |               alatt görnyedezett, ez volt az Alkorán.~Az Alkorán szép
2020      30   |         görnyedezett, ez volt az Alkorán.~Az Alkorán szép vastag könyv,
2021      30   |                  A mufti sorba hordoztatá az Alkoránt a szultán és a
2022      30   |                   hódolattal; azután inte az egyik imámnak, hogy térdepeljen
2023      30   |             négykézláb; ezzel hátára téve az Alkoránt, elkezdé abból
2024      30   |      keresztülszúrtak, meg tudta mondani, az első lapot látván, a többi
2025      30   |                  tudott fordítani, melyen az elolvasandó mondat állt.~–
2026      30   |                elolvasandó mondat állt.~– Az Alkorán azt mondja – szólt
2027      30   |              csomó Allah előtt köttetett, az Allah keze által bontható
2028      30   |               keze által bontható fel”; – az Alkorán ismét azt mondja: „
2029      30   |          felbonthat. – Továbbá azt mondja az Alkorán: „ha valaki szenvedő
2030      30   |           megszegése”. – Továbbá így szól az Alkorán: „a népek boldogsága
2031      30   |                  elébbvaló”. – És végtére az vagyon megírva: „aki szövetséget
2032      30   |               mondatnál jobban eltorzítá; az utolsó szóknál fanatikus
2033      30   |               fogva, a vezérek felé tartá az írást.~Hosszú, cifra írás
2034      30   |                   Hosszú, cifra írás volt az, a legelső kezdőbetű akkora,
2035      30   |                 virágokkal és madarakkal, az első sor egészen ultramarinkék
2036      30   |                ahol Allah neve előfordul, az mindenütt nagy aranybetűkkel
2037      30   |                   volna leírni, hanem egy az ujján levő gyűrűbe metszett
2038      30   |             alkímiai ércnedvvel végighúzá az írott sorokat, s íme, egyszerre
2039      30   |                neve, a veressel írt betűk az első pillanatban eltűntek
2040      30   |                  a fehér pergamenen, mint az Isten neve arany betűivel;
2041      30   |                 betűivel; azon nem fogott az ércvíz.~A dívánban mély
2042      30   |                  áhítatos bámulattal volt az elfehérülő írásra függesztve.~
2043      30   |                emelve, szólt:~– Letörülve az írást, mely gyalázattal
2044      30   |                 kézzel kiterjesztve tartá az imám, a kezében tartott
2045      30   |               azokat szerteszét a légben; az égett papírrongyok, mint
2046      30   |              szálltak csendesen a szélben az alant zúgó Boszporuszra
2047      30   |                 pillanatban félrehúzódtak az ajtó szőnyegei, s belépett
2048      30   |            léphetéstől, s amint belépett, az előtte álló ulemák szent
2049      30   |               álltak félre útjából. Amint az ifjú a terem közepére jutott,
2050      30   |                   remegve várták szavait.~Az őrültek iránt keleten szent
2051      30   |         megállítja a legelőkelőbb kalifát az úton, s azt mondja neki:
2052      30   |            küldötte bele.~Hát még, amidőn az őrültség rettegett szelleme
2053      30   |            egyszerre tébolyodva jár végig az utcákon, és akivel szóba
2054      30   |                hogy utána alunni nem bír.~Az ifjú csendesen, szelíd szemekkel,
2055      30   |                lélekrendítő volt szavában az a mély bú kifejezése, amidőn
2056      30   |             végbemenendő ügyekhez mostan. Az a világ, amelyben én éltem,
2057      30   |                éltem, meghalt, eltávozott az égbe, messze van tőlem;
2058      30   |               vigyétek el izenetemet oda.~Az urak borzadva hallák az
2059      30   |                   Az urak borzadva hallák az őrült nyugalommal mondott
2060      30   |              látták.~Feriz nem vevé észre az irtóztató hatást az arcokon.~–
2061      30   |                 észre az irtóztató hatást az arcokon.~– Mondjátok meg
2062      30   |              vontatok kardot, én letörtem az enyim markolatát, hogy ki
2063      30   |               volt szeretteim vesztének?!~Az ifjú arcát e gondolatra
2064      30   |                elfutotta a vér, szemeiben az őrültség lelke lángolt,
2065      30   |              menni. Senki sem tartóztatá.~Az ajtóba érve, ott kardjában
2066      30   |             szavakat suttogva, eltávozott az őrült ifjú, s a dívánban
