Fezejet

  1      El|          másikban rabbilinccsel kínálták is, s fel tudott áldozni éltet
  2      El|          mentségére, de megértésére:~„Mi is tudtuk volna, mit kellene
  3      El|                  előfordulandó hiányaira is alkalmazni.~Pesten, 1852-
  4       1|               néha Bornemissza Anna maga is felváltott; hanem már az
  5       1|        nagytiszteletű úron van a sor, ki is ülvén Apafi mellett a nagy
  6       1|                   hogy úgyszólván alszik is. Miatta a fejedelem találhat
  7       1|           legfényesebb Algol és Denebola is oly porszemnyi kis pontnak
  8       1|                tűzgolyó, pedig Brassóban is éppen úgy látták azt támadni
  9       1|                 az; sőt Szentmiklóson le is ütött egy szétszakadt darabja,
 10       1|                 meg a kötényével, de meg is égette a kezét emberül,
 11       1|                  még másnap és harmadnap is oly forró vala az égből
 12       1|            felvilágosodott Bethlen János is kész volt naplójába feljegyezni,
 13       1|                hogy arra leessék, holott is a házi asszonyság által
 14       1|                 fejedelem ritkaságtárába is jutott belőle egy darab:
 15       1|                  túlhaladt rajtuk, akkor is hátrafordított fejjel nézett
 16       1|          becsülettudásból Magyarinak, ki is hiába küzdött ellene, az
 17       1|                 uramnak”, nehogy a másik is magára vehesse a köszöntést.~
 18       1|                  semmi szüksége sem volt is rá, mert különben kikiáltották
 19       1|               aki udvari ötves – tetszik is ismerni –, de a jó úr megrágta
 20       1|              beteg lesz, mert az éjszaka is olyan csoda történt, hogy
 21       1|            terjeszteni!~– De a kertészek is állítják.~– Igen, mert bizonyosan
 22       1|         lepedőkbe burkolva, s mintha nem is földön járnának, egyenkint
 23       1|                  s újra bebizonyította ő is.~– Hogy jön ide megint Szénási
 24       1|                 nem hall belőle egy szót is, csak azt látja, hogy szája
 25       1|                bosszút. Én valójában nem is beszéltem senkinek nagytiszteletű
 26       1|              csodáiról; de én harmadikat is tudok: azok, melyeket incselkedő
 27       1|            tertius gaudet, hogy a könnye is foly bele.~– Tehát kegyelmed
 28       1|               mellőző hívogatását, azért is bevárá, míg egészen odaért.~–
 29       1|                van.~– Lehet ott még több is.~– De ez valóságos ördöngös,
 30       1|             dühödtebben beszél; már arra is példálózik, hogy Erdély
 31       1|        zarándokot; ki még külső alakodat is úgy tudod kiforgatni, beforgatni,
 32       1|               miközben magiszter Szénási is kárörvendő arccal irányzá
 33       1|             fordult.~Futott volna már az is a nyavalyás, de a pap megragadá
 34       1|           emberekből, hanem az országból is ki tudom kergetni.~Szénási
 35       2|                 élettel, fizetése ruhára is kevés volt neki, s ha saját
 36       2|             lyánkája született, több nem is lett aztán; hanem ennek
 37       2|                  hogy ha ők meg találnak is halni, annak maradjon valamicskéje.
 38       2|                asztalra bőséggel, még el is lehetne belőle adni. A borjúját
 39       2|           óhajtása; Mihály már szederfát is ültetett az udvarra, hogy
 40       2|                  vagy tarka? előre nevet is adtak neki, s a ház mellé
 41       2|          lakhelye, melybe Mihály úr bele is költözött. A tisztes ősi
 42       2|              pajtányi szobákban, s utóbb is beérte az egyik felével,
 43       2|                  a leányt elvenni, s úgy is volt, hogy az apja hozzáadja.~
 44       2|             pénzbirtoka, hogy utóbb maga is elszörnyedt bele. Hisz ő
 45       2|                 Szeretett volna már urat is játszani, csak a pénze fogyjon,
 46       2|                  hanem az igaz, hogy nem is lett palota. Mikor vendégséget
 47       2|                   hanem még adósságokkal is terhelni? Ez megfejthetlen
 48       2|                  nem jön érte. Még abban is válogatok. Bosznya hercegnek
 49       2|                 csak Ghyka hercegnek; az is megköszönheti, ha megkapja.
 50       3|            csillogni, s miként előre azt is meghatározá, hogy mindezen
 51       3|                nevezetes csomó adósságot is örökölvén, s zűrzavaros
 52       3|            háztűznézni Rumnikba, aholott is igen jól fogadtatván az
 53       3|        Franciaországban, hanem más ember is tudja, hogy szoktak a francia
 54       3|                 nem, nem! Aranka leányuk is itt lesz, annak kettőjök
 55       3|     trombitáljanak; a pompás vendégsereg is kicsődült a tornácra, erkélyekre
 56       3|               egyszer eléállt.~– Még azt is megbízatásom van kegyelmességednek
 57       3|                  a csókok átadásával, mi is közderülettel fogadtatván,
 58       3|             visszavonhatatlan, s ezúttal is Erdélynek jutand a dicsőség,
 59       3|                 a tollat, hanem a kardot is meg tudta nyomni.~Tartalma
 60       3|               özvegyre, aki kegyelmednek is anyja). Én az embereket
 61       3|               jellemző vonás, mely azóta is a Teleki-család csaknem
 62       3|                 s bármennyire iparkodott is szomszédjával elfoglalva
 63       3|           mosolyt, s ha ő oda nem nézett is, Flóra szemei oda vezették
 64       3|                  valamit a mi költőnktől is, a szerelmes Hariritól,
 65       3|                szép szemek pillantatától is lerészegesznek; – Feriz
 66       3|                 nádból, hanem íróeszközt is szerelmes költők számára.~–
 67       3|                mi költőink kezében a vas is oly jól peng, mint a hárfa –
 68       3|            lakoma vége felé maga Thököly is bámulva tapasztalá, hogy
 69       4|           viszonza Imre durcásan –, érek is én rá most firkáitokat olvasni.
