Fezejet

 501      11   |              átható lelke jól tudja azt, hogy Yffim bég feje sokkal erősebben
 502      11   |                 annál nagyobb baj annak, hogy hízelg.~Hasszán basa alig
 503      11   |                 Hasszán basa alig várja, hogy az estimának vége legyen,
 504      11   |                  hátra:~– Ugyan, jó bég, hogy nézheted sólyomnak a vadgalambot,
 505      11   |                 s el nem bírva gondolni, hogy mért tréfál ővele így az
 506      11   |              hová lenni csodálkozásában, hogy miért van kedve e hölgynek
 507      11   |              ütött szájára, meghökkenve, hogy hisz ezt nem volna szabad
 508      11   |                  rezzent össze, átlátva, hogy hová akar e nő jutni e tréfával.~–
 509      11   |              tiltsd meg rabszolgálódnak, hogy belőlem gúnyt űzzön. Ez
 510      11   |                 e némbernek nem engeded, hogy e férfiakat fátyolozatlan
 511      11   |          csodásan tettetve az ijedséget, hogy az még Hasszánra is elragadt. –
 512      11   |              vagy rontva varázslatokkal, hogy dolgokat láss előtted, amik
 513      11   |          kifutottál, itthon azt állítva, hogy kergető ellenség volt mindenütt
 514      11   |       helyeztetett, maga beszélte nekem, hogy híre sem volt ott húsz mérföldnyire
 515      11   |              azon helyben, azt gondolva, hogy megőrültél. Tehát bizonyosan
 516      11   |                  akarom elhinni felőled, hogy az erdélyi urak vesztegettek
 517      11   |                  vesztegettek volna meg, hogy itt Erdélyben dúló ellenség
 518      11   |                Yffim bég elsápadt. Érzé, hogy meg kell adnia magát ez
 519      11   |                     nemde csodálatos az, hogy Yffim bég hadseregeket lát,
 520      11   |                jőnek, de én úgy találom, hogy Yffim bég szemei rosszak,
 521      11   |                Yffim bég szemei rosszak, hogy e hajadonokat katonáknak
 522      11   |             merte a basának azt mondani, hogy de az ő szemei rosszak!
 523      11   |              Hasszán nem fogja elárulni, hogy nem lát, s Yffim nem meri
 524      11   |           mondott neki, nem is gyanítva, hogy azon csók, azon ölelés nem
 525      11   |                 az ördögöt, vigyázzatok, hogy el ne adjon benneteket.”~
 526      12   |         emberszava volna a csalogánynak, hogy panaszát, szerelme vágyait
 527      12   |                 egyszer azt veszi észre, hogy vállára ütnek.~Ijedten fordul
 528      12   |              figyelve, nem vettem észre, hogy közelítesz. Mit akarsz?
 529      12   |            fájdalommal mondá e szavakat, hogy az eunuch megrendült bele.~–
 530      12   |           halmozva el. – De nem félsz-e, hogy belefulladsz? Mert ekkor
 531      12   |                 is. Csak azt mutasd meg, hogy hol ejtéd le kezedről a
 532      12   |              tied leend.~Majmun átlátta, hogy ez csakugyan nem tréfa,
 533      12   |           fegyvereit, megkérte a delnőt, hogy vigyázzon addig azokra,
 534      12   |             tekinte rá, s bámulva látta, hogy az imént oly érzékenyen
 535      12   |              Hatalmadban van választani, hogy élj-e boldogul, vagy meghalj
 536      12   |             harmadik is hatalmamban áll: hogy téged megöljelek! – kiálta
 537      12   |                 jártál, gondom volt reá, hogy puskádba földet tömjek,
 538      12   |                 szükség holnapra várnod, hogy fejedet lábaidhoz tegyem.~
 539      12   |              eunuch karjába e szavaknál, hogy az sziszegve hajlott meg
 540      12   |            vesztették előtted éltöket.~– Hogy sokan meghaltak szerelem
 541      12   |               nem tudom, csak azt érzem, hogy meghalok, ha őt nem láthatom!
 542      12   |                Hogyan? Te arra gondolsz, hogy e széles vizet keresztülúsznád?~–
 543      12   |             lélegzetemet visszafojtanom, hogy örökre el legyen fojtva
 544      12   |                  mint a hullám.~– Abból, hogy kezedbe adom éltemet, láthatod,
 545      12   |                  adom éltemet, láthatod, hogy nem féltem azt. Vígy keresztül
 546      12   |                 után meggyőződve felőle, hogy a delnő karjai közül nem
 547      12   |                 ereszkedék a víz színén, hogy csak arca látszott ki belőle,
 548      12   |              máshová vinni, gondolj reá, hogy előttem annyira sem kedves
 549      12   |               előre.~– Félsz-e?~– Félek, hogy őt nem láthatom meg.~– Mindjárt
 550      12   |             hajfürtei le voltak bomolva; hogy fenn ne akadjanak a gallyak
 551      12   |                  támasztá.~– Azt mondád, hogy oda akarsz rohanni hozzá,
 552      12   |                 ha csak azért jöttél át, hogy itt sírj, azt bizonyára
 553      12   |              Hariri újra megszűnt lenni, hogy Feriz bég legyen, kardját
 554      12   |                 jutni hajából, azt hive, hogy aki azzal bír, megronthatja,
 555      12   |             lantra koszorúját, gondolva, hogy az ifjú vissza fog azért
 556      12   |              hadd gondolja majd az ifjú, hogy azok ott harmatcseppek.~
 557      12   |            keresni, s megparancsolandja, hogy őt Hasszán basával együtt
 558      12   |            csókjai.~Az odaliszk elmondá, hogy mit álmodott; mint úszott
 559      12   |        táborhelyet?~Azraële jól gyanítá, hogy Yffim át fogja hívni a pesti
 560      12   |                 Azt is helyesen gondolá, hogy ezentúl Majmunt nappalra
 561      12   |                  csodálkozva tapasztalá, hogy egy lélek sincs Feriz bég
 562      13   |                jövendölő kalendáriomban, hogy az lészen:~„Németeknek kívánatos, ~
 563      13   |          elfelejtette megtudni az égben, hogy vannak holdfertályok, melyekben
 564      13   |         parancsnoka azon felszólítására, hogy adja fel a várat, s ne próbálja
 565      13   |              mögé kellett volna kerülni, hogy az érsekújvári basával egyesülten,
 566      13   |                 ízlésük a derék uraknak, hogy az országot úgy megszerették.
