Fezejet

 1       1| magiszternek, hogy össze ne jöjjön velem valahol, mert…~Az asszony
 2       4|        sebed begyógyul, parancsolj velem; szolgálatodra állok.~A
 3       4|     leereszté.~– Te csak kötekedel velem, miért nem vágsz vissza?~–
 4       6|      mondja meg az urának, hogy ha velem akar beszélni, jöjjön maga,
 5       7|            a két fáklyát, s jertek velem a pincébe, s vegyétek át
 6       7|          míg e toronyba feljöttem, velem volt társaim mind a hárman
 7       7|            bele; magamat is csak a velem hordozott török talizmán,
 8      10|     szeressetek úgy, miként én; ha velem akartok lenni, járjatok
 9      11|            hirtelen.~– Nem ülsz le velem ide e partra a puha pázsitra?~
10      12|            tudsz.~– Te fogsz úszni velem. Én kezemet válladra téve
11      12|        elárulni.~– Tehát nem jössz velem? – kérdé a delnő sötéten.~–
12      13|     magánkívül Hasszán. – Jöjjetek velem. Előre rohanjunk. A diadal
13      13|        vonásira.~– Ne bántsd őket! Velem harcolj! – kiált kétségbeesett
14      15|           lehetnék: úgy is szokott velem bánni, mint édes gyermekével,
15      15|            tedd be azt, és beszélj velem.~Olaj bég meghallva a fejedelem
16      21|           jó atyafiaknak, akik itt velem vannak, csak a ruhájok török;
17      21|       felfogadták, hogy megtesznek velem mindent, ami eszembe jut;
18      21|           születtem: szerencse jár velem.~– Jó. Várjatok itt, míg
19      22|       nyomva, felsóhajta:~– Isten! Velem légy!~S azzal körül négy
20      23|           a bohócot – te kötekedel velem.~– Hisz uram, elő nem tudom
21      24|            az ország nagyjai közül velem együtt felszólalának ellene;
22      24|   történjék igazságtalanság inkább velem, mint egész Erdélyországgal,
23      25|           valaha? Találkoztatok ti velem Élesd alatt?~A kérdezettek
24      26|            idejöttem.~– Parancsolj velem! Életem, vagyonom szolgálatodra
25      26|        neked szükség hozzá menned. Velem jössz a legnagyobb sietséggel,
26      26|          telik el.~– Gyermekeim is velem jöhetnek?~– Ők itt maradnak.
27      26|        János is, a múlt fejedelem, velem harcolva esett el. Ne féljetek,
28      27|           te meg engem? Kialkuszod velem Béldi Pál halálát, kétszáz
29      28|   ismeretlen vidékekre fogsz jönni velem.~– Óh, Feriz, nekem nincs
30      29|       fejét, s susogva monda:~– Az velem is megtörténhetik, – de
31      30|            lovadról, s cseréld meg velem köntösöd! nem mer neki ellentmondani,
32      31|            bortól vagy ittas, hogy velem négyszemközött akarsz beszélni,
33      34|      munkában sem részesülök, tégy velem valamit, parancsolj valami