Fezejet

 1       1|             nem bízta mireánk, hogy azokat feltartsuk.~– Jól van, nagytiszteletű
 2       2|            mikor hintó, ló megvolt, azokat meg ismét nem lehetett a
 3       3|        kelle bocsátani, mert hisz ő azokat oly szeretetreméltó módon
 4       5|             csináljon, kigondoljon, azokat terjessze, s a népet harci
 5       6|        németet”, érteni kell alatta azokat a magyar és oláh falvakat,
 6       6|       gyűjteni: ahhoz költség kell, azokat tartanom, fizetnem szükség,
 7       6|             épületére gondolta ő ki azokat, hogy bámuljon rajta. A
 8       7| ellenállhatlan erővel összecsavarva azokat mellén, ott egyetlen roppant
 9       7|           haranglábtól rejtve, súgá azokat fülébe.~– Kedveseim! (Így
10       8|             seregeit utolérni, hogy azokat ismét összegyűjthesse, mielőtt
11      10|        kalmár szíve úgy szorongott, azokat hallva.~Nemsokára eltűntek
12      10|             még a táborozás folytán azokat is eladhatja. Szerette volna
13      12|     eltávozott a berekben, s meddig azokat a fűben feltalálhatá, mind
14      12|          Feriz bég táborából jelen.~Azokat az éjjel fölvette a víz
15      13|             hajójáról, hogy őrizzék azokat a varázsló szemeitől; ím,
16      13|  parancsokat osztogatni, mint tőlük azokat elfogadni. A szőlőhegyeken
17      13|        annak ajtaját, megszabadíták azokat, s velök együtt az erdélyi
18      14|            Úgy örül, mosolyg, midőn azokat látja.~Ha a parasztnők kisgyermekkel
19      14|   lenyergelék paripáikat, s kikötve azokat legelni, tüzet raktak, és
20      15|            Allahtól jőnek, és senki azokat nem osztogathatja.~– (Vessz
21      17|      visszatérve keresztülvonuland, azokat felcifrázta zöld ágakkal
22      17|       leveleket ápolt növényéről, s azokat az ablakon leszórva, odainté
23      18|        lakatokkal lehetett bezárni; azokat Hasszán basa saját kezeivel
24      21|     módszert eltávolíta tőlük, mely azokat a szökésben elősegíthetné?
25      21|          csomókkal egymáshoz kezdék azokat kötözni. A középkor legbüszkébb
26      21|           kilopni, ideérve, elővoná azokat kebléből. Míg a kettő közül
27      23|        átadák Naláczi Istvánnak, ki azokat kalpagjába téve, a kalpagot
28      24|             megszólítottra szegezve azokat. Rikácsoló hangja, melyet
29      25|            fognak kegyelmedre jőni; azokat lássa, hogy mint bolondíthatja
30      25|           rajtuk hajtottatok; hanem azokat add elő nekem mind egy lábig.~
31      25|             mellől handzsáraikat, s azokat marokra fogva, elrejték
32      27|      miszerint a jó úr szíve, midőn azokat maga előtt kirakva szemlélné,
33      29|     megkavarta a felhőkkel, s amint azokat gomolygó tömegben korbácsolva
34      29|         nekem tulajdonítják; de hát azokat, kik sokkal messzebb és
35      29|          segélyt megtagadja, s csak azokat pártolja, kik a békére figyelmeztetik: –
36      30|          palota ablakán, s elszórta azokat szerteszét a légben; az
37      30|             elvetettem. Ők megölték azokat, akiket én szerettem, és
38      31|         darab tallért zsacskókba, s azokat maga után vitetve, úgy tért
39      34|         Magni és Doria megérkeztek, azokat is leülteté Teleki mellé,
40      34|      kötelet vittek fel magokkal, s azokat kiálló fatörzsökre kötött
41      34|             forgóját, nyakláncát, s azokat ujjáról levont pecsétgyűrűjével
42      34|             a csata előtt vigye meg azokat Gernyeszegre, s adja át