2067      30   |                  ne engedje kettőbe törni az ő dicsőségének öregbítésére
2068      31   |             vegyék ostrom alá.~Ugyanekkor az erdélyi rendek is megkapták
2069      31   |               erdélyi rendek is megkapták az engedélyt hadaikkal Magyarországra
2070      31   |                   nem bölcselkedik többé. Az okoskodó emberek végképpen
2071      31   |                 hadi tisztséget vállaltak az összehítt hadaknál. – Akkor
2072      31   |               összehítt hadaknál. – Akkor az volt a világ sora: hogy
2073      31   |             hazafivért áldozott: – ő lett az erdélyi hadak tábornoka.~
2074      31   |                  erdélyi hadak tábornoka.~Az Erdélybe futott magyar menekültek
2075      31   |                   és magas lelkűnek, mint az? Bár Esterházy korának és
2076      31   |                    vagy ha megunta magát, az óráját szedte szét, hogy
2077      31   |                    Fülek alatt találkozék az erdélyi had Kara Musztafa
2078      31   |           közeledtökre trombitát fúvatnak az őrséggel, s a fővezér különös
2079      31   |          elbocsátja őket, hogy nézzék meg az egész török tábort, amerre
2080      31   |              féltékenyek szoktak lenni, s az nagy kegynek volt tekinthető
2081      31   |                   alatt voltak megterítve az asztalok, melyek körül,
2082      31   |                 is kezdte hinni, hogy biz az jeles állapot volna, ha
2083      31   |                   állhatott többé előtte? Az egyesült magyar, erdélyi
2084      31   |               Leopold kezei közül kivenni az országot, vagy legrosszabb
2085      31   |                   melynek nyereményei, ha az országra nézve nem is, de
2086      31   |                Csak egyre nem gondolt… és az volt a legrosszabb eset
2087      31   |                   eset rá nézve, és éppen az teljesült be rajta.~Mert
2088      31   |                  hanem gyümölcsöt növeszt az elvetett hibának magvából,
2089      31   |           büntetést a vétkezőnek.~Telekit az eddig történtekből ismerve,
2090      31   |                  közé, és tudott volna is az lenni; de e nemes vágy lassankint
2091      31   |                  legvígabban poharaznának az asztalnál, egyszerre harsogó
2092      31   |            hangzott fel ajkaikról, amidőn az előttük álló látvány szemükbe
2093      31   |                  hang volt, mint aminővel az imént őt éltették, az arcoknak
2094      31   |            aminővel az imént őt éltették, az arcoknak egészen más volt
2095      31   |               közöttük hagyták ellépdelni az ifjút és kíséretét, üdvözlőleg
2096      31   |             lófarkas zászlóikat. Alig ért az ifjú vezér a sor közepéig,
2097      31   |                 is leszállt hintajáról, s az ifjú vezér elé sietve, azt
2098      31   |              mosoly ragyogott mindenfelől az arcokon. Óh, e mosolygás
2099      31   |                 megannyi gyilokdöfés volt az ő szívének!~Fél óra múlva
2100      31   |                   Amint ismét lóra ült, s az erdélyi sátorokhoz közel
2101      31   |                amiért barátait, rokonait, az ország bölcseit és nemeseit
2102      31   |                  nem csinál tavaszt; hogy az a tíz-tizenkét léhűtő úr
2103      31   |                    mert tartok tőle, hogy az éjjel mind hátat fordítanak.~
2104      31   |              találnak átcsábulni; úgyhogy az emberek már utóbb megunták
2105      31   |                emberek már utóbb megunták az álldogálást, s rákiáltották,
2106      31   |             Apafival nem maradt más, mint az erélyi atyafiak.~De Teleki
2107      31   |                   hínak? Mit akarsz?~– Én az erdélyi hadak generálja
2108      31   |               színről színre felismerjek? Az én uramnak, a hatalmas szultánnak
2109      31   |                   óta járják hadseregeink az országot: tanult meg azóta
2110      31   |             haddal és pénzzel a portát és az érdemes vezéreket, uti figura
2111      31   |                   így szólt:~– Ha én most az az ember volnék, akinek
2112      31   |                így szólt:~– Ha én most az az ember volnék, akinek kegyelmetek
2113      31   |                   hogy Teleki Mihály uram az én hadaim generálisa, és
