Fezejet

 1      El|         tartja a félhold uralmát; a magyar ellenségeinek segít önmagát
 2       1|       tilalmakból volt ismerve, s a magyar ember csak nevette a bolond
 3       4|     szigetén.~– Mindjárt gondoltam. Magyar nem vág így a kard hegyével.
 4       6|         érteni kell alatta azokat a magyar és oláh falvakat, mik a
 5       6|          hogy századja nagyobbrészt magyar legényekből állott, azon
 6       6|            is szótalan volt, de meg magyar embernek nem is szokása
 7       6|             ült a lovon, ahogy csak magyar csikósokat lehet lovon ülve
 8       6|           menekült tova.~Egy fiatal magyar lovag volt mindenütt nyomában,
 9       6|         meghagyott két csonka lába.~Magyar és török egyszerre ér a
10       6|           mindenütt a török, mint a magyar, magán a hídon ember ember
11       8|           ezek; hanem német katonák magyar öltözetben, kiket Szatmárról
12       8|          látják kegyelmetek amott a magyar urakat? Ni, hogy fenyegetőznek
13       8|  megértették a felekkel, hogy sem a magyar urak nem akarják bántani
14       9|           kit szeretve említ minden magyar, s nem tartja boldognak
15       9|              úttalan homokbuckák; a magyar nemzeti színház helye s
16      13|            feleletet adott: „Ha egy magyar forintért tíz török piasztert
17      13|    piasztert lehet kapni, akkor egy magyar katona is megér tíz törököt”.
18      13|          gyalog jancsárság.~A német–magyar tábor csak ekkor vevé észre
19      13|     vértesek vezére, s Petneházy, a magyar lovasságé.~A felszólításra
20      16|            vagy a török rabszolgái? Magyar nemesemberek vagytok-e,
21      17|            nézve. De hajh, romlik a magyar faj; eszük kezd lenni. Elmúltak
22      17|            ilyen bölcsek maradnak a magyar urak, megérheti, aki nálunknál
23      21|            csak a ruhájok török; jó magyar pajtásaim, akik felfogadták,
24      21|              kiálta türelmetlenül a magyar ifjú. – Ki látta a veszély
25      21|     fordítson rajta.~*~Feriz bég, a magyar urak félrevonultával, ismét
26      23|       eldődei nem bírtak kivívni: a magyar királyság.~A játék ugyan
27      24|            elé járulva –, a szegény magyar urak már reggel óta itt
28      24|      magával a hazát. Főtanácsadója magyar királysággal biztatja őt,
29      24| királysággal biztatja őt, hogy maga magyar nádorrá lehessen. Ti tudjátok,
30      24|         szitkozódva, míglen a többi magyar urak végre odarohanva, erővel
31      24|            Várj reám szállásodon.~A magyar menekvők eltávoztak, mindenki
32      24|             teremből, jelentve:~– A magyar urak.~– Miféle magyar urak? –
33      24|             A magyar urak.~– Miféle magyar urak? – riadt rá a nagyvezér.~–
34      24|         néztek utána.~A megszeppent magyar urak összenéztek. Bethlen
35      24|        beszédjébe akart vágni; de a magyar urak visszarángatták. Midőn
36      24|             érteni.~A Béldivel jött magyar urak elsápadva, földre zúzva
37      25|          nehány arany fölöslegért a magyar vezéreket előre figyelmezteté
38      29|     Szalánczi nevű gonosz praktikus magyar úr holttestét megismervén,
39      31|     készület tétetett mindenfelé; a magyar faj, bármilyen nehezen rávehető
40      31|       tábornoka.~Az Erdélybe futott magyar menekültek őt üdvözlék mint
41      31|     dragomán mindenütt meghordozá a magyar urakat; elmondva nekik,
42      31|           jeles állapot volna, ha ő magyar király lenne. Hogy Teleki
43      31|           többé előtte? Az egyesült magyar, erdélyi és török seregeknek
44      31|           számíttatta volna magát a magyar történet hősei közé, és
45      31|           érkezék meg tízezer főnyi magyar sereg élén. Hadai mind pompás,
46      31|    kegyelmed, Teleki Mihály uram: a magyar urak nem jöttek többet vissza
47      31|             joviális nyíltsággal. – Magyar királyság és magyar palatinusság
48      31|  nyíltsággal. – Magyar királyság és magyar palatinusság nem a mi számunkra
49      34|          ütni, ha felszólították.~A magyar seregeket Macskási Boldizsár
50      34|            olyan kevéssé, mint ha a magyar vezérek a hadvezér titkaiba
51      34|        nemzeti táncát, a halmokon a magyar huszárok fúvatták maguknak
52      34|            és szpáhijait, Thököly a magyar huszárságot s a leggyorsabb
53      34|             költségén két zászlóalj magyar és oláh haddal jött Heiszler
54      34|             előtte, hogy az erdélyi magyar hadakat a hátulsó sorba
55      34|             Uram, rosszul ismered a magyar természetét a hadban, amidőn
56      34|         feje fölött, összecsapott a magyar vezérrel.~Thököly kiálta