Fezejet

 1      El|    birodalmak sorában áll, mely saját kormányzattal, törvénnyel,
 2       2|        is kevés volt neki, s ha saját kezeivel nem töri a földet,
 3       2|        és dudás, annyira kitelt saját tárháza és faluiból, hogy
 4       2|         nagy kiterjedésű kertje saját parancsára be lévén ültetve
 5       3|       kit a fejedelem őnagysága saját személye képében küld kegyelmedhez,
 6       3|         a menyasszonyomat, mint saját magam.~Hanem azután csakhamar
 7       3|        neki:~– Ha már kegyelmed saját menyasszonyával be nem éri,
 8       6|         ember ki ne lője vele a saját két szemét.~A tatár őr kerekre
 9       9|    szakállát alázatosan.~– Mind saját neveléseim e lyányok, uram.
10      10|         ejt halvány arcaikra, s saját kezeivel teszi le őket a
11      12|        cselekszed, akkor holnap saját fejedet is ott fogod találni
12      12|   földet tömjek, s handzsárodat saját övembe szúrjam. Csak egyet
13      12| meghaljak?”~A füzér az odaliszk saját hajszálaival volt átkötve,
14      13|       szavakra kardot kapott, s saját kezével akarta lenyakazni
15      13|       merné neki mondani: „Azok saját seregeid, melyeknek halálordítását
16      13|       gyalogok elzárták az utat saját, segítségökre siető lovasságuk
17      14|      herceg nélkül megy vissza, saját fejét vesztette.~– Irgalmas
18      14|   ordítának ijedten a hercegre, saját paripáikat visszatartva;
19      14|     elérve, felülteté a lovászt saját paripájára, s elküldé előre
20      15|    megtagadó szebeni követséget saját fejedelmi kezeivel eldöngeté.~
21      16|        a tanácsteremben, mintha saját halálítéletükre jöttek volna
22      16|        követ, s mondhatom, hogy saját udvarától egyik sem húz
23      17|                XVII. Küzdelem a saját fejért~Budán azalatt, míg
24      17|  mindenki két kézzel iparkodott saját nyakából kiölteni, s melyet
25      17|       esetnek tartaná azt, hogy saját szavait hallja. – Azt álmodám,
26      17| fiatalabb, hogy gyökeret vernek saját országukban.~– Megrémültem
27      18|    bezárni; azokat Hasszán basa saját kezeivel kapcsolá a hölgyekére,
28      18|  hercegnőt pedig láncánál fogva saját szobájába vezette, gyermekével
29      18|    senki sem látogatja, az mind saját tilalma miatt történik.~
30      19|         midőn mindenkinek szeme saját könnyeivel volt tele, tudott
31      20|         senki más, mint a vezér saját rabszolgái.~Ezeket tehát
32      20|     gyöngeségben volt már, hogy saját embereit meg nem ismerte
33      21|        el Azraële szobájából, s saját teremébe érve, ott egy dívánra
34      21|  megjutalmaz érte.~Amint a gróf saját nevét mondá, s a fogoly
35      22|    bűnbocsánata hírnökét, pedig saját alakja volt az, melyet a
36      23|          meglátva a parancsokat saját aláírásával, miről már semmit
37      23|   elnézni, mint rohan az ország saját veszte felé.~Rögtön összehívá
38      23|     ember kezéből a kardot, s a saját nyakát vágják le vele.~El
39      23|         ellenkező esetben pedig saját vesztére kelt föl, mert
40      24|         szerették Erdélyt, mint saját hasznukat; és végül –, a
41      24|   menekvők eltávoztak, mindenki saját reményeit szőve odább a
42      24|  veszteg meg nem tudtok ülni, s saját honfitársaitokkal békében
43      24|     filléreire, s hadat viendek saját szülőföldem ellen!… Ami
44      25|    voltak gyilkolva, s megölőik saját jó paripáimon menekültek
45      25|   hittelenség! Így bánni velünk saját szövetségeseinknek. Ezt
46      26|    helyett itt hagyom kezesül – saját fiamat.~Az ifjabb lovag
47      27|      rovására nem ígérek, hadat saját hazámra nem viszek, és adott
48      31|   sorsát, mint Thököly Imre, ki saját jószágainak is rossz gazdája
49      32|       börtönbe veték, melyben ő saját testvérét harminckilenc
50      34|        oltatta el, s az ágyúkat saját kezével sütögeté ki az ostromlókra,
51      34|        vajda elűzött, s ki most saját költségén két zászlóalj
52      34|       kétségbeesve küzdött most saját emberei ellen, kik erőszakkal
53      34|        váltá őt a tatároktól, s saját sátorába küldé.~A többiek
54      34|    Thököly a megfosztott hullát saját ruháiba, s úgy küldé el