 567      13   |                szép nektek ez az ország, hogy benne lakjatok. De nem soká
 568      13   |              paraszt, levett süveggel –, hogy az én jószágomon lakjatok
 569      13   |        vásároltak Hadzsi Baba hajójáról, hogy őrizzék azokat a varázsló
 570      13   |                készületeiből az látszik, hogy sokkal jobban félnek körülöttük
 571      13   |                  ég, gyanítani lehetett, hogy ott a tatár portyázók csapatjai
 572      13   |               jött Hasszánhoz jelenteni, hogy az ellenséges sereg a túlsó
 573      13   |            vissza, és mondd meg uradnak, hogy majd ha csatázni kell, megfúvatom
 574      13   |          szemeket meresztett, nem tudva, hogy Hasszán közellát, s ennélfogva
 575      13   |                  Rába folyót, nem tudja, hogy ez azon helyen, melyen megállottak,
 576      13   |           követje, jelentve ura nevében, hogy a harcot nem lehet halasztani,
 577      13   |                Mondd meg Kucsuk basának, hogy adjon lovainak felhőket,
 578      13   |             egész erőszakkal követelték, hogy vezesse őket rögtön a csatába,
 579      13   |                az ellenség szeme közé.~– Hogy tétlenül ne nézzétek őket
 580      13   |                legmagasabb dombra velök, hogy az egész tábor láthassa
 581      13   |               ostoba ember ez a Küprili, hogy ilyen veszett embert, mint
 582      13   |                  Ő bizonyosan jól tudja, hogy én Erdélyország követe vagyok,
 583      13   |                istennel, s imádkozzatok, hogy az én csapásaim ne legyenek
 584      13   |                  van tinektek azt kérni, hogy engedjünk le az adóból?~–
 585      13   |             tizennégyezer tallért azért, hogy velünk egy sorban harcolt:
 586      13   |        fizethettek nyolcvanezeret azért, hogy otthon sütitek a makkot.
 587      13   |             státus…~– S ki mondta neked, hogy nem fog szandzsákság lenni,
 588      13   |             fogadom teneked a prófétára, hogy Erdély fejedelmi székén
 589      13   |                  is a prófétára esküvék, hogy Erdélyt ősi jogaiban háborítni
 590      13   |              kiálta –, nem érdemes arra, hogy azon esküvésre emlékezzék,
 591      13   |                én megalázlak benneteket! Hogy nem lesztek különbek a boszniai
 592      13   |            Bécsben azt a nótát danolják, hogy bogláros mentéiteket, paszomántos
 593      13   |           helyette, én úgy húzom azt le, hogy mást nem adok fel rátok;
 594      13   |                  a német azzal fenyeget, hogy jezsuitákat visz templomaitokba,
 595      13   |                előle, azzal vigasztalva, hogy a janicsárokkal együtt ezt
 596      13   |                 azt a karót ablakom elé. Hogy beszélhessek a vakmerő farkassal,
 597      13   |                   meghagyva testőreinek, hogy addig védjék a kapukat,
 598      13   |          kétségbeesve látta a toronyból, hogy Küprili hadaiból egy ember
 599      13   |         imádkozhatott ellenem istenéhez, hogy így megcsúfoljon. – S irtózatában
 600      13   |           hurkolva, odaállt az ablakhoz, hogy ha a lázadók be találnak
 601      13   |     kétségbeesetten, s leoldá turbánját, hogy rá ne ismerjenek róla holttestére.~
 602      13   |               gyaurok, fétisbálványozók, hogy az igazhívők ellen támadtatok? –
 603      13   |                  kezeinkbe kardot Allah, hogy a jó katonák azzal egymást
 604      13   |                 akarta kezdeni a harcot, hogy akkor visszautasító választ
 605      13   |              ellen kezdett harcban, mint hogy segélyükre sietett volna,
 606      13   |                 a kiáltást, s azt hivén, hogy az a jancsárok halálordítása,
 607      13   |                elkezde buzgón imádkozni, hogy a próféta tartsa számukra
 608      13   |                  felprédálta. Ne engedd, hogy övé legyen egyedül a dicsőség,
 609      13   |                   Ha azt hallotta volna, hogy Kucsuk embereit leaprítják,
 610      13   |               alatt! Hirdessék a kürtök, hogy ma a dicsőség napja van!~
 611      13   |        vonuljanak.~Hasszán nem tűrhette, hogy két ily hős a csatában egymás
 612      13   |              diadalt. Beszéld el otthon, hogy mit láttál!”~A Küprili komolyan
 613      13   |              Küprili komolyan megijedve, hogy a harc dicsőségéből kimarad,
 614      13   |                vezéreit, s tudtokra adá, hogy ha a Küprili megérkeztét
 615      13   |                 állt, s parancsot adott, hogy egy pillanatban hárítsák
 616      13   |            herceg régóta csak arra várt, hogy valaki által megtámadtassék,
 617      13   |             valaki által megtámadtassék, hogy elhagyja a csatát, melybe
 618      13   |                látta rossz szemei miatt, hogy a moldovánok megfutottak,
 619      13   |                 lehull: nem is gyanítja, hogy az női szív volt, mely az
 620      13   |        ellenséges sereg. Mindkettő érzi, hogy ereje kimerült. Négyezer
 621      13(1)|                                          Hogy így, és nem Montecucolinak
 622      14   |             előtt édes fogadásokat tesz, hogy ezen boldogságból, mit Isten
 623      14   |                   ki nejének hírül adja, hogy férje miatt ne aggódjék,
 624      14   |              Istennek érte.~Mit bánta ő, hogy ha a csata elveszett, török
 625      14   |                  az eltávozottak nejeit, hogy ha hallani fogják, hogy
 626      14   |                  hogy ha hallani fogják, hogy a török tábor levágatott,
 627      14   |                 éjszaka arra ébredt fel, hogy hálószobája ajtaján kocogtatást
