Fezejet

 1       1|       ballagva az utcán, s oda se nézve a tisztelendő urak
 2       1|      De Magyari László uramnak se kellett több! Nosza, odaugrék,
 3       2|     tököt maga a török szultán se látott soha életében!~Ez
 4       3|        számára, nem kell nekik se villa, se kés. A diakónusnak
 5       3|       nem kell nekik se villa, se kés. A diakónusnak azt a
 6       3|   Ahmed basa ez ideig egy szót se szólt, de most fel lévén
 7       4|  harcot a megmaradottal.~– Azt se bánom, csak mentül elébb –
 8       5| állítani a népet, akár egyebet se tennék, mint egész nap üttetném
 9       6|    maga előtt.~Kökényesdi uram se nem óriás, ki az embereket
10       6|    embereket gúzsnak facsarja, se nem bűvész, ki üldözőinek
11       6|        No, ha az utolsó háznál se tudnak felőle, akkor visszafordulhatunk –
12       6|      udvarokkal?~– Az öregapja se hallotta hírét.~– Hát az
13       6|        amikről beszélt?~– Maga se látta ő azt soha, csak azért
14       6|  kiálta rá a tatár –, mert rád se lőhetek.~– Vagy úgy! – monda
15       7|        szunnyadnak.~– Egy szót se szólj, Gergely barát! –
16      14|   biztatólag mondá:~– Semmitől se félj. Egy gondolatom volt,
17      14|    mire szürkülni kezd, hegyet se lássatok erről a vidékről.~
18      16|    neki, hogy ide semmi esetre se próbáljon bejönni, mert
19      16|      senki sem jó barátunk, mi se legyünk azok senkinek. Ha
20      16|     szentgotthárdi csatába; te se kérdezd mitőlünk, hogy miért
21      18|    kocsisnak, hogy addig hátra se nézzen, amíg Buda várát
22      19|  szerecseneknek, hogy semmiből se igyanak, ami ott üvegben
23      20|  tilalmát, hogy azalatt senkit se bocsássanak elé, s Azraële
24      23|       legvakmerőbb eszközöktől se rettenjen vissza, hogy a
25      23|        úgy elnyelt, hogy senki se látta, hová lettek, s utoljára
26      28|      keresztül, s még csak oda se mehessen hozzá, hogy homlokáról
27      29|      és a szíveket, hogy senki se hinne mást, mint hogy itt
28      33|        kötve, hogy még pihenni se állapodjék meg sehol, amíg
29      34|    körüle levőknek, hogy senki se nyúljon hozzá; egyedül vívott