Fezejet

  1      El   |                tennünk; de cselekedtük azt, ami lehetséges volt.”~E
  2       1   |         felébresztett nagyságod; éppen azt álmodtam, hogy prédikálnom
  3       1   |      csillagzatot.~– S nem veszi észre azt a csodálatos tüneményt,
  4       1   |          megnépesült utcában, mindenki azt hitte, hogy ott fog leesni.~
  5       1   |                azelőtt.~A kolozsváriak azt hitték, hogy éppen fejük
  6       1   |          Brassóban is éppen úgy látták azt támadni és elmúlni, oly
  7       1   |                mennykőt, s akként fogá azt meg a kötényével, de meg
  8       1   |        megzavarni.~– Már, édes lelkem, azt a jövő vasárnap nem tehetem,
  9       1   |             sem engedte alább, inkább, azt mondta, od’adom a papnak.~–
 10       1   |                hajadon leánya, majd ha azt férjhez adja, aztán annak
 11       1   |               belőle egy szót is, csak azt látja, hogy szája mozog,
 12       1   |             elönti az országot, másnap azt beszéli a nép: így fog a
 13       1   |     megjelennek a határon, idebenn már azt beszélik, hogy annyi fegyveres
 14       1   |         cseppeket hagynak a leveleken, azt mondják: ez véres verejték,
 15       1   |               Üstökös jelenik meg, ím, azt mondják, ez azon égő kard,
 16       1   |            fordított edomita, tudd meg azt, hogy én semmiféle ördögtül
 17       2   |              házasságot csinálni, mert azt a család tekintélye meg
 18       2   |            birtokosa.~Hogy megsiratták azt a tehénkét, amit még meg
 19       2   |                tökmag helyett megtölté azt valóságos jó vert aranyakkal,
 20       2   |                fog, ha nem lesz rajta. Azt tehát viselni kell szüntelen.~
 21       3   |              csillogni, s miként előre azt is meghatározá, hogy mindezen
 22       3   |               menyasszony kellemeivel, azt megkérte, jegyet váltott
 23       3   |                előkészületekre, kitűzé azt zöld farsangra, a húsvét
 24       3   |               hajba? Hát a nyakra?” Ha azt mind felrakta volna a szép
 25       3   |                menyasszony! Jobb felől azt a nagy karosszéket a pátriárkának!
 26       3   |            Apafi Mihály uram fog ülni! Azt a zöld préselt bőrszéket
 27       3   |                a pátriárka jobbján ül, azt a gömbölyű támasztalan széket
 28       3   |              lesz, annak kettőjök közé azt a kék bársonyszéket. Ide
 29       3   |           villa, se kés. A diakónusnak azt a festett keményfa lócát,
 30       3   |              abból issza a bort, akkor azt hiszi, hogy nem vét a korán
 31       3   |           szokták vágni. A vőlegénynek azt a legkarcsúbbat, mert neki
 32       3   |         kalpagját; de elhüledezve tevé azt fel ismét, midőn a hintó
 33       3   |              Mihály úr nem tudta, hogy azt mondja-e, hogy „nagyon örülök”,
 34       3   |             hogy „nagyon örülök”, vagy azt, hogy „nagyon sajnálom”,
 35       3   |             még egyszer eléállt.~– Még azt is megbízatásom van kegyelmességednek
 36       3   |             előteremben, s kövessük el azt az indiszkréciót, hogy tudjuk
 37       3   |        szörnyen dobog a lábával, midőn azt mondják neki, hogy várjon,
 38       3   |           dörgő szóval:~– Hagyd el már azt a sok versbe szedett harcot,
 39       3   |           verse nem jut eszembe.~– Óh, azt Feriz bég mindjárt le fogja
 40       3   |              vonakodni készült, amivel azt nyerte, hogy a nők mind
 41       3   |               a dalost, hogy folytassa azt.~„Három szép leány áll együtt,
 42       4   |              harcot a megmaradottal.~– Azt se bánom, csak mentül elébb –
 43       4   |                  Megállj még, barátom, azt nem tudhatod, hogy a viadalt
 44       4   |               lélegzet alatt le akarná azt gázolni, s sűrű és heves
 45       4   |              mint előre látszék, s még azt sem lehete tudni, hogy nem