 628      14   |        meglepetése, öröme oly nagy volt, hogy az első pillanatban nem
 629      14   |              első pillanatban észrevevé, hogy a csókok, miket a férj visszaád,
 630      14   |                kell lenni, nagy bajának, hogy a viszontlátás percében
 631      14   |            pénzügy a baj? Hála istennek, hogy nem nagyobb; – bizonyosan
 632      14   |                 megakadozva – meglehet – hogy igen hirtelen el kell majd
 633      14   |                 asztalhoz vágta kardját, hogy hüvelye szétrepedt. – S
 634      14   |             gyöngéden lecsókolá szemeit, hogy aludjék, úgy tett, mintha
 635      14   |            aligha amiatt nem veszett el, hogy mi helyt nem álltunk a magyarok
 636      14   |                  magyarok előtt. De hát, hogy is tettük volna? Keresztyén
 637      14   |                 ott. Most a budai vezér, hogy magát kimossa a bajból,
 638      14   |           Lengyelországba.~– S gondolod, hogy oly nagy volna a veszély?~–
 639      14   |                 a veszély?~– Adja isten, hogy rosszul gondoljam.~– Köszönöm
 640      14   |                  beszélsz?~– Azt mondom, hogy ha jót akartok magatokkal,
 641      14   |               vezetéket rendelend előre, hogy mire szürkülni kezd, hegyet
 642      14   |               ablakát, s kihajolt rajta, hogy utána nézzen, midőn lovára
 643      14   |                 parasztgőggel inte neki, hogy menjen ő elöl.~Mária előtt
 644      14   |                 Első gondolatja az volt, hogy e csausz férjéért jött,
 645      14   |              tehát meg kell vesztegetni, hogy engedje őt menekülni.~Ekkor
 646      14   |                az időt, míg gondolandja, hogy mi a hintóval a Szeret szakadékán
 647      14   |                 tanácsot.~Mária átlátta, hogy itt nincs idő fontolgatásra,
 648      14   |              szűz képe előtt, imádkozni, hogy férjének adjon szerencsés
 649      14   |                  esküdve mennyre-földre, hogy ily becses vendégeket el
 650      14   |                   áldassék annak neve!”, hogy a csauszok untalan sürgetései
 651      14   |                   míg arra került a sor, hogy hozzák elé a paripát.~Eléhozták
 652      14   |           napokban, s kérte a kísérőket, hogy ne ügessenek vele oly nagyon,
 653      14   |              herceg lábait a kengyelhez, hogy le ne essék a lóról, s csúfondárosan
 654      14   |             miatt oly keskennyé lesz az, hogy csak két ember lovagolhat
 655      14   |          akasztott fehér kendő tudósítá, hogy hintaja feleségével már
 656      14   |                üté főbe iszonyú öklével, hogy az keresztülesett lova nyakán;
 657      14   |             nemes paripa, mintha érezné, hogy urának élte most őrá van
 658      14   |                 kitűnt az üldözők előtt, hogy a híd gerendái le vannak
 659      14   |          kapaszkodtak paripáik zabláiba, hogy utána ne rohanjanak, egyet
 660      14   |                is időt engedett magának, hogy a fennhagyott karfákat egyenkint
 661      14   |           fejedelemhez, azon kérelemmel, hogy engedje őt nejével együtt
 662      14   |               szerint föl lehetne venni, hogy üldözőik akár más útra kerülnek,
 663      14   |              előny pedig elég lesz arra, hogy a legcsendesebb haladással
 664      14   |            Gryllus reszketésén látszott, hogy lovát le sem nyergelé azóta.~–
 665      14   |               bég a szultán parancsával, hogy ha a moldva fejedelem erre
 666      14   |              hírnél, de midőn azt hallá, hogy férje megszabadulhat nála
 667      14   |                   Jól van. Megmenekülök, hogy megmenthesselek.~S ezzel
 668      14   |                   A herceg arra gondolt, hogy hátha sohasem látandja őt
 669      14   |              kapaszkodva. Az Isten őrzé, hogy százszor le nem esett.~Félórai
 670      14   |               elküldé a herceg lovászát, hogy egy követ hajítson a túlsó
 671      14   |             végig, a csauszok azt hivék, hogy ellenfelük sokadmagával
 672      14   |           hasztalan tanakodtak magukban, hogy mely úton lehetne a veszedelmes
 673      14   |           kiindult, akkor jutott eszébe, hogy Désről már könnyű lett volna
 674      14   |               menhelyet találhatott. Óh, hogy e gondolat nem tudott nehány
 675      14   |              éppen szembetalálkozik? Óh, hogy előbb nem jutott az eszébe.
 676      14   |         asszonyához azon vigasztalással, hogy nemsokára Kolozsváron lesznek.
 677      14   |                 e szóra kérte a kocsist, hogy ne hajtson oly sebesen,
 678      14   |                hátulsó ablakán, s látta, hogy mögöttük az úton egy csoport
 679      14   |      leggyöngébbeket fenn bírja tartani, hogy egy ideggyönge hölgy veszélyes
 680      15   |                azt kérte volna férjétől, hogy hagyja el fejedelmi palotáját,
 681      15   |          locsolni.~– Meg nem engedhetem, hogy házamba bevigyék! – kiálta
 682      15   |                   Asszony! Azt akarod-e, hogy trónomat, éltemet veszítsem
 683      15   |                  egy asszony miatt, mint hogy ez asszonyt megöld. Ha te
 684      15   |                  mondhatod a szultánnak, hogy én vétettem!~Apafi éktelen
 685      15   |                 egyik kapuőr, s jelenti, hogy éppen most kanyarodott be
 686      15   |          parancsot adva udvarhölgyeinek, hogy az öntudatlan nőt vigyék
 687      15   |           kilépett az erkélyre, s látva, hogy a csauszok éppen a palota
 688      15   |                  nőre, át kezdték látni, hogy ez aligha komolyan nem beszél.
