Fezejet

 1       1|     bizonyosan szigonnyal vadászták ők maguk a halakat, s hogy
 2       1|           ijesztgetni?~– Lehet elég ok. Nem emlékezik-e kegyelmed
 3       2|        feleségestül együtt: hogy ha ők meg találnak is halni, annak
 4       3|          csaknem legelső pár voltak ők, kiknek leányát bemutatá,
 5       5|       dolgában, s ugyanaz, ami nála ok a késedelemre, ok amannál
 6       5|          ami nála ok a késedelemre, ok amannál a sietségre. (Ím
 7       6|            volna, másnap büntetésül ők látogatják meg, s viszont,
 8       7|         vissza a barát karjai közé, ők nagy zajjal vonultak szét
 9       8|             akkor mondogatták, hogy ők a kolozsvári dragonyosoktól
10       8|          elkeseredtek. Mondák, hogy ők vérüket ontják Erdély szolgálatában,
11       9|       ördög-név, és bizonyára ő nem ok nélkül viseli azt, s nem
12      10|             Ázsiában lehessek, s ha ők Ázsiába mennek, én átjöhessek
13      10|           ezen alakok szemébe, hogy ők némberek? Nem kardcsapásokat
14      10|           kardcsapásokat osztanak-e ők csókok helyett? Hallasz-e
15      13|           partján vonultak felfelé, ők a túlparton látszottak odábbhúzódni.~
16      13|         őket rögtön a csatába, mert ők nem akarnak egy percig is
17      14|              ellenségeim dühének?~– Ők nem fognak engem bántani,
18      14|     barátságot fogadtunk egymásnak, ők közbevetik magukat értem,
19      16|         egyesítjük, ez nemcsak hogy ok nem lesz arra, hogy a szultán,
20      16|            vegyen a köznéptől, hogy ők rendes időben megfizették-e
21      16|           mondandja az utókor, hogy ők egy ártatlan asszonyt kiadtak
22      17|     rémületét alig bírva rejteni.~– Ők kezdték a próféta ellenére
23      17|     ellenére a harcot gonosz napon; ők ejtették a mocskot a mindig
24      17|      magamat. Kettő, Kucsuk és fia. Ők kezdték a harcot; ha nem
25      17|         harc, nincs minek elveszni. Ők halálfiai. Harmadik a moldován
26      18|         akarnak, ha uraik boldogok, ők is azok, ha uraik elvesznek,
27      18|           azok, ha uraik elvesznek, ők is elvesznek. Ez sorsuk
28      19|          hajadon összebeszélt, hogy ők írni fognak két levelet
29      22|      reszkető hangokat adva, mintha ők sírnának ahelyett, aki meghal…
30      24|              Tán inkább illik, hogy ők várjanak mireánk, mint mi
31      24|            a határszéli basákhoz, s ők rögtön elárasztják haddal
32      25|            fogák visszaizenni, hogy ők ki sem voltak a várból;
33      26|     Gyermekeim is velem jöhetnek?~– Ők itt maradnak. De ismét látni
34      27|         áldozatot. És gyermekeim?~– Ők a börtönben maradtak, ahova
35      28|              de a sors teremtményei ők, kiket teremtett magának
36      29|          meg nem volna ijedve, mint ők. Csak a napokban történt,
37      29| pártvitákban, önző hadviselésekben; ők derék emberek voltak, mindenki
38      30|   határozatuktól függött a legtöbb. Ők mondhaták meg, vajon a béke
39      30|       húzhassam azt, és elvetettem. Ők megölték azokat, akiket
40      31|         nehezen rávehető arra, hogy ok nélkül harcot keressen:
41      31|  királybírák voltak, harcos időkben ők lettek a katonaság hadi
42      31|       megadni azon gondolatba, hogy ők itt csak másodrendű szerepet
43      33|            több mint kilencezer, de ők csak nevették a harci hírt;
44      33|         nagyobb seregeket is láttak ők már futni maguk előtt; a
45      34| feleségeikhez, tűzhelyeikhez, tehát ők sem kívánkoztak haza; csak
46      34|     tapasztalás öregemberekké tett, ők virrasztanak valamennyi
47      34|          ősvilági vadonon keresztül ők egy hadsereget akartak átvinni.