 70       4|         eltávoztak: köztük maga a herceg is és a török urak; a menyasszony
 71       4|                 minőket a természet maga is hadak elejére szült, felgyűrve
 72       4|                büszkén.~– Kettő ellen én is – veté utána Feriz.~– Tehát
 73       4|                   tehát a kedvéért ma én is vizet iszom, már csak azért
 74       4|              vizet iszom, már csak azért is, hogy egyenlők legyünk.~
 75       4|                kulacsból, sőt még felelt is neki, ha kérdezé.~Egy vékony
 76       4|               rajta. Még azt a helyzetet is meg tudnám mondani, amilyenben
 77       4|                  vágsz vissza?~– Kétszer is megkaphattad volna tőlem
 78       4|                  vágásra.~Erre a borbély is odafutott kötelékeivel,
 79       4|           elfeledted, hogy menyasszonyod is azok közt van!~Thököly zavarodottan
 80       4|             névvel volt aláírva.~Kétszer is átolvasá ezt, s harmadszor
 81       4|                azt kezében; még a paripa is megállt vele. Arca nehány
 82       4|                elég fennhangon, hogy más is meghallhassa, kiálta:~–
 83       5|                 rá a maga ügyeivel.~Most is éppen Naláczi van nála,
 84       5|                  nem hogy kegyelmed maga is csodákat csináljon, kigondoljon,
 85       5|                 Hát azalatt pihenjen más is. Nem esik ki a világ feneke,
 86       5|              orvos majd megmondja; addig is ne restelljen ezekből a „
 87       5|             viszonza a tanácsúr. – Magam is szeretem, mikor ráérek.
 88       5|                 megváltozott, amiről nem is álmodott senki!)~Most lássuk
 89       5|                 nézve szükséges, hogy ti is egész haderővel s az illető
 90       5|              hivé, hogy beteg főnöke nem is figyelt a levél tartalmára
 91       5|            leveléből megértettük, melyet is ez országnak bárha kevesecske
 92       5|            fogjuk kegyelmedet, kit addig is Isten kegyelmébe ajánlunk
 93       5|               felelik, hogy lesz ott zab is, széna is.~De Teleki jobban
 94       5|              hogy lesz ott zab is, széna is.~De Teleki jobban tudta,
 95       5|                 még holmi szénaboglyákon is!)~– A második levelet címezd
 96       5|        kegyelmetek egyúttal Erdély ellen is ráérnének látszólagos fegyverzajt
 97       5|           szereznének általa: egyébiránt is, habár kényteleníttetnénk
 98       5|                 habár kényteleníttetnénk is hitünk ellenségei mellett
 99       5|                csupa vaklármánál egyebet is intézni ellenünk. Mi addig
100       5|               intézni ellenünk. Mi addig is felfüggesztjük a hadaknak
101       5|          Elszenvedheted a hazáért. Engem is megvertek elégszer, míg
102       6|             kisasszonya még beszélgetett is valamelyik tiszttel: csak
103       6|          tartanak, bárha soha nem látták is.~Ezen években valami Kökényesdi
104       6|                ahol ha körülfogták volna is, ítéletnapig elélhetett
105       6|                  tárházairól, mikre maga is csak lova szaglása után
106       6|              fényét veszti, – legfeljebb is némi cseh pandúrok nézhették
107       6|               két-három vármegye egyesül is, hogy őt kifogja, engedi
108       6|         temesvári basa parancsol.~Sőt az is gyakorta megesik, hogy ha
109       6|     Kökényesdinek nevezi, nem egyet, nem is kettőt, s előadván neki
110       6|                  Így lett Rákóczi László is muskétások századosa, s
111       6|              adni a leányát, még tán azt is megsúgták neki, hogy a leány
112       6|       menyasszonyát.~A vőlegény különben is szótalan volt, de meg magyar
113       6|                  meg magyar embernek nem is szokása sokat beszélni,
114       6|          országot; egyúttal azonban arra is gondja volt a bölcs tanácsos
115       6|                 torkában fekvő Kolozsvár is el legyen készülve a tréfát
116       6|                 templomot épített; 1 nem is igen sűrűen emlékezik a
117       6|            jutott; úgyhogy utoljára utca is alig maradt benne, hanem
118       6|               város elfogadni; a gazdáik is alig fértek benne; hanem
119       6|                  a lovat, hanem őt magát is ellopta.~A sok eset közül
120       6|             gondolta magában: „hiszen én is ott leszek”, s azzal felült
121       6|                   és nézett. Már a világ is forgott vele, s a szemei
122       6|               pogány, ha száz lelked van is!~A csausz megbosszankodott,
123       6|            amarra menj!~Többet aztán nem is mondott, hanem bölcsen kitért
124       6|              mond, sem hiszek. Aztán azt is mondja meg az urának, hogy
125       6|                 Kökényesdivel, s Rákóczi is égett minél előbb áteshetni
126       6|           vidéken olyan nevű csárda, nem is volt.~A szállásmester azt
127       6|        válaszolták rá: hogy még ha volna is barátfai puszta, de vendégfogadó
128       6|                lehet rajta; sőt ha volna is rajta vendégfogadó, de maga
129       6|                  még tízannyian volnának is, mert mindegyik nyeregkápámban
130       6|                  hogy ha oda nem célozok is, beletalál az emberbe.~–
131       6|                én azt kegyelmetek nélkül is; van a babocsai puszta várban
132       6|                Elhiszem. De itt dicsőség is jutna.~– Van énnekem dicsőségem
133       6|                engem a külső országokban is. A francia király régen
134       6|               uram. De lesz ám itt préda is elég.~– Mit nekem a préda.