 689      15   |             aztán furcsa valami lesz; de hogy mi, azt a jó isten tudja.~
 690      15   |               hozzá.~– Tisztel Olaj bég, hogy jelenj meg nála, de rögtön.~
 691      15   |                ápolni ment, de megértve, hogy a fejedelmet Olaj bég hívatta
 692      15   |               parancsol a szolga urával, hogy egy követ magához rendelje
 693      15   |                igen alázatosan kéretett, hogy látogassam én meg. Hisz
 694      15   |           vigasztald meg. Szavamat adom, hogy mindent elkövetek érte,
 695      15   |                  mindent elkövetek érte, hogy megszabadíthassam. Őérte
 696      15   |                 ugyan megsúgá előérzete, hogy e megalázás bízvást el is
 697      15   |                  maradhatna, de átlátva, hogy a lelki erő nem ragadós,
 698      15   |              nemesi köntösét, gondolván, hogy így nem a fejedelem lesz
 699      15   |          egymásra csak annyiban ügyelve, hogy ki bírja a másikat túlkiabálni.~
 700      15   |          hozzájuk, világos levén előtte, hogy itt feleletet nem kap; hanem
 701      15   |                seperjen el minden követ, hogy lábaid meg ne üssed bennök.~
 702      15   |       fejedelemre, s nem állok jót érte, hogy Apafi meg nem csókolta volna
 703      15   |              édes fiam! Meg nem engedem, hogy kezet csókolj! – kiálta
 704      15   |               Apafi dühösen rajta volna, hogy valamiképp kezet csókolhasson
 705      15   |              látom azt, nem is csodálom, hogy olyan igen szeretnél megszabadulni
 706      15   |         leráncolá szemöldeit, gondolván, hogy a bevezetés elég gonosz.
 707      15   |               talán, kegyelmes Olaj bég, hogy az a szerencsétlen Sturdza
 708      15   |                   Apafi azt kezdé hinni, hogy Olaj béget emberbaráti kedvében
 709      15   |              kedvében találta.~– Tudtam, hogy te nem fogsz őrá haragudni,
 710      15   |                   S az nem volna helyes, hogy egy ártatlan nő bűnhődjék
 711      15   |                    Tehát gondolod, uram, hogy a felséges szultán kegyelmet
 712      15   |                  volt oly együgyű ember, hogy e túlságos engedékenység
 713      15   |               lévén, megengeded ugyebár, hogy e szerencsétlen asszony
 714      15   |                 házamnál kipihenhesse, s hogy a felséges szultánnál ügyét
 715      15   |            töröktől.~– S mikor gondolod, hogy e nőt át kívánod venni? –
 716      15   |              mondál, uram?~– Megígértem, hogy addig nem háborítom.~Apafi
 717      15   |                háborítom.~Apafi átlátta, hogy ez ember mindeddig csak
 718      15   |              mormogá fogai közt Apafi. – Hogy vinnél, uram, magaddal egy
 719      15   |             tulipántokkal ékes betűkben, hogy Sturdza Mária holnap vagy
 720      15   |                  pedig az van róla írva, hogy megéljen, akkor jöhetnek
 721      15   |            árthatnak őneki.~Apafi látta, hogy e furfangos öreggel nagyon
 722      15   |               Derék Olaj bég. Jól tudod, hogy ez országnak alkotmánya
 723      15   |          alkotmánya van, mely azt teszi, hogy a fejedelem maga nem hozhat
 724      15   |                 azután azt határozzátok, hogy a hercegnő nekem kiszolgáltassék,
 725      15   |                   ha pedig azt végzitek, hogy őt ki ne adjátok, szerelmes
 726      15   |              ment kifelé. Maga sem tudá, hogy jutott ki az első ajtón.
 727      15   |                után: eszébe kezde jutni, hogy ő már csak mégis Erdély
 728      15   |          harmadik ajtóig ért, elgondolá, hogy midőn nem volt még más,
 729      15   |                   de legalább a hátához, hogy megemlegesse, amíg él, az
 730      15   |               kinyitá, ismét meggondolá, hogy az ily hevesség nagy bajt
 731      15   |                Csak azért jöttem vissza, hogy megmondjam neked…~Olaj bég
 732      15   |                  alább kezdett hangon –, hogy az országtanács összehívására
 733      16   |              mindenki ügyelt a kardjára, hogy meg ne zördüljön.~Ott ült
 734      16   |               Midőn a teremőr bejelenté, hogy a tanácsurak együtt vannak,
 735      16   |             fejedelem arcán meglátszott, hogy Teleki már két óra óta beszéli
 736      16   |         nyugodtunk meg azon vett hírben, hogy a szentgotthárdi csatában,
 737      16   |                  helyesen következtetik, hogy ha az oláh hadak helyén
 738      16   |                ellen annyira felgerjedt, hogy a moldvai fejedelemre csauszokat
 739      16   |              országnagy jóvolta őrzötte, hogy rögtön szandzsáksággá nem
 740      16   |             akként kelle annak történni, hogy a moldvai herceg kiragadva
 741      16   |                  Mi visszaizentünk neki, hogy ide semmi esetre se próbáljon
 742      16   |             közbe Apafi. – Én már tudom, hogy mit fog felelni.~– Én nem
 743      16   |                Ki alázná meg arra magát, hogy a szolgának könyörögjön,
 744      16   |                  e szóra, elő sem hozva, hogy éppen ő maga könyörgött
 745      16   |            embernek.~– Én is úgy hiszem, hogy Béldinek igaza van – szólt
 746      16   |             jönni, mikor megharagszik, s hogy ilyenkor nem példátlan eset
 747      16   |      lenyakaztatni; de azt is jól tudom, hogy Erdély szerencsére Európában
 748      16   |         fejedelmeinek érdekükben van az, hogy köztök és az ozman uralom
