Fezejet

1501      33   |                  a legelső tatárcsordát, hogy vezesse azt a birodalmi
1502      33   |            látszott szállani azon hírre, hogy Feriz bég ismét kardot emelt,
1503      33   |              tesz: azon vak meggyőződés, hogy a diadal Istentől van ígérve.~
1504      33   |             voltak hozzája; mert tudták, hogy ha elvesznek is, haláluk
1505      33   |              tatárokat a fenyveserdőkbe, hogy ott a fenyőkből kifolyó
1506      33   |               megtörténve, elküldé őket, hogy lovagolják körül a fejedelem
1507      33   |         tatárokat, azt parancsolá nekik, hogy nyilaikat meggyújtva, úgy
1508      33   |              lövöldözzék fel a levegőbe, hogy azok a német táborra visszahulljanak.~
1509      33   |                 egy sem ment el anélkül, hogy magával valakit ne vitt
1510      34   |                   az égben. Úgy látszik, hogy a sors csak azért tartá
1511      34   |                meg a legsötétebb alakot, hogy igazságot szolgáltasson
1512      34   |                Erdélyben jól tudták már, hogy a porta Thökölyt nevezte
1513      34   |         vármegyéknek és a székelységnek, hogy az ország védelmére keljenek
1514      34   |              pedig megvolt az a szokása, hogy a bölcsessége és fontossága
1515      34   |              kénytelen volt azt felelni, hogy mi haszna neki abból, hogy
1516      34   |               hogy mi haszna neki abból, hogy ezeket megtudta. Egész haditerveket
1517      34   |                  már harmadik hete múlt, hogy Bozzán tábort ütöttek, egyszer
1518      34   |                Akkor nem az lesz a baja, hogy mint jöjjön be, hanem, hogy
1519      34   |              hogy mint jöjjön be, hanem, hogy mint menjen ki.~Teleki meg
1520      34   |               Teleki meg akarta mutatni, hogy ő is ért a hadviseléshez,
1521      34   |                 nem találom célszerűnek, hogy a derékseregek az ország
1522      34   |            Heiszlert éppen az bosszontá, hogy a diák generális oly dolgot
1523      34   |               volt ezúttal; azt sejté-e, hogy akik Erdélybe be akarnak
1524      34   |                őrök közül egyet elkülde, hogy hívja össze a tábornokokat;
1525      34   |                Teleki, azon ürügy alatt, hogy nincs nála több pénz, félrevonult
1526      34   |           bántotta őt, hanem azon tudat, hogy bölcs tanácsait annyira
1527      34   |                 kalapjába töltött pénzt, hogy az szanaszét gurult a sátorban,
1528      34   |                   langyos nyári éjszaka, hogy egy falevél sem mozdult.
1529      34   |              később annyira összeszorul, hogy alig képes két szekér egymás
1530      34   |                kőzáporral fogadta onnan, hogy azok kénytelenek voltak
1531      34   |                  áttévedeztek. De azért, hogy a tábor vigad, az előőrsök
1532      34   |              lovagoltak tovább.~Anélkül, hogy maguk észrevennék, félretértek
1533      34   |                 szólt Thököly büszkén –, hogy hírét ne halljad. Nem az
1534      34   |                 és védte azt oly hősien, hogy egy férfi büszke lehetne
1535      34   |                 emberem, akire rábíztam, hogy viselje gondját, egy ember,
1536      34   |                  is érte, s látni fogod, hogy keresztülmegyek e hegyláncon,
1537      34   |                Thököly Ferizhez, mondva, hogy éppen most hozzák hírül,
1538      34   |                    Köszönöm neked Allah, hogy őt is előmbe hozád! – Azzal
1539      34   |               Most már én is azt mondom, hogy ha röpülni kell is, át fogunk
1540      34   |            sereggel eltávoztak, anélkül, hogy megmondanák, hová. A roppant
1541      34   |              bízatott, meghagyatva neki, hogy éjjel-nappal ellenkezzék
1542      34   |                 őrültséghez.~Azon eszme, hogy e meredek sziklákon, vad
1543      34   |                vissza gallyaiknál fogva, hogy a mélységbe le ne hengerüljenek;
1544      34   |                csak oly szélesek voltak, hogy egy ló végigmehetett rajtok,
1545      34   |                  iparkodó harci tömegre, hogy mit keres ennyi nép e kietlen
1546      34   |         előőrsökön átjött, s azt állítá, hogy a vajdától küldetett a fővezérhez
1547      34   |             Bizonyosan megint azt izeni, hogy be ne menjek Havasalföldre,
1548      34   |                   Tiszteltet és tudósít, hogy őrizkedjél nagyon Thökölytől,
1549      34   |            ravasz ember; azért ahelyett, hogy eléje jönnél Oláhországban,
1550      34   |              cselekszel, ha vigyáztatsz, hogy Erdélybe be ne törjön, amitől
1551      34   |               eltűnt.~– Hát nem mondtam, hogy ezt izeni? – szólt mosolyogva
1552      34   |                  mégis lehetséges volna, hogy Thököly azalatt, míg mi
1553      34   |             tábornok úr, én tanácslanám, hogy a Vaskapunál levő ezredeket
1554      34   |               neki, csak a kezével inte, hogy hallgasson el már.~E pillanatban
1555      34   |                elkéredzének Heiszlertől, hogy kiverjék őket a faluból,
1556      34   |                 Édes fiaim, ám lássátok, hogy a kardot hiába fel ne kötöttétek
1557      34   |                kellett venni ellenökben, hogy idő előtt meg ne kezdjék
1558      34   |     pecsétgyűrűjével együtt átadta neki, hogy még a csata előtt vigye
1559      34   |                  szolga kérdezni akarta, hogy miért ez; de Teleki csak
1560      34   |              tőle, s kezével inte némán, hogy távozzék.~Azzal eléhozatá
1561      34   |                erdélyiek, most az ideje, hogy a mi felséges császárunk
1562      34   |          benyomul, s a törököt kiveri. – Hogy pedig énrám senki ne panaszkodjék,
1563      34   |             énrám senki ne panaszkodjék, hogy ország generálisa levén,
1564      34   |                panaszkodni kezde előtte, hogy az erdélyi magyar hadakat
1565      34   |            székely nagyon alkalmas arra, hogy rohamra indítsd, de hogy
1566      34   |                 hogy rohamra indítsd, de hogy a hátad megett várakozzék,
1567      34   |                  megett várakozzék, vagy hogy ha első soraidat megbontották,
1568      34   |                parancsot adott Doriának, hogy hat szakasz dragonyossal
1569      34   |              veték dárdáikat, s anélkül, hogy legkisebb kárt tennének
1570      34   |              harcoló lovasság, meglátva, hogy a gyalogság elfutott, egyszerre
1571      34   |    különszakasztatott a seregtől, látva, hogy egyedül maradt, hirtelen
1572      34   |                kiálta a körüle levőknek, hogy senki se nyúljon hozzá;
1573      34   |             búzaföld felé vette futását, hogy az általános irányból félretérjen,