2114      31   |                  én hadaim generálisa, és az én oltalmam alatt áll; most
2115      31   |               oltalmam alatt áll; most is az én sátoromban tartózkodik,
2116      31   |              tartani fölötte; senki pedig az én sátorom deszkáin belől
2117      31   |                 én sátorom deszkáin belől az ő kezeit rátenni ne merészelje,
2118      31   |                   egy Istenre, hogy ezzel az én buzogányommal töröm össze
2119      31   |            koponyáját; sőt készebb vagyok az előttünk álló ellenséghez
2120      31   |                   engedjem történni, hogy az én sátoromon belül csak
2121      31   |                  nála; a két úr meghallva az erős mondásokat, fejeiket
2122      31   |               méltóan, s ha Teleki Mihály az ő sátorában vagyon, ott
2123      31   |              kénye-kedve szerint igazgat, az ma egyszerre szerepet cserél
2124      31   |                 edzett, kipróbált szívét, az megtartá lélekjelenlétét,
2125      31   |                   lélekjelenlétét, s most az ő oltalmára van szorulva.~
2126      31   |                 kitekintve, láthatá, hogy az izenet fenyegetőzéséhez
2127      31   |                   sátor körül, s beszélik az ácsorgó katonáknak, hogy
2128      31   |                 medvebőrös tábori ágyára.~Az ifjú vezér érzékenyen kért
2129      31   |                érzékenyen kért bocsánatot az öregtől azon szomorúságokért,
2130      31   |             gyűlölnöd – de megfizet nekik az Isten érte, ha én meg nem
2131      31   |                   hogy szíve mit beszélt, az a következésekben van megírva.~
2132      31   |                várát feladták a töröknek, az erdélyi urak hadaikkal együtt
2133      32   |              gyűjte Bécs ellen a szultán; az erdélyi hadaknak is ki kelle
2134      32   |                 pedig nagyon keserű lett.~Az irtóztató tábor, mely Bécset
2135      32   |                  java, hősei ott vesztek.~Az erdélyi hadak nem részesültek
2136      32   |                   használatlanul lefolyni az időt: míg az ostoba török
2137      32   |      használatlanul lefolyni az időt: míg az ostoba török a sáncokat
2138      32   |                   bíbor erszényt; ez volt az utolsó erszény, melyet Kara
2139      32   |                   a börtönben.~És nemcsak az teljesült be; hanem az is,
2140      32   |            nemcsak az teljesült be; hanem az is, hogy akik a törököt
2141      32   |            közötte…~Ekkor szólítá magához az Isten történetünk utolsó
2142      32   |        történetünk utolsó kedves alakját, az erényes, magas lelkű Bornemissza
2143      32   |                    Szegény kis fejedelem. Az sem marad neki, amiből az
2144      32   |                 Az sem marad neki, amiből az iskoláit kitanulhassa?~Egészen
2145      32   |                   pénze van”.~Ugyanazokat az erszényeket aztán másnap
2146      32   |                   sem erős kedélyét, hogy az sohasem nyeré vissza életfrisseségét
2147      32   |                lett, s ha azelőtt kerülte az álom, most meg úgy-úgy rájött,
2148      32   |                 egy hosszában.~Végre, ami az utolsó foka a halálos elmeháborodásnak
2149      32   |              jutni a nimfomániának, midőn az élvezni erőtlen vágy kínzó
2150      32   |                   nem láthatná-e meg őket az utcán. Titokban mindenféle
2151      32   |                 meg!”~Földnek vált hamvai az Apafi-család ősi temetkezési
2152      32   |                    Almakeréken adattak át az örök nyugalomnak.~
2153      33   |                                   XXXIII. Az újra kihúzott kard~A német
2154      33   |              behódoltaták Bolgárországot, az arnótságot, le egészen a
2155      33   |               seregjárásoktul.~Még mindig az öreg S*a volt a fejedelem,
2156      33   |             ezúttal gyönyörű példáját adá az oláh politikai ügyességnek,
2157      33   |              ügyességnek, mely másrészről az ő egyszerű észjárását is
2158      33   |                emberrel Bukarestbe menend az erdélyi havasokon keresztül,
2159      33   |          Oláhországot megszállani, miután az erdélyi seregek mozdulatait
2160      33   |          figyelemmel kísérni.~A hercegnek az egyik ígéret éppúgy nem