 749      16   |  közbejárulásával egyesítjük, ez nemcsak hogy ok nem lesz arra, hogy a
 750      16   |           nemcsak hogy ok nem lesz arra, hogy a szultán, kivált oly megveretés
 751      16   |               még ha akarna is ilyesmit, hogy azt elkövetni nehéz. – És
 752      16   |        rozsdásodtak hüvelyeikbe annyira, hogy meg ne mutathassuk, miszerint
 753      16   |           legkisebb gondja a világon az, hogy mi élünk; nekünk csak akkor
 754      16   |             ismer bennünket senki… Való, hogy egy időben egészen ellenkező
 755      16   |                  az idő olyan jó mester, hogy néha egy nap alatt többre
 756      16   |              lengyel követ, s mondhatom, hogy saját udvarától egyik sem
 757      16   |   jutalomosztásból akár el is maradjunk. Hogy a múltkor Raininger itten
 758      16   |              somma pénzt fizettünk neki, hogy legalább az évi adót szállíttassa
 759      16   |               tanácsot adta követünknek, hogy fizessük ki mentül előbb
 760      16   |          adóilletéket, s örüljünk rajta, hogy az nem kétannyi. Kifizettük
 761      16   |             leküldé hozzánk Yffim béget, hogy faluról falura járva, bizonyságot
 762      16   |          bizonyságot vegyen a köznéptől, hogy ők rendes időben megfizették-e
 763      16   |                  s mi vagyunk-e az okai, hogy az elkésett; azután pedig
 764      16   |            kérdőre vonandó a fejedelmet, hogy a köznép-e az oka az adó
 765      16   |                az oka az adó elkéstének; hogy így vagy minket, vagy a
 766      16   |                 valljuk meg egymás közt, hogy mi csak játsszuk az urat
 767      16   |                   de megőrizni még jobb, hogy más meg ne tudja, s ha uralkodásunk
 768      16   |                 ér, s gondunk legyen rá, hogy el ne enyésztessük. A hatalom,
 769      16   |            felettünk áll, csak okot vár, hogy tervét foganatosítsa rajtunk,
 770      16   |          kevéssel bírunk, s rajta lenni, hogy azt megtarthassuk, s ha
 771      16   |                  a dolgok ekként állván, hogy ha az említett moldvai hercegnőt
 772      16   |     önfenntartásé, s ez azt parancsolja, hogy amit megváltoztatnunk nem
 773      16   |                 midőn a teremőr jelenté, hogy a moldvai hercegnő kíván
 774      16   |              akart adni, de Teleki inte, hogy csak hadd jöjjön.~Nehány
 775      16   |          visszajött a teremőr, kérdezve, hogy megengedtetik-e a hercegnőnek,
 776      16   |           megengedtetik-e a hercegnőnek, hogy kísérő hölgyei is vele jöjjenek,
 777      16   |                  miután maga oly gyönge, hogy egyedül járni nem bír.~Teleki
 778      16   |                  arra gyűltek. Megbánta, hogy e jelenetre alkalmat engedett.~–
 779      16   |                 lelket kereső szemeivel, hogy férje bámulva, mintegy eszmétlenül
 780      16   |            heverni, nem kérve mást, mint hogy engedjétek őt megnyugodni
 781      16   |                  hivatástok elhatározni, hogy fiaitok boldogok legyenek-e
 782      16   |                 azt mondandja az utókor, hogy ők egy ártatlan asszonyt
 783      16   |                 kényszerítendik fiaikat, hogy apjaik nevét megtagadják?
 784      16   |                  előttetek, azt remélve, hogy embereket fog találni; Erdély
 785      16   |               állnak előttetek, remélve, hogy hazafiakat találnak itt.
 786      16   |                 egyéb bűne nincsen, mint hogy szereti az üldözöttet, helyette
 787      16   |              önhatalmú kényúr szeszélye, hogy izenetét adjátok tovább,
 788      16   |               élni; szégyen reánk nézve, hogy egy összetört, elhagyott,
 789      16   |                fejünket lábainkhoz, mint hogy meghajtjuk azt alázatosan,
 790      16   |              csak azt fogja feljegyezni, hogy meghajoltak alázatosan a
 791      16   |                 azt nem jegyzendi utána, hogy: ámde e megalázás menté
 792      16   |                  és Béldi nejein holnap, hogy férjeik hibája miatt őket
 793      16   |                mert ti magatok mondátok, hogy ez jól lesz így. Mit néztek
 794      16   |                 hangja betölté a termet, hogy hallani nem lehete más hangot
 795      16   |                  azon kellemetlenségtől, hogy lábaid előtt láss könyörögni…
 796      16   |          határozatot, de gondoljatok rá, hogy minden szó, melyet kimondtatok,
 797      16   |          végigfolyó könnyek elárulnának, hogy szívem érez. Ember vagyok,
 798      16   |                  Az én utolsó szavam az, hogy Sturdza Mária hercegasszonyt
 799      16   |              barátnéja megmeneküléséről, hogy a félelem gondolatja még
 800      16   |              átölelve tartá, és biztatá, hogy ne remegjen, az Isten jó,
 801      16   |                szemeivel inte leányának, hogy kövesse őt, gyöngéden megcsókolá
 802      16   |      vigasztalása volt azon fájdalomnak, hogy Erdély rendei egy üldözött,
 803      16   |                  beküldött Hasszán basa, hogy nyomozásokat tegyen a fejedelem
 804      16   |          leverten tartának, s észrevéve, hogy itt alázatos emberekkel
 805      16   |          kabátján elöl-hátul, s anélkül, hogy magát meghajtaná, egyenesen
 806      16   |            fejedelme, mi oka volt annak, hogy tartozott adódat oly későn
 807      16   |          egyenesen, és gondod legyen rá, hogy ne hazudj.~A fejedelem leráncolt
