Fezejet

 1       1|              csodái~Szép derült nyári éjszaka volt, az újhold már leszállt
 2       1|           beszélne, s a behunyt szemű éjszaka fel-felnyitná szempilláit.~
 3       1|            megint beteg lesz, mert az éjszaka is olyan csoda történt,
 4       1|           nagytiszteletű uram, a múlt éjszaka, amint a szérűskertemből
 5       1| Erdélyországban gyújtogatni? Nem volt éjszaka, hogy itt vagy amott veresleni
 6       6|      kellemetes. Nosza lelopódzik egy éjszaka Haly basa a maga szpáhijaival
 7       6|              neki, hogy mi történt az éjszaka, s hogy Haly basa elrabolta
 8       6|                hogy Kökényesdi minden éjszaka megtizedelje, kinek ravaszsága
 9       6|                boglyát raknak belőle. Éjszaka aztán nekijön egy másik
10       7|       négyszáz ember ezalatt lekerül, éjszaka menvén a kórodi útra, a
11       8|           derék férfiúnak, amint késő éjszaka minden baj nélkül hazaérkezett,
12      12|          látok benne, mint a hal, még éjszaka is. Csak azt mutasd meg,
13      13|              hozzá, azért jó lenne az éjszaka rárontani, mielőtt rendbe
14      13|             végrehajthatnák rajta.~Az éjszaka már tökéletesen beállt,
15      13|               vannak vonva, miket egy éjszaka készítének, televerve hegyes
16      14|              azt hivé, férje jön.~Egy éjszaka arra ébredt fel, hogy hálószobája
17      19|           áldozd fel magadat érte. Ma éjszaka várni fogok reá, ahol kívánod,
18      21|        Nyugodni akarok.~– Nyugodni ez éjszaka? A halál követe a kapu előtt!~–
19      21|         kísérték a parthosszant.~Késő éjszaka volt már az idő; a Duna
20      21|             bocsátva, s ilyen szélben éjszaka alig lehet egyhamar beállítani.~
21      29|            hajnalon virradóra, derült éjszaka után, egyszerre szokatlan
22      29|               ne olvasnók, s alig van éjszaka, melyben jobb vagy bal kéz
23      29|            együtt, s úgy feküdnék le. Éjszaka pedig számtalanszor fölébrede,
24      32|               Bécset körülözönlé, egy éjszaka szétveretett Szobieszky
25      34|            oly csendes, langyos nyári éjszaka, hogy egy falevél sem mozdult.
26      34|           Heiszler megérkezett még az éjszaka, pihenéstelen nyargalva