135       6|          megmondani, ha kerékbe törnének is, mert a futóhomok azonnal
136       6|               szél a túlsó partra: – ott is azt mondják az emberek,
137       6|                elpusztulva. Van ott ágyú is elég. Hát még a sok barlang?
138       6|                   Mind ott vesztek. Most is ott látni a csontjaikat.
139       6|               csak ezer embert számítunk is egy zászlóaljra. Nekem semmi
140       6|                  annyi a kincse különben is – szólt közbe naivul Raining.~–
141       6|                 ez az ezerhétszáz forint is mindjárt jó lesz egy vármegyét
142       6|                   ha setét nem volna, rá is ismertem volna mindjárt:
143       6|                 tallért hallottam, s nem is megyek a herkópáternek sem
144       6|                 kezem-lábam, ha csak meg is mozdulok kevesebbért!~–
145       6|              hogy még másfélezer tallért is fizessünk. Menjünk vissza.~–
146       6|                 a legényeinek egy batkát is, hanem utasítja őket a legális
147       6|                  megveendő puszta ország is lelemény, sőt tán az sem
148       6|           egyszerre hosszú pányvakötelét is felhajította, s csak akkor
149       6|                 törököt.~Azok visszafelé is jól tudtak futni, s nem
150       6|              ahány magyart, akár engemet is! Söpörjétek le a hidat!
151       6|                 vízárokba esnek, még ott is fojtogatva egymást, s ha
152       6|             közül nem maradt életben egy is. Kökényesdi irgalom nélkül
153       7|           romladozott tornya még maiglan is fennáll.~Hajdan széles,
154       7|              díszben tartottak; még maig is látni a begyepesedett környéken
155       7|                  ott, ahol az ember maga is az.~A szép halavány Piroska,
156       7|                  Gergely –, akárki lenne is, fel kell őket ide vezetni
157       7|                 szerzetből valók vagytok is, ha már az én vendégeim
158       7|                  az igét.~– Legyen nekik is az ő kívánságaik szerint.~–
159       7|               fenekestül felfordítanátok is a kolostort, rá nem akadnátok.
160       7|         kolostort, rá nem akadnátok. Azt is hallhattátok valaha, hogy
161       7|             ellenére az utósó kívánatnak is eleget tenni. Jelenték,
162       7|         Magyarinak kiáltva:~– Fogja kend is a magáét.~Kökényesdi a meglepetés
163       7|                 emelhessék.~Magyari uram is csaknem azon pillanatban
164       7|            földhöz csapá, hanem még maga is ráesett egész terhével,
165       7|           fogadva a jó pap tanítását, ki is nem hagyá anélkül a legkisebb
166       7|            került soha. Birkózásban maga is ritkítá párját, s nemegyszer
167       7|              másikkal a legutolsó zsebét is kikutassa, elszedve tőle
168       7|            vaskezébe, mire Gergely barát is dühbe jött, s belekapva
169       7|           nyúlfiat, s ekkor még csak nem is haraphatott.~– Ne rugdalózzál,
170       7|                 az ablakon.~Magyari uram is elkészült azalatt a magiszterével,
171       7|                takarítást, Gergely barát is letevé a földre megtérített
172       7|           pokolbeli barát; mármost egyél is meg, ha megsütöttél.~– Óh,
173       7|                 felruházá az én kezeimet is, hogy valakiket megáldok,
174       7|                   ha csak szemeit ráveti is, földre van zúzva.~– Ezenkívül
175       7|                   A portyázók e mondatot is helyeslék.~– Ami pedig az
176       7|                  Ezért nem tanácslom azt is, hogy a kolostorba betörjetek,
177       7|                elhullottak bele; magamat is csak a velem hordozott török
178       7|              csendesen ott maradtok, nem is mutatva magatokat az országúton;
179       7|                minthogy egyetlen leányom is itt leend.~Ezzel megcsókolá
180       8|                 nélkül hazaérkezett, nem is vesztegeté arra az időt,
181       8|          elmondani, mit beszél a pap; ki is midőn végre elkezdé látni,
182       8|                  közöttük rendes lovasok is a szatmári várőrségből.