 46       4   |              egészen fedezett el.~– Te azt a sebet nem magyartól kaptad? –
 47       4   |                keze látszik rajta. Még azt a helyzetet is meg tudnám
 48       4   |              meg finom fehér kezeivel, azt egy delnőnek nyújtandó.~
 49       4   |                pajtáskodó hangon közlé azt vele, mintha csak tréfálni
 50       4   |                Feriz komolyan –, de ha azt kívánod, hogy ez tartós
 51       4   |                levélhozó csatlós végre azt hivé, hogy csakugyan lesz
 52       4   |          nehány percig elbámulva tartá azt kezében; még a paripa is
 53       4   |                elővevé, abba tekergeté azt bele, s visszatéve ismét
 54       5   |       kegyelmed? Tán csak nem gondolta azt, hogy nekem szolgálatot
 55       5   |           közbe Teleki. – Naláczi uram azt mondhatta kegyelmednek –
 56       5   |             isten-csodáit felemlítvén, azt egymás iránt való szeretetre
 57       5   |           jóslatokkal rémítgesse.~– Én azt gondoltam… (A jámbornak
 58       5   |               bevégezhetni.)~– Tán biz azt, hogy mivel én most hadakat
 59       5   |             vele, ha háborút prédikál? Azt szeretném, ha minden kardot
 60       5   |              különben én vitetem ki, s azt nem köszöni meg.~– Instálom
 61       5   |            vele nyomorult szerepét, ha azt nem akarjuk, hogy bennünket
 62       5   |                 eszemben sem tartom én azt.~– Kegyelmed rossz keresztyén,
 63       5   |            egyik pecsétet, s nem merte azt feltörni.~– Kegyelmes uram,
 64       5   |           rheumot, s add innom.~Cserei azt hivé, hogy beteg főnöke
 65       5   |              rebarbarás vizet, odaadta azt neki inni, mire Teleki takarója
 66       5   |                a parancsot.~– Húzd ide azt a gömbölyű asztalt, s ülj
 67       5   |        hadakkal egyesülni törekedjünk, azt méltóságodnak hozzánk küldött
 68       5   |          magában gondolván, hogy hátha azt felelik, hogy lesz ott zab
 69       5   |            Hogy mi siker követte őket, azt majd meglátandjuk.~A Küprili
 70       6   |              valamelyik tiszttel: csak azt várja, hogy azok odábbmenjenek,
 71       6   |                úri lakra, s felgyújtja azt: hogy alatta szatmári tisztek
 72       6   |               a németet; – mikor pedig azt mondom: „törököt vagy németet”,
 73       6   |                apja beleegyezett, hogy azt elvehesse, gyakorta lejárt
 74       6   |                adni a leányát, még tán azt is megsúgták neki, hogy
 75       6   |              elrablák nővéreit, s csak azt kellett látniok, miszerint
 76       6   |             báró Koppnak eszébe jutna, azt amit ő csak tréfa és látszat
 77       6   |          bölcsen veté félre e levelet, azt már láttuk, míg a szatmáriak,
 78       6   |              tartaniok a szemeiket, ha azt nem akarták, hogy Kökényesdi
 79       6   |                Bizony pedig ellopom én azt az éjjel.~A kurd gondolta
 80       6   |                mond, sem hiszek. Aztán azt is mondja meg az urának,
 81       6   |              bíró megcsóválta a fejét, azt állítván, hogy nincs ezen
 82       6   |               is volt.~A szállásmester azt gondolá, hogy a bíró tán
 83       6   |      megszólított e kérdéssel, de mind azt válaszolták rá: hogy még
 84       6   |         célozva.~– Óh, uram, teszem én azt kegyelmetek nélkül is; van
 85       6   |           zsákkal!~– S nem rabolják el azt kegyelmedtől?~– Nem lehet!
 86       6   |               a túlsó partra: – ott is azt mondják az emberek, azt
 87       6   |                azt mondják az emberek, azt nekik az isten adta, s nekiesnek,
 88       6   |             róla szépen a boglyát. Hát azt nekem nem az isten adta?~–
 89       6   |             sokra fog menni.~– Hát biz azt nem olyan könnyű megmondani.
 90       6   |         megmondani. Mert – hát – ha én azt a tizenhét zászlóalja legénységet
 91       6   |   kegyelmeteket.~– Könnyen-e? Nem kell azt hinni. Tíz ember kell egyikünkre!
