Fezejet

 1       1|          János uram, professzor, és nagytiszteletű Magyari László uram, az
 2       1|         vizsgálja.~Ez éjjel éppen a nagytiszteletű úron van a sor, ki is ülvén
 3       1|         kérdi elébb magától, majd a nagytiszteletű úrtól, s midőn a kérdezett
 4       1|       azokat feltartsuk.~– Jól van, nagytiszteletű uram, alugyék kegyelmed
 5       1|       sokadalom levén Kolozsvárott, nagytiszteletű Magyari László uram kinn
 6       1|         napot kívánok kegyelmednek, nagytiszteletű Magyari László uramnak!”,
 7       1|            hoztam egy kis szilvaízt nagytiszteletű uramnak; ha több termett
 8       1|            visszajön.~– Bizony édes nagytiszteletű uram, nem ártana egy kis
 9       1|           egy bödön lépesmézet.~– A nagytiszteletű asszony számára hoztam ezt
10       1|            a pap előtt.~– Jaj, édes nagytiszteletű uram, nagy utat kell tennem,
11       1|           de vissza nem viszem. Van nagytiszteletű uramnak hajadon leánya,
12       1|           történnek. Gondolja csak, nagytiszteletű uram, a múlt éjszaka, amint
13       1|           nem is beszéltem senkinek nagytiszteletű uramon kívül, mégis tele
14       1|           de mégsem az égből.~Míg a nagytiszteletű urak ekként beszélgettek,
15       1|      messziről integet és kiabál.~– Nagytiszteletű uraim, jöjjenek, de gyorsan!~
16       1|    Transsilvanicus, kivel bennünket nagytiszteletű Magyari László uram most
17       1|          beste kölyke?~– Jajajaj! – Nagytiszteletű Magyari László uram! – ordítá
18       1| kályhafűtője. Eressze el a hajamat, nagytiszteletű uram.~Az exorcizáló e szóra
19       1|            néptömeg között, mialatt nagytiszteletű Magyari László uram nagy
20       3|          főtisztelendő pátriárka, a nagytiszteletű archidiakónus és a tisztelendő
21       7|         holtig.~Éppen így járt vele nagytiszteletű Magyari László uram, kinek
22       7|        legjobb szobáját nyitá fel a nagytiszteletű kolléga számára, s a fráter
23       7|       elzárva többi társai mellé, a nagytiszteletű urak összeölelkezének, egymást
24       8|         aholott felállván előttük a nagytiszteletű úr, elmondá hathatós szavakkal
25       8|            baj van? Mit csináljunk, nagytiszteletű uram? – kérdé a parancsnok
26      29|            sem élt meg szerencsére. Nagytiszteletű Gencsery uram borszeszbe