2161      33   |                  a két sereg visszavonult az országból, s Havasalföldre
2162      33   |                tatár nem ment telelni.~Ez az apró státusok diplomáciája.~*~
2163      33   |                   előszeretettel alkotva; az óriási bérctömegek között,
2164      33   |                  keskeny fahíd köti össze az átelleni bérccel, a híd
2165      33   |               költőien regényes kioszkja.~Az ifjú makacs kitartással
2166      33   |        hadiszerencse, s újra kedvező lesz az ozmán fegyvernek.~E vakhitet
2167      33   |               szüntelen küldözte követeit az ifjú remete magányába, tudósítva
2168      33   |              hitszegőkben, és táncoltatok az igaz emberek sírjain. Énekszóval
2169      33   |                megégeték, szélnek szórták az isten előtt tett fogadás
2170      33   |                úgy akarjuk! Támasszák fel az elesett hősök seregeit,
2171      33   |                   seregeit, vegyék vissza az elfoglalt várakat, és keressenek
2172      33   |                   is valaki, hogy fejével az egeket érje: – ember ő,
2173      33   |                 föld, menten összeomlik.”~Az emberek átlátták, hogy nem
2174      33   |        megváltoztatására bírni.~– Majd ha az én kardom aratásának kalászai
2175      33   |              hívjatok: önkényt megyek. Ám az idő senki kedvéért sem siet;
2176      33   |       eljövetelére nagy szükség lenne már az ozmán birodalomban: a német
2177      33   |                hadaknak nyitá meg várait.~Az új szultán hadseregek, vezérek
2178      33   |                  dicsőség nélkül vette át az uralkodást, de a hosszú
2179      33   |                 és dicsszomjú lelke örült az új munkának, s csak akkor
2180      33   |           füleiket, és szétfutottak, mint az egerek?~És ezekkel induljon
2181      33   |                 Benne tudatá vele Thököly az erdélyi eseményeket, s a
2182      33   |                    pincéjében megnyittatá az évek óta meg nem érintett
2183      33   |                   sem érezte azt. De hogy az arnót asszonyok is fejenként
2184      33   |                 roppant tatár had közelít az arnót hegyek felé, számuk
2185      33   |                számú sereggel táborozott.~Az arnótországi hadak vezére
2186      33   |          ellenséggel a harcot. Mi volt ez az ellenség? A régi gyülevész,
2187      33   |                   A régi gyülevész, amely az első sortüzelésre hátat
2188      33   |                  soha megverve nem látott az ellen; a halottaiból feltámadott
2189      33   |                levele után rögtön sietett az ifjú bajnok Szíriából, az
2190      33   |                 az ifjú bajnok Szíriából, az új szultánnak kardját és
2191      33   |              eszét felajánlani. A szultán az első szók után megismeré,
2192      33   |               megismeré, hogy nem ez ifjú az őrült, hanem azok voltak
2193      33   |                  tódultak zászlói alá, és az sokat tesz: azon vak meggyőződés,
2194      33   |             ígérve.~És Feriz bég nem volt az csupán, amik török vezérek
2195      33   |                  és rendesen ez volt vége az ütközetnek.~De Feriz nem
2196      33   |                   mint azok őreájok, mert az ívben repülő nyíl sokkal
2197      33   |                  sokkal távolabb ér, mint az egyenesen kilőtt puskagolyó,
2198      33   |            lángoló nyilak özöne borítá el az eget, s minden oldalról
2199      33   |          birodalmi seregek tömött soraira az égő gyantás nyílvesszők,
2200      33   |                  rend felbomlott egészen, az égő nyilak kárhozatossá
2201      33   |                  többi is mind elhullott. Az egész hadból hírmondó sem
2202      33   |                  sem jutott haza.~Ez volt az első győzelem, mely annyi
2203      33   |                    A hír rögtön elterjedt az ozmán birodalomban, s új
2204      33   |        gyászbúcsújárásokat megszüntették, az elcsüggedt, szétszaladt
2205      33   |             gyűlni, s Sztambulban ez volt az első szabad lélegzet: a
2206      34   |                                    XXXIV. Az utolsó nap~Készen vagyunk
2207      34   |                   helyeiken vannak már: – az égben. Úgy látszik, hogy
2208      34   |              hadakat adott kezére, mikkel az országba betörve azt elfoglalja.