 92       6   |               kegyelmetek? Mink raktuk azt! Ötszáz török jött ellenünk,
 93       6   |             halva voltak. Abból raktuk azt az öt halmot. Ilyen legények
 94       6   |           hírből régen tudjuk; de most azt szeretnők egyszer megérteni:
 95       6   |  kegyelmetekkel van dolgom, ne mondják azt kegyelmetek, hogy nagyon
 96       6   |           kinek néz engemet kegyelmed? Azt gondolja tán: cigányvajdával
 97       6   |             kérdező.~– Azért nem, mert azt nem szabad addig megkezdeni,
 98       6   |              Tehát, ha mához egy hétre azt a pár forintot elküldik
 99       6   |             bámulatából.~– Nem kell ám azt mind elhinni, amit e beszél –
100       6   |             beszélt?~– Maga se látta ő azt soha, csak azért mondta,
101       6   |              barátfai vendégfogadón?~– Azt sem tudom, merre van.~–
102       6   |             ezerhétszáz tallért?~– Bár azt tudnám, hogy miért!~– De
103       6   |              No, ne tartsd olyan közel azt a puskát, mert túllősz rajtam.~
104       6   |              csikós rárántva a hurkot, azt dereka körül érzé összefúlni.
105       6   |                   Száz arany annak, ki azt a kutyát lelövi! – ordít
106       6   |             fogja, egymástól el akarva azt ragadni, míg jobb karral
107       6   |          felbukik egy-egy turbános fő, azt a hídlábakon álló németek
108       6   |               érkező hangot, megismeri azt, – feltekint, – meglátja
109       6   |               a hortyogó mén zabláját, azt egy herkulesi lökéssel hanyatt
110       6   |                kendőt hajíta le hozzá, azt már magasan lobogtatja diadaljelül,
111       7   |         benedictum! – ismétlé Gergely, azt gondolva, hogy nem hallották
112       7   |         legelső közöttük.~– Nem értjük azt a nyelvet, jámbor barát.~–
113       7   |             kissé megkönnyítjük.~– No, azt tedd el – gondolá magában
114       7   |                úgy el van rejtve, hogy azt rajtam kívül senki sem tudja,
115       7   |           kolostort, rá nem akadnátok. Azt is hallhattátok valaha,
116       7   |           második utánalépett, megrúgá azt egyszerre iszonyú facipőjével
117       7   |             gyilkos fegyvert, megrázta azt félkézzel úgy, ahogy más
118       7   |                a pinceajtóra, lenyomva azt mindkettőjük terhével, hogy
119       7   |          eressz el.~– Hogy tehetném én azt, hogy elbocsássalak a megtérés
120       7   |                akasszam fel magamat?~– Azt bizonyára nem fogod cselekedhetni,
121       7   |             hozzá. Ezért nem tanácslom azt is, hogy a kolostorba betörjetek,
122       7   |               maradt városra rohan, és azt felprédálja. Ekképpen cselekedjetek,
123       8   |             hogy ez vagy amaz történt, azt szokta egyszerűen felelni: „
124       8   |                szatmári várőrségből, ő azt egyenesen előre helyezé,
125       8   |              azalatt bátran meghaladta azt a négy óra járást, s ezért
126       8   |              nem ért Temesvárra, s ott azt híresztelte el, hogy már
127       8   |               a seregben: a nemes urak azt sürgették, hogy el kell
128       8   |  csizmadiacéhnek volt legtöbb esze, ez azt kívánta, hogy meg kell várni,
129       9   |               érdemes a rabnők között, azt vásárolja meg háreme számára.~
130       9   |            vizet és evezőlapátot, mely azt odáig szállítá, s még azt
131       9   |              azt odáig szállítá, s még azt az anyát is, aki azt a vargát
132       9   |               még azt az anyát is, aki azt a vargát szülte, aki azt
133       9   |               azt a vargát szülte, aki azt a papucsot készíté, amelyben
134       9   |           tisztelet jeléül pofon vágva azt az eunuchot, amelyik legközelebb
135       9   |             fogod sokallni az árát, ha azt mondom, hogy ötszáz arany.
136       9   |               kezünkre jusson, megölte azt; de gyermekét megölni nem
137       9   |             már ideje, s én vettem meg azt; ez a bánatos szín sokaknak
138       9   |             bólintott fejével.~– Látod azt a szőke hölgyet, ki most
139       9   |                szőke hajfürtöket, csak azt kérdem, hogy született-e
140       9   |               állt a belépő bég elé, s azt tetőtől talpig összenézte,
141       9   |                ujjai közt morzsolgatva azt, mintha kelméjének értékét
142       9   |            leányok közül egy sem tudta azt, mi a szégyen. Egykedvűen
143       9   |            fehér köntösének szegélyét, azt megnyálazá, s megdörzsölé
144       9   |              feje látszott ki, s amint azt a bég felé fordítá, egyszerre
145       9   |               Mit? Te emberfejű kutya! Azt hiszed, koldussal van dolgod,
146       9   |            mushirok számára tartogatom azt, ha egy ilyennek jönne hozzá
147       9   |           háremébe akarod vinni.~A bég azt gondolá: bizonyosan hangja
148       9   |               ha tud.~– Ne kívánd tőle azt, uram! – könyörge a kalmár.