 808      16   |               szemöldökkel nézett körül, hogy mit vágjon a fejéhez ennek
 809      16   |             ennek az embernek. Sajnálta, hogy a téntatartó olyan messze
 810      16   |       nemtudomhogyhívnak uram! Hallgasd, hogy mi leend belé írva: „Emberséges
 811      16   |                  basa! Nagyon sajnáljuk, hogy olyan dolgokkal fárasztod
 812      16   |                  Mi nem kérdeztük tőled, hogy miért érkeztél későn a szentgotthárdi
 813      16   |                  te se kérdezd mitőlünk, hogy miért érkeztünk későn az
 814      16   |                 meg az egek, s engedjék, hogy a magad baját meg ne sokalld,
 815      16   |           basának!~Ámde Teleki jól tudá, hogy azon vihar, mely a moldvai
 816      16   |          áldozatul.~Yffim bég nem tudta, hogy a mennykő ütött-e mellé,
 817      16   |              mennykő ütött-e mellé, vagy hogy álmodik. Úgy állt ott, mint
 818      16   |              írják meg előtte a levelet, hogy serceg a tolla Apafinak
 819      16   |                  Hát azt gondoljátok ti, hogy én olyan eszeveszett fogok
 820      16   |                 eszeveszett fogok lenni, hogy ezt a levelet magammal viszem
 821      16   |                  a tanácsúr parancsának, hogy nemcsak a városból terelték
 822      16   |             elhajtották.~Olyan jólesett, hogy valakin mégis tölthették
 823      17   |                  is jó állapotba helyzé, hogy megbírja a nagy nehéz társzekereket
 824      17   |         Hasszántól a derék Yffim béghez, hogy hirtelen helyezze szaladható
 825      17   |                 el, a hidat köttesse ki, hogy az ellenség át ne mehessen
 826      17   |               folyosón bocsátva le őket, hogy zajt ne gerjesszenek, s
 827      17   |                  hídon, parancsot adott, hogy szedjék fel azt hirtelen,
 828      17   |         emlékezel-e, kire rábízta Ajász, hogy halála előtt legkedvesebb
 829      17   |                    csupán kedvenc nejét, hogy elbúcsúzzék tőle; és tudod,
 830      17   |              elbúcsúzzék tőle; és tudod, hogy ezért a szultán a rézökörben
 831      17   |               lépés van; s te azt tudod, hogy e lépés nekem milyen rövid.~–
 832      17   |                 s nem sok kellett hozzá, hogy éppen olyan kimenetele legyen.~
 833      17   |            teended! Meg kell neki halni, hogy te megszelídülj, mert ha
 834      17   |                 elébb-utóbb. Nem akarom, hogy addig étel vagy ital érje
 835      17   |                   Yffim, sőt tanuld meg, hogy akit most Sztambulba küldök,
 836      17   |           arcából, mintha attól tartana, hogy még az lehet oltószerré.~–
 837      17   |              mégpedig nagy emberek vére. Hogy melyiké? Az mindegy; csak
 838      17   |          Hasszánnak azon vigasztalására, hogy az erdélyi fejedelemért
 839      17   |                vakmerő gondolatra bírta, hogy Azraëlét merje kínozni.~–
 840      17   |              tőlem.~Azraële felkacagott, hogy Yffim bég azt hivé: meg
 841      17   |               köszönetül kegyencnőjének, hogy rossz szemeinek utasítást
 842      17   |                áruló, ki oka vagy annak, hogy a hatalmas szultán fegyverei
 843      17   |              megzavarva.~– Úgy gondolom, hogy teneked, lázadó kölyök,
 844      17   |            szükség engem kérdőre vonnod, hogy miféle ezred vonul itt előttünk;
 845      17   |                 előttünk; mert meglehet, hogy én azt jobban ismerem, mint
 846      17   |              mint te, de az is meglehet, hogy ezen ezred most érkezett
 847      17   |                minden csőcseléket, elég, hogy trombitájukat hallom, és
 848      17   |           felállt a helyéből, s anélkül, hogy Hasszánra ránézne, karon
 849      17   |         végigsimítá arcát.~– Gondolod-e, hogy szükséged lesz még egy jó
 850      17   |              küldte őt azon utasítással, hogy ott elébb az ő nevében faluról
 851      17   |           portának kedveskedvén azáltal, hogy szolgatartományaihoz kapcsolta,
 852      17   |             kapcsolta, másfelől magának, hogy az ingadozó vezéri nyereg
 853      17   |               ült Apafi nyakán Olaj bég, hogy a Moldvából kiriasztott
 854      17   |            bégtől már kapott tudósítást, hogy a moldvai hercegnő Apafinál
 855      17   |                 alig volt valami remény, hogy őt megszabadíthassák.~Nehány
 856      17   |                mely nem volt egyéb, mint hogy áthűlés miatt forrólázba
 857      17   |               reggel elkéredzkedék tőle, hogy bocsássa őt a vén dervishez,
 858      17   |              semmi ellenvetést nem tett, hogy kegynője a mecsetet korán
 859      17   |              szolgáknak kötvén lelkükre, hogy ez idő alatt ugyan vigyázzanak,
 860      17   |                 alatt ugyan vigyázzanak, hogy a leány mit cselekszik.
 861      17   |                sűrű fátyollal letakarva, hogy csak a két szeme látszott
 862      17   |                 s mutatva néma jelekkel, hogy ő most a kioszkban fekvő
 863      17   |                már azt kezdték gondolni, hogy Azraële könyv nélkül akarja
 864      17   |                 szüksége. Gondja van rá, hogy feje kényelmesen feküdjék.
 865      17   |                 betegsége. Korán reggel, hogy felébredt, már tisztán kezde
 866      17   |                  ifjú, s kinyújtá kezét, hogy a dervisét megfogja vele.