183       8|                 négy óra járást, s ezért is amint bebukott a fejedelemhez,
184       8|         állapotban levő fejedelemasszony is jelen van, ilyen hírmondást
185       8|          Kolozsvárt meglepték, ezóta meg is ették benne Ebéni uramat,
186       8|        készleteit, a harmadikban már fel is ülteté asszonyát, ki szörnyen
187       8|               Nagyenyedtől.~Yffim bégnek is elég volt ennyi! Hirtelen
188       8|                parancsoljon vele másszor is, legalázatosabb szolgájával.~
189       8|                  mikor futni kell, akkor is elöl megy; ha megverték,
190       8|               bármily gyorsan iparkodjék is menekülni, a lovasság Nagyváradig
191       8|                  embert.~– Héj, talán te is a rablók elől bújtál el,
192       8|                  magyarokat, akkorra meg is virradt, s a kibékült felek
193       9|             szállítá, s még azt az anyát is, aki azt a vargát szülte,
194       9|                egy rándulására e függöny is kétfelé vonult, akkor egy
195       9|              elhervadnak, s még a többit is elrontják. Csecsemőkorukban
196       9|                 bársonyt tapintanál. Ezt is ötszáz aranyért adom, csupán
197       9|                 húzza végig még aranynál is becsesebb hajfürteit; ez
198       9|            szivárványlott, diadém nélkül is méltóságot sugárza szét,
199      10|                szólt a másiknak egy szót is.~Így lefolyván jó egy óra,
200      10|                   nemsokára Ghyka herceg is megérkezék hatezer főnyi
201      10|                 táborozás folytán azokat is eladhatja. Szerette volna
202      10|            miatta. Maga a nagyvezér maig is siratja kedvenc bajadérjét,
203      10|                 egész csata veszve volna is már, el nem hagynák őt soha.
204      10|                  belészeressen! Még a nő is iszonyú, hát még az ördög,
205      11|                 annak kincseit még látni is halál! Minden huszadik lépésen
206      11|             minden virágnak, még azoknak is, kiket hölgyeknek neveznek,
207      11|             odaliszk behunyt szemű fejét is látni, mely tegnap még szintoly
208      11|             megkülönböztetni, és ez igaz is; de fejével játszanék, aki
209      11|    rózsalugasokat?~– Fordulj erre, és te is látni fogod.~– Azok ott?
210      11|             kinek arcvonásait a távolból is egyszerre kivette mind a
211      11|         ijedséget, hogy az még Hasszánra is elragadt. – Mondsza, merre
212      11|             cáfolj meg, ez rajtad máskor is megtörtént. Emlékezhetel
213      11|               mindenütt sarkadban, akkor is meg voltál rontva boszorkányos
214      11|               kérdé Hasszántól.~– Óh, én is – felelt az hirtelen.~–
215      11|                  lyány mondott neki, nem is gyanítva, hogy azon csók,
216      12|                  a vén Majmun, ki aludni is csak fél szemmel szokott,
217      12|             boldogabb idejében háremeket is őrzött; leül egy halomra,
218      12|         kösöntyűt, vagy utánahalok magam is. Úgyis, ha uram kegyét elvesztém,
219      12|                 három drágább karperecet is érte, minden drágaságaimat
220      12|                  mint a hal, még éjszaka is. Csak azt mutasd meg, hogy
221      12|                  legyen rá gondod. Tőled is csak annyit kérek. Hallod
222      12|               akkor holnap saját fejedet is ott fogod találni a víz
223      12|       nyomorultan.~– De még egy harmadik is hatalmamban áll: hogy téged
224      12|                lángjai még az ő szívében is találtak gyúanyagot, melynek
225      12|                 leggyakorlottabb úszónak is elszorul keble, midőn a
226      12|         szabadulhat, ki a halál torkában is csak szenvedélyére gondolt,
227      12|              vége felé jár, s még vissza is kell térnünk. Miért tétovázol,
228      12|                 bizonyára a túlsó parton is megtehetted volna.~A leány
229      12|                  fái között, még lantját is ott felejté az ezüsthárs
230      12|         leánykákat lovas katonáknak. Azt is helyesen gondolá, hogy ezentúl
231      13|                 az ember betegség nélkül is könnyen meghal.~A Küprili
232      13|                  akkor egy magyar katona is megér tíz törököt”. Úgy
233      13|                  megér tíz törököt”. Úgy is váltotta fel őket a derék
234      13|                mert Küprilitől jött, s ő is egyenesen a Rábához sietett,
235      13|                küldött követeket magukat is ott tarták, gyalog hajtva
236      13|                ők nem akarnak egy percig is az ellenséggel karonfogva
237      13|                  gúnyosan. – Tán nálatok is elfogyott a széna? (A janicsárhad
238      13|            jancsárok küldötteit, s addig is, míg a karókat leássák számukra,
239      13|            sokszor látta már, s különben is dühös lévén, de legfőképp
240      13|              uram…~– No – nem hoztál? Ne is beszélj. Hoztál pénzt?~–
241      13|            prófétára esküvém.~– A nagyúr is a prófétára esküvék, hogy
242      13|            fajzat, melynek még parasztja is különb embernek tartja magát
243      13|                 janicsárokkal együtt ezt is karóba fogják húzni.~– Ide
244      13|               ülni.~A fegyveresek Ballót is a pincébe veték a janicsárok
245      13|                együtt az erdélyi követet is, ki menten sietett elhagyni
246      13|                néha egy-egy mameluk maga is leesett a tetőről, messziről
247      13|               Ismerlek benneteket, de ti is ismertek engem, ti jó katonák
248      13|                jó katonák vagytok, de én is az vagyok. Hát azért adott-e
249      13|                De meg van átkozva a kard is, mely bevérezetlen megy
250      13|      vesztegelnek?~– Jó, tehát megyek én is veletek.~– Jössz?~– Én és
251      13|             szóra: csatába menni! Kucsuk is jő! Feriz bég segít! E kiáltások
252      13|               keményebb tusa, végre azok is ingani kezdtek, egyik a
253      13|              magasba, üldöztetve még ott is a muzulmán had diadalittas
254      13|                  a két fővezér még ekkor is makacsul a túlparton tanyázott.
