Fezejet

 1       2|   kényelemtelen, hajdani birtokosai szüntelen az országon kívül lakván
 2       2|              Azt tehát viselni kell szüntelen.~Úgy, de az aranyos kaftány
 3       5|           bejáró kapuját, melyen át szüntelen készen állhat megrontásunkra,
 4       6|             lehet lovon ülve látni, szüntelen hajlongva jobbra-balra,
 5       6| Kökényesdinek.~Az nyargalt előttük, szüntelen maga után vonszolva az ordító
 6       6|              a nádasból, a sötétben szüntelen új meg új alakok nyargalnak
 7       6|             ordít dühében a basa, a szüntelen előkerülő Topayra mutatva,
 8       7|            megfordulva előtte, őket szüntelen maguk után csalják, a többi
 9      10|         ütve a Duna-parton: a hídon szüntelen lehete látni a keresztülvonuló
10      11|           lát és hall Yffim bég, ki szüntelen Azraële körül jár, s ha
11      12|      kalandját elmondá neki.~Szemei szüntelen körös-körül járnak, s éles
12      17|            megszállotta a buzgóság, szüntelen ijesztő álmai voltak, melyekben
13      18|              a hercegnő lánca végét szüntelen kezében tartva.~Már ekkor
14      21|              pedig a kalandorcsapat szüntelen fürkészve tekinte körül,
15      23|         ország jövője felett.~Béldi szüntelen azon volt, hogy a fejedelmet
16      24|            egy magas, száraz ember, szüntelen előregörbült nyakkal; feje
17      28|             tűnik fel előttem, hogy szüntelen börtönökben járunk. Egyikből
18      29|          maga mellől, kezemet fogta szüntelen, s oly dolgokat beszélt
19      33|         akarta fordítani a díván, s szüntelen küldözte követeit az ifjú
20      34|             belebeszéltek; Heiszler szüntelen rusztikus generálisoknak
21      34|     fontossága bebizonyítása végett szüntelen ostromlotta tanácsadásaival
22      34|              Azt szerette volna, ha szüntelen sétáltatták volna a hadakat