Fezejet

 1       1| fényes csillagezrek ragyogtak csendesen a föld felett.~Minden néma
 2       1|   fákat, hegy és völgy pihent csendesen, csak néha ütődött fel valami
 3       1|   tartoznak. Ha jött egy szép csendesen ballagva az utcán, s oda
 4       1|    tértem; hát amint ott nagy csendesen elhaladok, íme, három vagy
 5       1|     melynek lugasa alatt nagy csendesen üldögélt tisztelendő kollégája,
 6       7|    Piroska egy mellékcellában csendesen aludván az igazak álmát.~
 7       7|   Szucság melletti erdőkbe, s csendesen ott maradtok, nem is mutatva
 8       8|     főparancsnoka, Ebéni uram csendesen aludt a maga ágyában.~A
 9      10|       elé, s ott elültek szép csendesen pipázgatva; egyik sem szólt
10      12|       A Margitsziget partjain csendesen ballagnak az eunuchok hosszú
11      12|      hajfürteibe kapaszkodva, csendesen, nyugodtan hanyatt ereszkedék
12      13|     kifáradtan, s visszavonul csendesen táborhelyére a két ellenséges
13      14|    ismét felülve lovára, szép csendesen, a tehetlen dühökben tomboló
14      21|      melyen kisgyermeke aludt csendesen, s kebléből egy kis elefántcsont
15      21|     akad-e valahol az őrre, s csendesen tarták magukat, hogy meghallhassák,
16      21|        Én vagyok az. Legyetek csendesen. Ti Máriát akarjátok megszabadítani,
17      21|     kardját kivonva.~– Maradj csendesen! – súgá Feriz. – Tán a kapuk
18      21|       utolérik őket!~– Csitt, csendesen! – suttogá Feriz, fülét
19      22|    közepén, szemeit lehunyva, csendesen és boldogan mosolyogva.
20      22|      felé járt már. Feriz bég csendesen figyelve ült kioszkja ablakában,
21      23|   hallgatni annyit tesz, mint csendesen elnézni, mint rohan az ország
22      24|    mély, dörgő az, hogy mikor csendesen beszél, alig lehet megérteni,
23      25|  felülteté albán lovagjait, s csendesen utánuk indult.~Az éjfélen
24      25|    janicsároknak, s azok szép csendesen kivonták öveik mellől handzsáraikat,
25      29|       is, akik az ágyban szép csendesen meghalnak, ha történetből
26      29|      lesz.~A tanácsúr ezalatt csendesen ült íróasztala mellett,
27      30|    fekete pillangók, szálltak csendesen a szélben az alant zúgó
28      30|       alunni nem bír.~Az ifjú csendesen, szelíd szemekkel, fájdalmas
29      34|       nádasba lopódzva, s ott csendesen az erdélyiek jobbszárnyát