2209      34   |                  és a székelységnek, hogy az ország védelmére keljenek
2210      34   |                azok meg is tőnek. Valóban az erdélyi népnek annyit kellett
2211      34   |                egyszerre készen volt majd az egyiket, majd a másikat
2212      34   |                 tábornokok voltak adva, s az ifjú hős Doria, főkolonell;
2213      34   |              mindig tenyerén hordozott, s az a sereg, melyet vezérlettek,
2214      34   |                   Telekinek pedig megvolt az a szokása, hogy a bölcsessége
2215      34   |              egyik szorostul a másikig, s az emberek éjjel-nappal fegyverben
2216      34   |                minden gyalogösvényt, mely az országba vezet.~Midőn már
2217      34   |            azalatt, míg mi itt lesünk rá, az országnak valamelyik más
2218      34   |                  mi odaérünk?~– Akkor nem az lesz a baja, hogy mint jöjjön
2219      34   |          célszerűnek, hogy a derékseregek az ország egyik szegletében
2220      34   |                  úgy, mint Bozzához.~Most az egyszer igaza volt Telekinek,
2221      34   |             Telekinek, de Heiszlert éppen az bosszontá, hogy a diák generális
2222      34   |              kerek tábori asztal mellé, s az ott ácsorgó őrök közül egyet
2223      34   |               Teleki mellé, végre maga is az asztalhoz ült, s akkor kihúzva
2224      34   |                 által –, kártyázni, midőn az ellenség előtt állunk?…~–
2225      34   |                  tehetünk okosabbat, amíg az ellenség nem áll előttünk.
2226      34   |              szerelmem volt életemben, és az a harcmező; ott pedig szerencsés
2227      34   |               Heiszler egyszerre lecsapta az asztalra a kártyát, s kifordítva
2228      34   |             kalapjába töltött pénzt, hogy az szanaszét gurult a sátorban,
2229      34   |                   kell a sátorokat törni; az őrtüzek hadd maradjanak
2230      34   |           vármegyék hadaihoz, s nemsokára az éj sötétjében ügetve haladt
2231      34   |            sötétjében ügetve haladt előre az egész tábor Törcsvár felé.~
2232      34   |                   méltóságosan emelkedtek az óriási havasok, melyek roppant
2233      34   |                   egymás mellett haladni. Az út mélyen visz el két sziklafal
2234      34   |        kiterjedésben.~Innen sötét minden. Az első meglepetés után, mely
2235      34   |                azért, hogy a tábor vigad, az előőrsök rendesen ki vannak
2236      34   |             összetalálkoznak. A két vezér az.~Amint Thököly megismerte
2237      34   |                    szólt keserűen Feriz – az enyimekhez képest? A tied
2238      34   |                 tied csak a dicsszomj, de az enyim a vérszomj.~– Még
2239      34   |                hogy hírét ne halljad. Nem az én nevem adott kölcsön fényt
2240      34   |              fényt Ilonám nevének, mint ő az enyimnek. Mikor mindenki
2241      34   |      Magyarországon, én magam is kijöttem az országból, ő maga maradt
2242      34   |                  férfi büszke lehetne rá. Az ellen megszállotta az erősséget,
2243      34   |                 rá. Az ellen megszállotta az erősséget, s éjjel-nappal
2244      34   |                 Ilona mint egy férfi állt az ostromlott falakon, golyók
2245      34   |              bivalybőrökkel oltatta el, s az ágyúkat saját kezével sütögeté
2246      34   |                 saját kezével sütögeté ki az ostromlókra, s éjjelenként
2247      34   |                 koldusból én tettem úrrá; az árulta el, s most fogva
2248      34   |                  Heiszler megérkezett még az éjszaka, pihenéstelen nyargalva
2249      34   |                 van.~E név felvillanyozta az ifjú törököt.~Hirtelen felszökött
2250      34   |                   s kardját kirántva, azt az ég felé emelé, szavakat