255      13|                ellenséget, már sáncaikat is elfoglalá, s sátoraikat
256      13|               moldovánok hatezer emberét is, s felállíták egy emelkedettebb
257      13|              átvonult a bal oldalra, ott is a tartalékot képezve.~Ekkor
258      13|               szanaszét. A második roham is vissza van verve, s ezalatt
259      13|                  megtalálhatja a diadalt is.~– Ti mondátok – szólt hideg
260      13|            kardcsapása alatt lehull: nem is gyanítja, hogy az női szív
261      13|            hátrál visszafelé. Toggendorf is újra lóra kapott, s új összecsapáshoz
262      13|                 csak egyes emberek, azok is elhagyják egymást kifáradtan,
263      13|                 maradna az ég. A sóhajok is elnémulnak. – Csendes a
264      14|                  Az üldözött nő~Talán el is feledtétek őt már? Kedves
265      14|                 örömül adott a nőnek, őt is részesítse.~A boldog szenvedés
266      14|               arcára. Olykor a szenvedés is édes.~A szentgotthárdi csata
267      14|                  lefeküdt, de most már ő is reszketett. Maga sem tudta,
268      14|               nejét:~– Máriám! Van neked is pénzed?~– Van édesem! –
269      14|               ékszereidet összegyűjtenéd is, jól cselekednél.~– Mi végre,
270      14|             magyarok előtt. De hát, hogy is tettük volna? Keresztyén
271      14|             odább.~– Igaz, hisz Erdélybe is mehetünk. Annyi jó ismerőnk
272      14|                udvarra, milyentől máskor is szokás volt leveleket küldözni,
273      14|               untalan sürgetései mellett is beletelt egy jó óra, míg
274      14|             Gryllust. A herceg még arról is akart egy szép történetet
275      14|                szeme láttára, s még arra is időt engedett magának, hogy
276      14|                 legcsendesebb haladással is elérhessék Erdély határát,
277      14|             egész Lengyelországig, miért is nem menekültél arra?~– Hát
278      14|            szenvednem, meghalnom kellene is, teérted szenvednék, teérted
279      14|               monda Mária férjének. – Én is sietni akarok. Ha meg kell
280      14|              uram, jer! – szólt a lovász is, megfogva a herceg kezét,
281      14|              félénken tekingete hátra, ő is kinézett a hintó hátulsó
282      15|               egészségére.~Apafi homloka is felhős volt. A fejedelem
283      15|                van az országban, az neki is mind fájdalom, pedig az
284      15|               volt mennyországa: tán azt is megtette volna érte.~Amint
285      15|                 midőn hasonló esetben én is futni kényszerültem, ha
286      15|            kényszerültem, ha akkor engem is az útfélre dobtak volna
287      15|            tegyen? Az üldözött hölgyet ő is szívéből sajnálta, de a
288      15|                 könnyen megérhetitek azt is!~A csauszok nagyon meghökkentek
289      15|           lealázás nincsen, ha megteszem is. Ő egy nyolcvan esztendős
290      15|         öregember, unokája lehetnék: úgy is szokott velem bánni, mint
291      15|              hogy e megalázás bízvást el is maradhatna, de átlátva,
292      15|      nevezetességű buzogányt, mely akkor is oldalán lógott, midőn azzal
293      15|             túlkiabálni.~A fejedelem nem is szólt hozzájuk, világos
294      15|           egyenesen a harmadik ajtón.~Az is tele volt pókokkal és dervisekkel;
295      15|               sárga lompos kaftánban. Az is egy nagy könyvet tartott
296      15|         fejedelemség, jól látom azt, nem is csodálom, hogy olyan igen
297      15|               imádkozunk érte; midőn nem is várnád, akkor könyörülend
298      15|                 neki, elájult. Talán meg is hal.~– Óh, szegény gyermek! –
299      15|                élet balzsamával kenessék is, és sem a szentek imádkozása,
300      15|               nincs-e az a buzogány most is az oldalán? Úgy van! vissza
301      15| nyolcvanesztendős öreget megütögetni nem is dicsőség. Hanem legalább
302      16|              percben tán még tatárfogoly is örömestebb lett volna, mint
303      16|                mindjárt jött a fejedelem is, vele együtt Teleki Mihály
304      16|                tolván, s egyúttal minket is okolván, mert nagyon helyesen
305      16|                  kedve szerint való volt is a magyarnak e harc, de ha
306      16|                 nejét útjára bocsátá, ki is ránk nézve és magára is
307      16|                  is ránk nézve és magára is szerencsétlenül e napokban
308      16|           könyörgött azon embernek.~– Én is úgy hiszem, hogy Béldinek
309      16|        alkirályait lenyakaztatni; de azt is jól tudom, hogy Erdély szerencsére
310      16|              létezzen, bárha oly kicsiny is, mint Erdély; s úgy gondolom:
311      16|           tudtára adandja, még ha akarna is ilyesmit, hogy azt elkövetni
312      16|            végtére, ha könnyűnek találná is, még a mi kardjaink sem
313      16|              vagyunk, a békekötéskor nem is tudják, ha vagyunk-e. A