149       9   |               volt a mulatságnak, újra azt mondá:~– És én ismét azt
150       9   |               azt mondá:~– És én ismét azt tanácsolom teneked, hogy
151       9   |                adom őt pénzért. Nehogy azt mondhassam egykor, hogy
152       9   |       bizonyára ő nem ok nélkül viseli azt, s nem hazudtolta meg soha.~–
153      10   |               éneklését, s elhallgatta azt sokáig, s mégis úgy tetszett
154      10   |                föld legszebb virágait, azt mondanám rá: bölcs ember;
155      10   |                 És, óh, uram, hinnéd-e azt: ez elbűvölt, megbabonázott
156      10   |         megbabonázott hölgyek irigylik azt a csókot, és nem óhajtnak
157      10   |             nem óhajtnak egyebet, mint azt minél előbb megnyerhetni.
158      11   |              nem hallasz egyebet, mint azt a dalt, amit tőlök hallál,
159      11   |                tőle, szívedben viseled azt, mint a futó vad a belélőtt
160      11   |        szárnyakat varázsol a vállakra? Azt a művészeti gyönyört, mely
161      11   |               mely önmagában boldog, s azt a pokoli csábot, mely minden
162      11   |            semmit, egyedül őt. Valóban azt kezdik beszélni, hogy Hasszán
163      11   |         Azraële átható lelke jól tudja azt, hogy Yffim bég feje sokkal
164      11   |           Erdélyből kifutottál, itthon azt állítva, hogy kergető ellenség
165      11   |              várt utánad azon helyben, azt gondolva, hogy megőrültél.
166      11   |               nélkül futottál el, mert azt nem akarom elhinni felőled,
167      11   |                bég nem merte a basának azt mondani, hogy de az ő szemei
168      12   |            kerülheti, és mégis egyszer azt veszi észre, hogy vállára
169      12   |              engedd meg, hadd keressem azt itt a vízben.~– Bolond leány,
170      12   |              hal, még éjszaka is. Csak azt mutasd meg, hogy hol ejtéd
171      12   |            karjáról, s a vízbe hajítva azt, rámutatott a helyre.~–
172      12   |              csak annyit kérek. Hallod azt a dalnokot ott a füzek között?
173      12   |                vannak, akik szeretnek, azt te éppen úgy nem fogod érteni,
174      12   |           Majmun.~– Én nem tudom, csak azt érzem, hogy meghalok, ha
175      12   | keresztülúsznád?~– Sőt keresztül fogom azt úszni; igen, elhatároztam
176      12   |              láthatod, hogy nem féltem azt. Vígy keresztül a vízen.~–
177      12   |       elvesznem.~– Nem, nem cselekszem azt. Te tébolyodott vagy, de
178      12   |                  Ne lássam a napot, ha azt cselekszem – szólt Majmun
179      12   |   legrémségesebb halál, de ő nem látja azt, a habok moraja enyészetesen
180      12   |                fülébe, de ő nem hallja azt, hisz csillagos az ég sötétje,
181      12   |           hajolni. Hirtelen megragadta azt kezeivel, s kiemelé habtündér
182      12   |           mohos faderéknak támasztá.~– Azt mondád, hogy oda akarsz
183      12   |              jöttél át, hogy itt sírj, azt bizonyára a túlsó parton
184      12   |      virágfüzért, s a lant körül fonta azt. A füzérben e virágok voltak:~
185      12   |          hajszálaival volt átkötve, az azt jelenti „életem kezedbe
186      12   |               sem enged jutni hajából, azt hive, hogy aki azzal bír,
187      12   |             melynek tövében Feriz ült, azt keblébe rejté, s oly boldog,
188      12   |                 amint a zsiliphez ért, azt minden ereje megfeszítésével
189      12   |                Azraële a szerecsent, s azt mondá neki:~– Ma reggel,
190      12   |             virágfüzért vagy koszorút, azt nekem elhozod.~Majmun bámulva
191      12   |           leánykákat lovas katonáknak. Azt is helyesen gondolá, hogy
192      12   |                talált letéve; felvette azt, és elrejtve burnusza alá,
193      13   |             fel a várat, s ne próbálja azt védeni a maga hatszáz emberével,
194      13   |               arany ködfátyollal húzta azt be.~– Te kutya! – kiálta
195      13   |          hármat, ami napokig eltart, s azt sem lehet addig elkezdeni,
196      13   |             pénzt?~– Kegyelmes uram…~– Azt sem hoztál. Hát miért jöttél?