 867      17   |      mozdulatával inte némán a hölgynek, hogy távozzék.~– Te ismersz engem,
 868      17   |              kezeit szívére szorítá, tán hogy meg ne szakadjon; azután
 869      17   |                mindent kivallott előtte, hogy a vezér kegynője már tíz
 870      17   |            testét gyapottal dörzsölteté, hogy elaludjék: ez volt maga
 871      17   |                 kedvre hangolni azáltal, hogy mindig gondolatjai előtt
 872      17   |           szokásuk a keleti nagyuraknak, hogy ittas fővel mindenfélét
 873      17   |       bölcseiktől azután azt követelték, hogy ezekből a ködös dolgokból
 874      17   |             különös esetnek tartaná azt, hogy saját szavait hallja. –
 875      17   |           szavait hallja. – Azt álmodám, hogy amilyen hosszú e virágfolyondár
 876      17   |                  bég; álmod azt jelenti, hogy ma el fog érkezni a bég
 877      17   |             annyit hallott már beszélni, hogy további ajánlatra alig volt
 878      17   |                  Annyit feltett magában, hogy Hasszánra, ki e hölgy ördögi
 879      17   |                 aki nálunknál fiatalabb, hogy gyökeret vernek saját országukban.~–
 880      17   |                   melyben arról tudósít, hogy a hercegnőt szállító kíséretet,
 881      17   |                   mint suttogtak fülébe, hogy ne féljen; s jól értesültem
 882      17   |          pohárcsörgés között elvégezték, hogy amint Erdélyből kiértem,
 883      17   |              lebetegedett. Az idő alatt, hogy felgyógyulására vártam,
 884      17   |                 Olaj bég –, sohase véld, hogy miután kezeid között van,
 885      17   |               asszonya van összeesküdve, hogy őt megszabadítsa, erőszakkal,
 886      17   |                 jutalmazza fáradságomat, hogy kezeimet leveszi róla. Te
 887      17   |             Legnagyobb baj rád nézve az, hogy meg nem ölheted, a föld
 888      17   |                neked vigyáznod kell reá, hogy élve jusson a szultán küldötteinek
 889      17   |                 kegye azon választással, hogy őt megöld, magad tehesd
 890      17   |        ábrázattal mondva:~– Allah tanúm, hogy kezedbe adtam őt, gyermekével
 891      18   |                  volna, mint arra kérni, hogy haljon meg helyette.~Nyugodt,
 892      18   |                 sajnálkozva gondolt reá, hogy ezt neki meg kellend ölni.~
 893      18   |            célból közelebb lépett hozzá, hogy fülébe súghassa azt; de
 894      18   |         gyermekét kebléhez, amint látta, hogy közelebb lép hozzá. A szerencsétlen
 895      18   |             szemeit, mintha azt remélné, hogy tán egy nő szívében visszhangra
 896      18   |                  legkisebb gondja volna, hogy a jelenlevőket figyelmére
 897      18   |               aki terhet visz a hátán, s hogy meg ne görbüljön alatta,
 898      18   |                ki nem volt ahhoz szokva, hogy asszonyok beszéljenek olyankor,
 899      18   |        elválasztod egymástól foglyaidat, hogy míg egyikre szemközt nézesz,
 900      18   |                  megengeded hölgyeidnek, hogy kérdezzenek, felelj nekik.~
 901      18   |            Hasszán nagyon jól tudja azt, hogy mindazok közt, akik emberarcot
 902      18   |                 szemeit karikára nyitva, hogy Olaj bég szinte visszarezzent
 903      18   |         fenyegető szavaiból megértvén: – hogy gyermekét nem fogják tőle
 904      18   |                   meghagyva a kocsisnak, hogy addig hátra se nézzen, amíg
 905      18   |            ötvösét, megparancsolva neki, hogy készítsen rögtön egy négy
 906      18   |                  és durva szavakat, csak hogy gyermekét ölelheté. Lefekvék
 907      18   |                 magát lelkében, s látja, hogy az nálánál boldogabb.~–
 908      18   |        pillanatot, s szívét sértette az, hogy őt sajnálják.~– Nem tudod-e,
 909      18   |                sajnálják.~– Nem tudod-e, hogy ti mindketten meg fogtok
 910      18   |              titkos szó van írva; miért, hogy nem tudja mindenki olvasni?
 911      18   |                 szépen álmában, anélkül, hogy tudna róla valamit.~Azraële
 912      18   |              Végre lassanként, vigyázva, hogy neszt ne költsön, oda közelíte
 913      18   |                 összetevé, mintha tudná, hogy az, ki a néma szívre hallgat,
 914      18   |                  Allah nem adott lelket, hogy az életen túlról legyen
 915      18   |            fektében.~– És te azt hiszed, hogy van valaki, aki meghallgatja
 916      18   |                  jóságát érezni fogod.~– Hogy lehet az? Minő szertartás
 917      18   |             szertartás kívántatik hozzá, hogy engem észrevegyen?~– Nem
 918      18   |                 becsukott szem. Szükség, hogy szívedből érezd, amiért
 919      18   |            könyörögsz, s lelkedből hidd, hogy azt meg fogod nyerni.~Azraële
 920      18   |                 kilátva a duéna arcából, hogy az számára hozott izenetet,
 921      18   |               Hasszánhoz azon izenettel: hogy ma ismét imádkozni menend
 922      18   |         parancsolatot adott ajtóőreinek, hogy hét napig senkit színe elé
 923      18   |                azt hitetheté el magával, hogy ha senki sem látogatja,
 924      18   |                 történik.~Azt tudta jól, hogy egy halálítélet már alá
 925      18   |         halálítélet már alá van írva, és hogy az kettőjük közül egyet
 926      19   |              nemes hajadon összebeszélt, hogy ők írni fognak két levelet
 927      19   |        Thökölynek, a másik Feriz bégnek: hogy melyik ide, melyik amoda,
 928      19   |            Kegyelmes jó uram! Azon eset, hogy én soraimat kegyelmedhez
 929      19   |                becsülésre méltó lovag, s hogy egyenesen kegyelmedtől van
 930      19   |           ismerek. Cselekedje kegyelmed, hogy e becsülést egy forró áldással
 931      19   |                bizonyos lehetvén felőle, hogy éppen emiatt, bárhol legyen
 932      19   |           voltunk, akkor te azt állítád, hogy szeretsz (itt utána tevé
 933      19   |         testvéredet«, s nagyon jól volt, hogy zárjel közé tette), ha emlékezel
