Fezejet

 1       3|   gyönyörű szűz egymást átölelve tartá. Ifjú leányok közt a megismerkedés
 2       4|          nehány percig elbámulva tartá azt kezében; még a paripa
 3      12|   gondolt, s mint az óriáskígyó, tartá fogva Majmunt: egy erőszakos
 4      12|       bokor mögül, mely elrejtve tartá, s amint megpillantá a dalnokot,
 5      14|          légben repülve, kezében tartá sastollas fövegét, fekete
 6      16|          nő, kire a sors ura nem tartá elégnek csak egy csapást
 7      16|           s őt szorosan átölelve tartá, és biztatá, hogy ne remegjen,
 8      18|        boldog vagyok.~Még csukva tartá szemeit, amidőn felnyílt
 9      19|        égett, még mindig kezében tartá a boglárt, szemeit reáfüggesztve;
10      19|     gyönyör kifejezésivel, s ott tartá azt sokáig, szemeit mintegy
11      19|      kezéből, melyen a hercegnőt tartá, s amint fölébredt, alkalma
12      21|          hágcsót, mely a virágot tartá, hozzáköték is, még úgy
13      21|        nyaka körül, ki gyermekét tartá karján. A nő ajkára nem
14      23|     szétosztva.~De Béldi elégnek tartá fegyverét megmutatni, nemhogy
15      24| bocsáttatának el, mire nézve nem tartá fölöslegesnek azon felyül,
16      25|          úton. Feriz bég szemmel tartá őket, s midőn eltűntek az
17      30|     szélét fogva, a vezérek felé tartá az írást.~Hosszú, cifra
18      30|          két kézzel kiterjesztve tartá az imám, a kezében tartott
19      31|          főúr elveszett embernek tartá magát.~De a fejedelem odalépe
20      33|        mint a jóslat és a közhit tartá, e fordulat Feriz bég kardjától
21      34|           hogy a sors csak azért tartá meg a legsötétebb alakot,
22      34|       kezében a kard, csak kezét tartá még elboruló szemei elé,