314      16|                 jutalomosztásból akár el is maradjunk. Hogy a múltkor
315      16|           törekszik, s szeretne Erdélybe is ő ültetni basát, a legutóbbi
316      16|         mihozzánk, volt-e csak igazságos is? Igenis, míg kezünkben volt
317      16|         hercegnőnek, hogy kísérő hölgyei is vele jöjjenek, miután maga
318      16|                járni nem bír.~Teleki azt is helybenhagyá.~A tanácsurak
319      16|                és mégsem merte azt senki is megszakítani.~Teleki elsimítá
320      16|                  Dzsingisz kán hóhérjait is kíméletre bírná. Csupán
321      16|             tiétek, de becsülete a mienk is. A ti hivatástok elhatározni,
322      16|                szólnunk szabadjon nekünk is, ha azt kérdik: becsületesek
323      16|            lelkem elég sötét azok nélkül is. Egy szerencsétlen nő térdel
324      16|                és, íme, a férfiak szemei is mind könnybe borultak, és
325      16|                Ott függött Teleki keblén is a szelíd Veér Judit és leánya,
326      16|             kérdőre fognak vonni, ott mi is megfelelünk magunkért. Addig
327      16|             megfelelünk magunkért. Addig is áldjanak meg az egek, s
328      17|                  elfoglalandnak; a hidat is jó állapotba helyzé, hogy
329      17|                örömére nem szolgált, nem is várakozott sokáig, hanem
330      17|                szakálla akkor pelyhedzik is.~– S te nem vétettél semmit,
331      17|       keresztyénekkel. Halálfia. Ráadást is adok, az erdélyi fejedelem
332      17|               így nem vesztjük azt el. Ő is halálfia. Te fogsz érte
333      17|                  ismerem, mint te, de az is meglehet, hogy ezen ezred
334      17|              nincsen bemutatva; különben is nem volna kötelességem név
335      17|             béggel, melyből még Azraëlét is sikerült kizárniok. Az értekezés
336      17|            hercegre: szükség esetében ez is valami, ha kiadják; ha pedig
337      17|            azalatt Feriz béget, kit most is, mint egyébkor, a vén dervis
338      17|                  eszmélni.~Ott ült akkor is a tisztes ősz férfi ágya
339      17|             megfogja vele. Óh, e kezekre is oly jól emlékezék! Homlokának
340      17|                  imádkozást, s ha elment is a mecsetbe, azonnal ismét
341      17|                tudja senki.~Erre Hasszán is közbeszólt.~– Bátran beszélhetsz
342      17|             selyemzsinórt nyakába. Addig is béke veled és mindazokkal,
343      18|             fejecskéjét keblére hajtá, ő is fejére hajtá le arcát. Oly
344      18|               súghassa azt; de még akkor is, mintha nem érezné elég
345      18|              görbüljön alatta, a mellére is terhet akaszt.~Hasszán kérdőleg
346      18|             egész világ.~– Még férjednél is több?~Mária gondolkozott
347      18|                tudja mindenki olvasni? Ő is hallott olykor rejtélyes
348      18|              nyöszörgött a kisded, Mária is elkezde suttogni álmában
349      18|                akkor gyermeke kis kezeit is összetevé, mintha tudná,
350      18|            hallgat, a gyermek gagyogását is megérti.~– Mit cselekszel? –
351      18|           akarnak, ha uraik boldogok, ők is azok, ha uraik elvesznek,
352      18|                   ha uraik elvesznek, ők is elvesznek. Ez sorsuk a földön,
353      18|                  füléhez, még tenyerével is eltakarva száját, nehogy
354      18|                  ruháit, s segíté Máriát is felöltöztetni, azután elküldé
355      19|            megszabadítunk”.~Erdély ifjai is mondák ezt: „Ne félj, megszabadítunk”,
356      19|             becsülést egy forró áldással is tetézhessem, mely egy szívből
357      19|              éppen emiatt, bárhol legyen is Thököly, nem ismerend előbbvaló
358      19|            mosolygó szemébe nézhetek, én is rád fogok gondolni.~Béldi
359      19|              hitték, hogy jó hírt hoznak is neki, ő mindig úgy ki tudta
360      19|                 még az apjától írottakat is, s ha legkisebb izgató tárgy
361      19|                Ilyenformán Aranka levele is könnyen az elnemolvastatás
362      19|                  a fejét leütötték volna is.~Ez a derék Bíró Gergely
363      19|                felele a székely, kétszer is biccentve fejével, hogy
364      19|             olyat kiáltott rá, hogy maga is megijedt bele.~– Hol vetted
365      19|           Kendnek nem, ha kerékbe törnek is.~– Talpadra veretek.~– Ha
366      19|           hörpentett belőle, hogy maradt is benne, nem is.~– Hagyj benne
367      19|                hogy maradt is benne, nem is.~– Hagyj benne valamit,
368      19|               kigömbölyült.~– Én? Nagyon is jól vagyok. Vidd asztalomról
369      19|                virágokról és énekesekről is gondoskodva; te hozd elő
370      19|                  rendeleteit, s legelébb is betuszkolák a jó Panajotot
371      19|                 percig sem volt egy lába is nyugton, ketten fogták a