 934      19   |          reményem másban, mint tebenned, hogy őt kiszabadítod. Terólad
 935      19   |                  s azt mondva társainak, hogy egy kis kalandra indul,
 936      19   |               izgatottságba tudta hozni, hogy minduntalan visszaeséstől
 937      19   |         körüllevők semmi hírnököt hozzá, hogy fel ne háborítsa, mert mikor
 938      19   |                   mert mikor azt hitték, hogy jó hírt hoznak is neki,
 939      19   |             annak keresni rossz oldalát, hogy minden újság valódi méreggé
 940      19   |             Utóbb görög orvosa úgy tett, hogy minden levelet, ami Ferizt
 941      19   |                 tulajdonságáról ismerni, hogy ha valahová küldék, akármint
 942      19   |                   s ha azt mondták neki, hogy magának a török szultánnak
 943      19   |               kioszkja előtt, s kérdezi, hogy be szabad-e menni.~E szóra
 944      19   |               doktornak mint hírnököt.~– Hogy hínak? – kérdezé az, mérges
 945      19   |            kétszer is biccentve fejével, hogy úgy van.~– Gergely, Gergely,
 946      19   |                szóra, mindjárt gondolva, hogy ez nem jó kimenetelre készül,
 947      19   |             körülhányta magán a zekéjét, hogy a tarisznyájához juthasson,
 948      19   |               kotorászna, oly okos volt, hogy a levél tartalmát szépen
 949      19   |               átnyújtott papírt anélkül, hogy felbontaná, beledugta a
 950      19   |              miután meggyőződött felőle, hogy azt csakugyan valamely főúrnak
 951      19   |                  elvesztenie, azt mondá, hogy majd mindjárt megmutatja
 952      19   |               ott maradt szerecseneknek, hogy semmiből se igyanak, ami
 953      19   |         Gergelynek, s olyat kiáltott rá, hogy maga is megijedt bele.~–
 954      19   |                kinek nagyon tetszett az, hogy őtet meg akarják ijeszteni.~–
 955      19   |                   hanem annyi esze volt, hogy az alkoholt választotta
 956      19   |                 olyat hörpentett belőle, hogy maradt is benne, nem is.~–
 957      19   |                  akarok.~Az orvos látta, hogy emberére akadt.~– Hát Feriz
 958      19   |           mindketten gyermekek voltak.~– Hogy jutottál az ékszerhez? –
 959      19   |                 te adtad, az adta nekem, hogy elhidd, miszerint ő külde
 960      19   |                  szólt közbe az orvos.~– Hogy merészelted azt tenni? –
 961      19   |               ütött az asztalra öklével, hogy minden orvosság leesett
 962      19   |            borítékját. Volt annyi eszem, hogy a belsejét nem bíztam reá.~
 963      19   |                  mintha azért hunyná be, hogy más tárgyat ne lásson, amidőn
 964      19   |              uram bámult, azt gondolván, hogy betegének valami baja lett,
 965      19   |             másodszor.~Panajot azt hivé, hogy betege eszén kívül van,
 966      19   |          változást, szentül kezdé hinni, hogy veszélyes paroxizmusba esett,
 967      19   |               koldusok és dervisek közt, hogy adjanak hálát Allahnak meggyógyulásomért.
 968      19   |            csukjátok be orvosságai közé, hogy ki ne jöhessen onnan, s
 969      19   |             ismerőseim, mind; mondjátok, hogy meggyógyulásom ünnepét fogjuk
 970      19   |                  is, arról panaszkodott, hogy a feje ezerfelé szakad.~
 971      19   |              könyörgött a körülállóknak, hogy ha van bennök becsületérzés,
 972      19   |             utána, minden percben várva, hogy Feriz holtan esik le lováról,
 973      19   |       bocsáttatni, s azon választ nyeré, hogy az most senkit sem akar
 974      19   |          megtudott, amire szüksége volt.~Hogy Hasszán a fogoly fejedelemnőt
 975      19   |                fogva egymáshoz láncolva; hogy nagyon fél minden embertől,
 976      19   |             bízik a kedvenc odaliszkban. Hogy éjjel tízszer is felkel
 977      19   |           engemet meg szokott látogatni, hogy holnap reggel látni akarom,
 978      19   |                 bég meghagyá szolgáinak, hogy senkit be ne bocsássanak
 979      19   |                 s nehány pillanat múlva, hogy annak rostélyai mögé eltűnt,
 980      19   |            kikülde mindenkit szobájából, hogy vele egyedül maradhasson.~
 981      19   |                 Egykor azt mondád nekem, hogy szeretsz. Igaz-e ez még
 982      19   |             szerelemmel?~– Mondád akkor, hogy ha jobban ismernélek, én
 983      19   |                tekinte az ifjúra: várta, hogy mit fog mondani.~Az ifjú
 984      19   |                 szép, mert én elismerem, hogy a nőnek lelke van, és nem
 985      19   |           meghalni azért, akit gyűlölsz, hogy bebizonyítsd, miként szeretsz?~–
 986      19   |                  e nőt szereted?~– Hidd, hogy szeretem, és szabadítsd
 987      19   |              zokogva szólt:~– Óh, mondd, hogy nem szereted, mondd, hogy
 988      19   |                hogy nem szereted, mondd, hogy nem ismered őt, és én meg
 989      19   |        hidegséggel válaszolt.~– Higgyed, hogy szeretem, s e hittel áldozd
 990      19   |                őt, ha elhozod. Kívántad, hogy megismerjelek, én meg akarlak
 991      19   |                   Megragadá Feriz kezét, hogy annál fogva fel bírja magát
 992      19   |           Teérted meghalni – megmutatni, hogy itt… belül… volt egy szív,
 993      19   |             látott maga előtt. Azt hivé, hogy az ifjú mégis szeretni fogja
 994      19   |                Oly bizonyos volt felőle, hogy Azraële szavát be fogja
 995      19   |               lőn meggyőződhetni felőle, hogy Mária nem szökött meg azalatt
 996      19   |                 egy ideig, úgy látszott, hogy idő kellett neki, míg gondolatait
 997      19   |                 annyira is rendbe szedi, hogy valakire ráismerjen. Hanem
 998      19   |              rendén. Sokszor elfelejtem, hogy ki vagyok. Elfelejtem, hogy
 999      19   |              hogy ki vagyok. Elfelejtem, hogy élek. Nem tudom, hol vagyok.
1000      19   |            ablakon kinézve, csodálkozom, hogy nem látom a Boszporuszt.