Fezejet

 1       1|           és nagytiszteletű Magyari László uram, az udvari lelkész,
 2       1|              nagytiszteletű Magyari László uram kinn ült a háza előtti
 3       1|              nagytiszteletű Magyari László uramnak!”, az minden kétségen
 4       1|    világosan: „kegyelmednek Magyari László uramnak”, nehogy a másik
 5       1|          egy kis jó időért.~Magyari László uram nem hagyja magát megzavarni.~–
 6       1|       elgondolkozva, míglen Magyari László uram egyszerre minden előleges
 7       1|    bennünket nagytiszteletű Magyari László uram most mindjárt bővebben
 8       1|           és kézív! – monda Magyari László. – Tisztában vagyunk – s
 9       1|         gőgös Ákhitófel!~De Magyari László uramnak se kellett több!
10       1|              Nagytiszteletű Magyari László uram! – ordítá az exorcizált,
11       1|      mialatt nagytiszteletű Magyari László uram nagy diadallal tért
12       5|             Címezd méltóságos Ebéni László uramnak, Kolozsvár városa
13       6|         várőrség között egy Rákóczi László nevezetű százados. A Rákóczi-család
14       6|           valának. Így lett Rákóczi László is muskétások századosa,
15       6|          Történt, hogy ezen Rákóczi László, ki igen formás, jó termetű,
16       6|  visszanyargal Nagyváradra.~Rákóczi László, ki másnap menyegzőre és
17       6|              szólt Topay –, Rákóczi László, ha híréből ismeri.~– Hogyne
18       6|             pörgése közt jő Rákóczi László a szatmári gyalogsággal.~–
19       6|          tetején még látszott Szent László ledöntött lovagszobrának
20       6|             Jézus segítsen tégedet, László! – kiált le a hölgy a torony
21       6|          ellen ragadtak magukkal.~– László! László! Kedvesem! – hangzik
22       6|        ragadtak magukkal.~– László! László! Kedvesem! – hangzik a kiáltás
23       7|         vele nagytiszteletű Magyari László uram, kinek szép felserdült
24       8|    szentkúti derék barát és Magyari László uram a portyázók főnökét
25      16|           Pál, Kornis Gáspár, Csáky László, Kapi Józsa, Sárpataky Ferenc
26      23|           Naláczi, Székely és Vajda László; kik is a fejedelemmel késő
27      24|         egyéb szitkozódásnál.~Csáky László uram, ki Béldi Pál mellett
28      24|            s távozni készült.~Csáky László azonban, kit inkább érdekelt
29      24|         biztatásaiból, csupán Csáky László uram nem volt megelégedve
30      24|            hatását, míg végre Csáky László nem állhatva tovább a rettegést,
31      24|           elbocsátott követek Csáky László urammal. A jó úr mindjárt
32      25|        bukkannak-e ott ránk Székely László katonái?~– Dehogy, uram –
33      25|   szpáhiknak cselt vetettek Székely László katonái, körülfogták őket,
34      25|       Mihály uramon kezdve, Székely László uramig.~Ajász basa, kinek
35      25|            a parancsnokhoz, Székely László uramhoz, és szólj neki ekképpen: „
36      25|         száz aranyban, hogy Székely László uram azt fogja visszaizenni,
37      25|            darabot vágok ki Székely László uram bőréből.~      ~A megszeppent
38      25|        állapodott meg, amíg Székely László uram udvarába nem ért; ott
39      25|   fáradságtól szóhoz jutni. Székely László azt hitte, hogy Zülfikár
40      25|        volna tőlük elvenni.~Székely László kiejté ijedtében a nyakláncot
41      25|      kegyelmed, ne engemet.~Székely László uram azon öntudatban, hogy
42      25|           fia! – kiálta fel Székely László uram, széttekintve egy bot
43      25|     kiugrott az ajtón, amit Székely László uram az ő fenyegetésétőli
44      25|          szépen gondolható.~Székely László uram annyi színt váltott
45      25| vesztegethetik rátok, azért Székely László uram azt határozta, hogy
46      25|       kérdeni: ti vagytok-e Székely László uram emberei? Ti erre azt
47      25|       jelentve:~– Itt küldi Székely László uram a gyilkosokat.~Feriz
48      25|      ajánlják.~– Ti vagytok Székely László uram emberei? – kérdé Ajász
49      27|        szállt le szekeréről Székely László uram is, kit Teleki Mihály
50      27|    fejedelemségét sürgetni.~Székely László uram magával hozta Zülfikárt
51      27|          pénzedet készítsd.~Székely László tehát megadta a foglalót
52      27|             kiszenvedett.~*~Székely László uram Béldi Pál halálának
53      27|             arannyal – súgá Székely László uram fülébe.~– Hogyhogy? –
54      27|       kacagott e jeleneten. Székely László uramat azonban mégis keseríteni
55      27|        tudja őt gyógyítani. Székely László átadta a kuruzslónak drágaságai
56      29|           sem ismervén, amint Vajda László nagy büszkén oldalba taszítá
57      29|             ő is tehát, amint Vajda László a néptömegen keresztül nem
58      29|           uram – szólt halkan Vajda László Telekihez, kit úgy látszott,
59      29|     erdélyiek vérezzünk érte.~Vajda László végtére nem tűrhette az
60      29|     tulajdon magad feje lesz.~Vajda László még akart valamit felelni,