372      19|                  csak az ajtót becsapták is, arról panaszkodott, hogy
373      19|          odaliszkban. Hogy éjjel tízszer is felkel sorba járni a termeket,
374      19|             szeretsz. Igaz-e ez még most is?~– Lehet-e téged szeretni
375      19|                 ha jobban ismernélek, én is szeretnélek téged. Jó. Én
376      19|              fogja váltani – ha életével is.~*~Hasszán basa várva várta
377      19|            Azraële belépett hozzá, akkor is aludt, a lánc ki volt esve
378      19|                 gondolatait csak annyira is rendbe szedi, hogy valakire
379      20|                   s ejtsd útba városukat is.~Hasszán mosolygott a pénz
380      21|               kezeire kulcsolá. Százszor is megtapogatá a kulcsot öve
381      21|                 Az ablakhoz lépett, azon is kitekintett, onnan a bástyáig
382      21|             életem, nem rád bíznám-e azt is?~– Tehát ne jöjj minduntalan
383      21|                 arcára tapasztá.~– Miért is élne Hasszán tovább, ha
384      21|                kértem, meghallá a tiedet is. Hallgass szavaimra, és
385      21|                  s bármily erővel nyomta is azt, nem akarta tovább fogni
386      21|              Hasszán, bármennyire bízott is rabnőiben, minden módszert
387      21|               felfutó folyondár venyigéi is megtehessék?~Mária kezdé
388      21|                virágot tartá, hozzáköték is, még úgy sem érte el az
389      21|                színre és hosszúságra nem is, de tömöttségre nézve versenyeztek
390      21|                 fejéről. Midőn az utolsó is lehullt, egy könnycsepp
391      21|            fognak végezni, s itt-ott azt is rebesgeték, hogy az a moldvai
392      21|              katonai csapatokat, azoknak is egyedül a szombati kapun
393      21|        dörömbölést. A kapuőröknek még az is meg volt tiltva, hogy a
394      21|               egypár örmény kereskedő le is feküdt már a kapuban, szűrét
395      21|             akartam, ha táborszámra állt is az ördög előttem, ki tudtam
396      21|                mondá mindezt, mintha nem is gondolna arra, hogy még
397      21|              hogy őt találja itten.~– Én is Máriát akarom megszabadítani –
398      21|                     s reményem van nekem is.~– Mondd el, mi úton? Tán
399      21|       váltságdíjul feleségemért, engemet is megölnek, őtet is; de együtt
400      21|                engemet is megölnek, őtet is; de együtt halunk meg. És
401      21|                 várba, hanem Hasszán elé is. A basa engemet igen jól
402      21|             fejedelmet; meglásd, a vezér is gazdagon megjutalmaz érte.~
403      21|             akarjátok megszabadítani, én is.~– Úgy van – szólt Thököly. –
404      21|            beszédét: akkor közbelépett ő is, megfogá mindkettő kezét,
405      21|             Hagyd a vérpadot, herceg; az is megkapja a magáét; aki legjobban
406      21|                hangzott a vár belsejéből is.~– Siessünk! – kiálta Azraële,
407      21|          lépcsőzeten, utolsó pillanatban is gyermeke elé tartva kezét.~–
408      21|            látott semmit, és lelke előtt is oly sötét volt a világ,
409      21|                 ne jöjjön e nő, arra nem is gondolt, oly mélyen látott
410      21|               alélt Máriát, ki még akkor is Azraële ölében feküdt, odatevé
411      21|         nemsokára a két ifjú szemei elől is el kezde annak alakja enyészni.~
412      21|               lárma eközben már a parton is elterjedt, az üldözők úgy
413      21|              ifjúnál találnák, miatta az is el fogna veszni, s úgyis
414      22|                  látta őt merészebb utat is tenni a vízen keresztül,
415      22|          nyugoszik meg a lélek!… A nőnek is van lelke, s a lélek szerelme
416      22|         felébredéssel megszűnt… Az arany is kénköves, mérges kövek között
417      22|                  ő égre emelé kezeit, az is oda mutatott, megdicsőült
418      22|                  fölötte… És ő még akkor is mosolygott, boldogan, édesen.
419      22|            olajtól eltöltött levegő maga is meggyulladt, kéken világló
420      22|                  átszállíttattak.~A szél is jól segített a tűznek, a
421      22|             épült kioszk reggelre már el is hamvadt. Feriz bég addig
422      22|                  folt. Jövő tavaszra azt is be fogja zöldellni a mező.~*~
423      22|            palotája elé, mint szoká, nem is kérdezősködött, hanem leszállva
424      23|            szellemének, de még Erdélynek is az, hogy ő volt kelleténél
425      23|             Székely és Vajda László; kik is a fejedelemmel késő estig
426      23|                  még emberek elnyelésére is vállalkozott; s az ebben
427      23|                  másikra, bizonyosan nem is látta, mi dolog történik
428      23|           engedelmeskedni, ölesse meg őt is az urakkal együtt; harmadik
429      23|               azon esetre, ha a porkoláb is késedelmeskednék, őt is
430      23|                  is késedelmeskednék, őt is a többiekkel együtt felkoncolni.