2251      34   |              őrült gondolat! Hanem hiszen az is volt mind a kettő. Egyiket
2252      34   |                 ez mindkettő közel atyafi az őrültséghez.~Azon eszme,
2253      34   |              lélekben, mint ahol oly erős az akarat, mint Thökölynél.~
2254      34   |                   nyomra vitte őket elébb az ismeretlen havasokon keresztül.~*~
2255      34   |         ismeretlen havasokon keresztül.~*~Az erdélyi urak Törcsvár alatt
2256      34   |             Olykor a székelyek csapnak ki az erdőből a száguldó tatárokra,
2257      34   |                oláh nép, megűzve amazokat az erdő széléig. Néha majd
2258      34   |                   erdő széléig. Néha majd az egyik, majd a másik megkeríti
2259      34   |                 férfias játékban.~Egyszer az őrök egy oláhot hoznak Heiszler
2260      34   |                   hoznak Heiszler elé, ki az előőrsökön átjött, s azt
2261      34   |                menjek Havasalföldre, mert az ellenség megesz – mondá
2262      34   |                   mit izent urad? – kérdé az oláhtól.~– Tiszteltet és
2263      34   |                  nagyon sokra becsüli azt az urat.~– Valóban, tábornok
2264      34   |               felé, nagy füstoszlopot lát az égnek emelkedni, míg előőrsei
2265      34   |                 futnak a tábor felé.~– Mi az?~– Thököly átjött a havason! –
2266      34   |                  faluban, mely lángjaival az erdélyi hadak előtt lobogott;
2267      34   |                nyomták vissza a tatárokat az égő utcákon keresztül, míg
2268      34   |                csereklés rét terült, mely az augusztusi hő napoktól most
2269      34   |                  vitézek, erdélyiek, most az ideje, hogy a mi felséges
2270      34   |            panaszkodni kezde előtte, hogy az erdélyi magyar hadakat a
2271      34   |        visszautasítani a tanácsurat; mire az hallgatva lovagolt hadaihoz
2272      34   |                latinul szólva, megbiztatá az erdélyi hadakat:~– „Majd
2273      34   |                 lopódzva, s ott csendesen az erdélyiek jobbszárnyát kezdé
2274      34   |                 rohantak a tatárokra, kik az első összecsapás után hátat
2275      34   |           egetverő ordítással rohanta meg az ellensereget.~Az állt a
2276      34   |              rohanta meg az ellensereget.~Az állt a roham előtt, mint
2277      34   |                 előtt, mint a vihar előtt az erdő! Amint a támadók közel
2278      34   |                 percében egy golyó hatott az ifjú mellébe, de ő észre
2279      34   |               feléje vágtatott egyenesen.~Az ádáz roham a német dragonyosokhoz
2280      34   |                  ellen rossz védelem volt az egyenes kard és a nehéz
2281      34   |                kard és a nehéz páncéling. Az első sor a másodikra vettetett,
2282      34   |                  Heiszler a csatamezőn, s az utolsó pillanatig megfeszített
2283      34   |             különvált Doria osztálya volt az, ki amint a tatárokat űzve,
2284      34   |                   a német vezér kardja, s az kénytelen volt magát megadni
2285      34   |              paripáját; hallá háta mögött az üldözők kiáltását, különösen
2286      34   |                volna ez alakot.~Maga volt az a főszerdár, Feriz bég.
2287      34   |                  felé vette futását, hogy az általános irányból félretérjen,
2288      34   |                    de e névnél megrendült az kezében, s a vágás arcát
2289      34   |            kezében, s a vágás arcát érte; az első vérre kihullt a főúr
2290      34   |               síkon.~Feriz bég feltekinte az égre, megdicsőült arccal,
2291      34   |                 nehezet sóhajtott, mintha az egész eget be akarná lélegzeni,
2292      34   |                  el Görgénybe özvegyéhez.~Az elfogott Heiszler és Doriáért