Fezejet

 1       1|        sebesen kezde lefelé bukni, addig vízirányosan úszó farkát
 2       1|            küzdött ellene, az oláh addig odább nem ment, míg le nem
 3       1| nádpálcámat. Kolléga uram maradjon addig itt.~Azzal egész tekintély-súlyával
 4       1|        utat nyitottak előtte egész addig a kisded térségig, mely
 5       3|        trombiták szája be nem állt addig, míg a pompás aranyozású,
 6       5|           csak rajta, szaporán, én addig el nem megyek, míg kegyelmedet
 7       5|           az orvos majd megmondja; addig is ne restelljen ezekből
 8       5|            fogjuk kegyelmedet, kit addig is Isten kegyelmébe ajánlunk
 9       5|            is intézni ellenünk. Mi addig is felfüggesztjük a hadaknak
10       5|      nehogy míg egyfelől támadunk, addig másfelől Erdélyt védetlen
11       6|           már török koponyákkal, s addig meg nem nyugszom, míg a
12       6|       pénzért, inkább egyet alszom addig.~– Hiszen kegyelmednek annyi
13       6|           nem, mert azt nem szabad addig megkezdeni, amíg százezerszer
14       6|           egyedül állva a kapuban, addig harcol kétségbeesve, míg
15       7|          amivel kívántok.~– De nem addig van az még. Idekünn a klastrom
16       7|            rekedten a rabló.~– Nem addig, míg meg nem térsz, és bűneidet
17       7|           szerzett kincsek veletek addig nem egyesülhetünk, amíg
18       8|        azok egy tappot sem akarnak addig tovább menni, amíg elébb
19      12|           a delnőt, hogy vigyázzon addig azokra, s azzal csöndesen
20      12|          és számlálj el hatszázig, addig utánam ne nézz, akkorra
21      13|            eltart, s azt sem lehet addig elkezdeni, míg az öreg lőszerek
22      13|            jancsárok küldötteit, s addig is, míg a karókat leássák
23      13|        meghagyva testőreinek, hogy addig védjék a kapukat, míg a
24      13|         ágyúdörgés: a többiek, kik addig csak messziről lövöldöztek
25      13|          Petneházynak állta útját, addig Feriz bég Toggendorfot kereste
26      14|       Erdély felé, asszonyom. Uram addig itt marad a csauszokkal
27      14|           az udvaron állanak. Uram addig velök marad, s addig húzza,
28      14|          Uram addig velök marad, s addig húzza, halasztja az időt,
29      14|          nélkül futottak vissza, s addig meg sem álltak, míg az átelleni
30      15|           uram?~– Megígértem, hogy addig nem háborítom.~Apafi átlátta,
31      15|       határozott szándékomat neked addig tudtul nem adhatom, míg
32      15|           tehát ezek összegyűlnek, addig tehetsz, ami neked tetszik:
33      16|          is megfelelünk magunkért. Addig is áldjanak meg az egek,
34      17|      elébb-utóbb. Nem akarom, hogy addig étel vagy ital érje ajkamat,
35      17|           a selyemzsinórt nyakába. Addig is béke veled és mindazokkal,
36      18|        meghagyva a kocsisnak, hogy addig hátra se nézzen, amíg Buda
37      19|          melyben feje izzadt, s ki addig minden mozdulatnál morgott,
38      19|            hangon monda neki:~– Te addig maradj nálam, míg úrnőd
39      21|            mikor fogok meghalni; s addig nem hunyom be szememet a
40      21|              míg engem élni látsz, addig a haláltól ne félj. De a
41      21|           s míg a levél visszajön, addig tízszer megszöktetlek benneteket.~
42      21|           mert az éj régen beállt, addig vigyétek le lovaitokat a
43      21|           szél újra nekifordult, s addig bolygatta a függönyt, míg
44      21|           akartak véget érni; csak addig tartson az élet, amíg az
45      21|         majd örülhettek egymásnak, addig még félnetek kell, az egész
46      22|           el is hamvadt. Feriz bég addig imádkozott, míg egy láng
47      24|           fogjuk magunkat vetni, s addig könyörgünk, míg egy akad,
48      25|        ezek egy falut megrohannak, addig én távolacska a túlsó faluvégre
49      25|             A megszeppent Zülfikár addig lélegzetet venni sem állapodott
50      25|         biztatva Zülfikárt:~– Csak addig el ne fuss, míg odamegyek.~
51      26|         fel bírja emelni, nem nyúl addig senki Béldi Pálhoz. Az én
52      28|   fejedelemnő leendsz, s én küzdök addig, míg elég magas leszek hozzád,
53      28|        forró, mint a tűz; óh, csak addig meg ne halnék, amíg jó atyám
54      29|       megjelent; nem is bocsátá el addig magától, míg csak reggel
55      30|           próféta szakállára: hogy addig vissza nem dugák fegyvereiket
56      31|       húzzon-e kardot, s kirohanva addig vagdalkozzék velök, míg
57      33|         amíg ő fegyvert nem ragad, addig mindenütt veszteni fognak,
58      33|           el volt átkozva Allahtól addig hüvelyben maradni, amíg
59      34|         Heiszler.~– Hátha kinyitja addig, míg mi odaérünk?~– Akkor