431      23|           felszakítá a másik két levelet is. Azokban sem volt egyéb
432      23|                nyakát vágják le vele.~El is távozott. A többi urak pedig
433      23|            megmutatni, nemhogy éreztesse is azt. Harc helyett hódolatteljes
434      23|                Bánfi Dénest, pedig annak is kegyelem volt adva, s remegve
435      23|              atyámfiai, száz kegyelemnél is nagyobb bátorság lesz rátok
436      23|                  s tán még hazája ügyeit is jobbra fordíthatá; hisz
437      24|         csatákban az ágyúk dörgése közül is kihallik.~A díván többi
438      24|                 nyugodtan.~Arca még most is férfiasan szép volt; az
439      24|              metszésű, telt ajkai csukva is beszédesek, s nagy, szelíd
440      24|     folyamodtatok, ragaszkodjatok ezután is őhozzá, és semmi bántódástok
441      24|                  sírni; a sírás különben is érthetlenné teszi a szavakat,
442      24|              uram beszédét pedig anélkül is nehéz volt érteni, még azonfölül
443      24|               flegmájából kihozott vezér is kiabált, most már komolyan
444      24|                fogva van?~– És gyermekem is.~Feriz arca lángolt:~– Meg
445      24|          személyében a magas porta ellen is fel merték emelni gonosz
446      24|      szegénységünktől tellett, íme, most is a jámbor fejedelem nem bocsáta
447      24|         megtisztelni el ne mulasszon, ki is, íme, általam kegyelmeteknek
448      24|        mosolygott, egynek-kettőnek kezét is nyújtá, az a szerencsés
449      24|               sem nehezebb nem lesz, nem is szaporodik semmit. Hanem
450      24|                  nekem pénzem nincs, nem is tudnám, hol vegyek annyit;
451      24|                vegyek annyit; és társaim is oly szegények, mint én;
452      24|                 az rá a felelet, hogy mi is megszegjük a magunkét, hanem
453      24|                magát, gyermekeit és őket is mind szerencsétlenekké.~–
454      24|               nehéz láncait:~– A te órád is ütni fog!~S azzal hagyta
455      24|            ajánlt, Bethlen Farkas uramat is körülvenni, s ajánlani testét-lelkét,
456      24|              amnesztiát, de sőt hivatalt is ígért Csákynak, ha Bélditől
457      24|                Bélditől elválik, sőt meg is ajándékozá a jó urat, ki
458      24|                  ki ekképpen négy helyre is elköté sorsának fonalát
459      25|                   beesett képű mozlemint is lehet látni, ki nagy lustán
460      25|            odainti őt magához.~– Tán nem is ismersz már reám, Zülfikár?~
461      25|             farizeus-képpel monda:~– Mit is méltóztatott kegyelmességed
462      25|                el nem árullak, sőt magam is oda akarok menni; én tudom
463      25|             otthagyta a fogát, s a többi is zsákmány nélkül tért meg.
464      25|                  A múlt éjjeli kalandról is tudósítá a kolozsvári kapitányt,
465      25|                állítás volt, de Zülfikár is megfelelt rá.~– Hozzám ne
466      25|               hanyatt taszította. Az aga is méregbe jött, s hasba ütvén
467      25|                 sem lehete ráfogni egyre is.~Az agát elfutotta az epe.
468      25|                   ahogy az utolsó katona is kitagadta magát a törökhalálból,
469      25|             Megálljatok! Lesz még nektek is szent Demeter napja! – s
470      25|          megszabadulni minden áron?~– Én is, én is! – kiáltozá valamennyi.~–
471      25|                 minden áron?~– Én is, én is! – kiáltozá valamennyi.~–
472      25|                kiben azonban még magánál is jobb kedvű emberre talált.~–
473      25|               csak hallgatással mellőzik is, hogy te rögtön a nálad
474      25|                  valamint a tatár király is felült parancsunkra neked
475      25|                vagy fogva elhozd, amikor is én rögtön leveszem a láncokat
476      25|                hogy a szpáhikat ezek nem is látták, s várta, hogy mit
477      26|                csak az ablakon keresztül is beszélhetnek, ha csak kezeiket
478      26|                csak kezeiket nyújthatják is egymásnak, ha csak megcsókolhatják
479      26|                  ha csak megcsókolhatják is egymást a vasrácson keresztül.~–
480      26|             ragadta meg kezét:~– Engemet is ugyanazon börtönbe fogsz
481      26|         utazásban telik el.~– Gyermekeim is velem jöhetnek?~– Ők itt
482      26|                   s akkor visszatérsz te is börtönödbe, ő is a magáéba,
483      26|          visszatérsz te is börtönödbe, ő is a magáéba, s úgy fogtok
484      26|                  s visszahozza atyátokat is, s ismét örülni fogtok egymásnak.~–
485      26|                és bizonyára Kemény János is, a múlt fejedelem, velem
486      26|           engedni, hogy mint most, akkor is szeresselek titeket? Elfogadsz-e
487      26|           Elfogadsz-e testvérednek akkor is, te kedves lyánka? Megbocsátod-e,
488      26|               arcod látása mellett akkor is örülök, sírok, idvezülök?
489      27|           szekeréről Székely László uram is, kit Teleki Mihály uram
490      27|                  magával hozta Zülfikárt is, hogy Sztambul tekervényes
491      27|              hogy én szenvedek helyetted is; és, óh, te még többet szenvedsz,
492      27|          börtönben maradtak, ahova nekem is vissza kell térni, ha te
493      27|              fogadod.~– Aranka lyányomat is elvivék? – kérdé Béldi szorongó
494      27|                  szorongó kebellel.~– Őt is, és ha kiszabadulnánk is,
495      27|                 is, és ha kiszabadulnánk is, nem volna hova menjünk.
496      27|                  még ha felségsértő volt is. Bodolai várunkat tőből
497      27|           szeretem hazámat, ha féreg rág is benne. – Töröld le könnyeidet,
498      27|                 és miattam.~– Gyermekeid is ott vesszenek-e el örök
499      27|        gyermekedre.~– Inkább hervadjon ő is el, mint Erdély lángba boruljon.~–
500      27|          szemekkel; midőn az utósó török is kilépett, s nejét nem láthatá