197      13   |               csapásai voltak rajta.~– Azt végezzétek el istennel,
198      13   |                mi jogotok van tinektek azt kérni, hogy engedjünk le
199      13   |               az adó ötször meghaladja azt, amit Bethlen Gábor fizetett.~–
200      13   |            húzza az ekét, s ha Bécsben azt a nótát danolják, hogy bogláros
201      13   |           adnak helyette, én úgy húzom azt le, hogy mást nem adok fel
202      13   |               de mamelukjai elragadták azt előle, azzal vigasztalva,
203      13   |                húzni.~– Ide állítsátok azt a karót ablakom elé. Hogy
204      13   |               annak ablakain, elkezdék azt ostromolni lőtávolságból.~
205      13   |                egyik harang kötelét, s azt nyakára hurkolva, odaállt
206      13   |             messziről lelőve puskával: azt ízekre tépték az ostromlók,
207      13   |       mérföldnyire szokott elhangzani. Azt felállíták alig ötvenlépésnyire
208      13   |             gyomot találunk közöttünk, azt ki szoktuk tépni.~– Ismerlek
209      13   |          ellenséget.~– Miért nem előbb azt?~– Mehetünk-e magunk az
210      13   |                 de hallá a kiáltást, s azt hivén, hogy az a jancsárok
211      13   |         Hasszán felugrott helyéből. Ha azt hallotta volna, hogy Kucsuk
212      13   |              hírül adni senki sem meré azt neki.~Izmail basa rögtön
213      13   |               ijesztő jelképpen emelve azt fel a rémült törökök előtt.
214      13   |             kétfelől, s visszafordítva azt, ragadták magukkal a híd
215      13(1)|                írták e hadvezér nevét, azt egy régi anagramma eléggé
216      14   |           trombitaszót hallott, mindig azt hivé, férje jön.~Egy éjszaka
217      14   |            elsápadt.~– Mit beszélsz?~– Azt mondom, hogy ha jót akartok
218      14   |              adott neki, s eligazgatva azt annak fürtein, megcsókolá
219      14   |              leghatalmasabbnak képzeli azt, akit szeret!~A herceg eltávozott
220      14   |         összegyűrt levelet vont elő, s azt homlokához értetve, átnyújtá
221      14   |               meghajtva magát, üdvözlé azt.~Ő! Moldva fejedelme, levenni
222      14   |             fejedelme, levenni fejéről azt a sastollas föveget egy
223      14   |        kastélya ajtaját a csausznak, s azt elöl akará bocsátani, de
224      14   |                e csausz férjéért jött, azt tehát meg kell vesztegetni,
225      14   |            históriája volt, ki viselte azt? ki ivott emebből? honnan
226      14   |            kegyelmed, majd elmondhatja azt az úton.~A herceg felült
227      14   |         fejedelem erre találna szökni, azt neki kiszolgáltassuk.~A
228      14   |             ijedelmes hírnél, de midőn azt hallá, hogy férje megszabadulhat
229      14   |              szomorúan megállva, midőn azt egy hegykanyarulat végképp
230      14   |          haladó kocsit, s valahányszor azt egy magasabb dombra vivé
231      14   |       hegytorkolatba értek, nekilódítá azt a meredeknek.~Iszonyút dördülve
232      14   |               futott végig, a csauszok azt hivék, hogy ellenfelük sokadmagával
233      15   |             férj felett. Ha Anna ekkor azt kérte volna férjétől, hogy
234      15   |              de volt mennyországa: tán azt is megtette volna érte.~
235      15   |               meggyalázása?~– Asszony! Azt akarod-e, hogy trónomat,
236      15   |            miatt?~– Inkább veszítsd el azt egy asszony miatt, mint
237      15   |                 Tán azért nem tudjátok azt, mert a ti fejedelmeitek
238      15   |           szokva, könnyen megérhetitek azt is!~A csauszok nagyon meghökkentek
239      15   |               valami lesz; de hogy mi, azt a jó isten tudja.~Nehány
240      15   |              kard háta mögé odaakasztá azt a históriai nevezetességű
241      15   |               csinálván benne, tedd be azt, és beszélj velem.~Olaj
