Fezejet

 1      El|       kicsiny és nagy, fényes és sötét.~A jámbor fejedelem, ki
 2       1|         meteor –, és az ég ismét sötét lett, mint azelőtt.~A kolozsváriak
 3       3|          melyről hosszú, gazdag, sötét hajsátor omolt alá a vállakra,
 4       3|        omolt alá a vállakra, két sötét és sűrű szemöld s a szénfekete
 5       3|      határozott kifejezést adtak sötét olajszín arcának, mely arcélben
 6       4|    fegyvergyárból került, valódi sötét lilaszín acur poule acél,
 7       6|         nyílt szemekkel néz ki a sötét éjszakába, lesve, ha nem
 8       6|       fehér hölgyalak jelen meg, sötét hajzata repked a szélben,
 9       7|      egyszerre.~Este volt már és sötét, a szűk lépcsőről a rabló
10      10|   őrizzék hölgyeiket a varázsoló sötét szemeitől, mert talizmán
11      12|        akarsz? Miért jársz itt a sötét éjben, mint szökhetél ki
12      12|       főt ki vette volna észre e sötét éjszakában? Az eunuch úszott
13      13|        vidám szőlőhegyek, balról sötét erdők; téjjel-mézzel folyó
14      16|   megtagadják? Ne vessen rám oly sötét szemeket, Teleki Mihály
15      16|    Mihály uram, mert lelkem elég sötét azok nélkül is. Egy szerencsétlen
16      17|       alatt oly ifjú tűz égett e sötét szemekben.~– Te voltál ápolóm? –
17      17|  lassankint eszmélethez. A nagy, sötét szemek ugyanazok voltak,
18      18|        odalépett a férfiak közé; sötét, villogó szemeivel végigmérte
19      19|        halmozva el arcát, s nagy sötét szemei mosolyával bevilágítva
20      21|         nálamnál nehezebb.~Az ég sötét volt és fellegekkel elborítva,
21      21|     veheté észre, hogy a vár egy sötét ablakából egy fehér alak
22      21|     fejébe nyomott csalmája csak sötét szemeit engedé villogni.~
23      21|       lépcsőzethez értek, mely a sötét föld alatti út kezdetét
24      21|    semmit, és lelke előtt is oly sötét volt a világ, mint szemei
25      21|         a figyelmet.~Szerencsére sötét volt az éj, a bástyákról
26      22|   bástyákon égtek a tüzek, az éj sötét volt, a szél bömbölve tépte,
27      22|     szobába belépett, íme, annak sötét hátteréből egy halvány,
28      22|         alakja volt az, melyet a sötét háttérben rejtett tükör
29      24|         szerezte nyugalom, sűrű, sötét hajzata gazdag fürtökben
30      29|        szakadozott fel, végtelen sötét felleg alakjában terülve
31      30| bágyadtan ereszkedtek le hosszú, sötét pillái; sűrű, fényes szakálla
32      32|        amint letűnt, kétszeresen sötét lett körüle minden.~Minden
33      34|     roppant kiterjedésben.~Innen sötét minden. Az első meglepetés
34      34|       bevezette a hegyek közé, a sötét, erdős hegyszakadékokba,