242      15   |           Apafi meg nem csókolta volna azt, ha négyszemközt lett volna
243      15   |                bele, s azután megrázta azt emberül, amint illett.~–
244      15   |         ellenkezve, miszerint mindenki azt hiheté, mintha Apafi dühösen
245      15   |                fejedelemség, jól látom azt, nem is csodálom, hogy olyan
246      15   |                terjessze ki reá.~Apafi azt kezdé hinni, hogy Olaj béget
247      15   |         pártolni fogod.~– A szentkönyv azt mondja, legyetek irgalmasok
248      15   |         országnak alkotmánya van, mely azt teszi, hogy a fejedelem
249      15   |            Helyesen van, édes fiam, én azt sem bánom. Beszélj szolgáiddal,
250      15   |                megérdemli; s ha azután azt határozzátok, hogy a hercegnő
251      15   |              kiszolgáltassék, átveszem azt, és búcsút veszek tőletek
252      15   |                tisztességgel; ha pedig azt végzitek, hogy őt ki ne
253      15   |                fog menni, és oda fogja azt verni Olaj bég uramnak –
254      15   |              mondj meg, jó fiam?~– Hát azt… – folytatá Apafi, jóval
255      16   |          tanakodni, ha ne vitesse-e el azt, s egyszerű széket hozasson
256      16   |             van választás: vagy kiadni azt, ki hozzánk védelemért futott,
257      16   |              útja.~– De iszen kérhetik azt kegyelmetek – vágott közbe
258      16   |          alkirályait lenyakaztatni; de azt is jól tudom, hogy Erdély
259      16   |               akarna is ilyesmit, hogy azt elkövetni nehéz. – És végtére,
260      16   |              ne mutathassuk, miszerint azt kivinni – lehetetlen.~Az
261      16   |              ígért, s Sztambulba érve, azt a jó tanácsot adta követünknek,
262      16   |               nem kétannyi. Kifizettük azt. Erőnkbe került, de megtevénk.
263      16   |         bűnösnek, aszerint büntethesse azt, ő – a budai basa!~Általános
264      16   |             kötelességünk van: ismerni azt, mily kevéssel bírunk, s
265      16   |            bírunk, s rajta lenni, hogy azt megtarthassuk, s ha jön
266      16   |                 az önfenntartásé, s ez azt parancsolja, hogy amit megváltoztatnunk
267      16   |            megváltoztatnunk nem lehet, azt tegyük meg önkényt…~Alig
268      16   |          egyedül járni nem bír.~Teleki azt is helybenhagyá.~A tanácsurak
269      16   |           mindenkinek, és mégsem merte azt senki is megszakítani.~Teleki
270      16   |            mély hangon, de meghallotta azt azért mindenki jól. – A
271      16   |          kérelem rövid: ki nem értette azt meg? Egy szerencsétlen nő,
272      16   |                szabadjon nekünk is, ha azt kérdik: becsületesek legyenek-e
273      16   |                gyalázatosak? És kérdem azt: melyik nőnek volna kedve
274      16   |           nevét viselni, ha e nevekről azt mondandja az utókor, hogy
275      16   |     szerencsétlen nő térdel előttetek, azt remélve, hogy embereket
276      16   |       lábainkhoz, mint hogy meghajtjuk azt alázatosan, azon gúnyolódó
277      16   |                 kikről a történet csak azt fogja feljegyezni, hogy
278      16   |           orcájukra a gyalázatot, – és azt nem jegyzendi utána, hogy:
279      16   |           magatoknak, vagy ha tudjátok azt, mi sors vár reánk; tudjátok
280      16   |                leányaitok, húzzátok ki azt a gyáva kardot, s ha férfit
281      16   |          rosszabbul esik, mint éreznem azt. Ha senki más nem volnék,
282      16   |              mint hadcimborák körülem, azt mondanám, kössünk kardot,
283      16   |                csak meg sem ingathatná azt. Folyvást ott térdelt Mária
284      16   |               magához téregetni.~– Hát azt gondoljátok ti, hogy én
285      16   |             füleinél fogva, s repeszté azt kétfelé, és vágta az asztal
286      17   |                adott, hogy szedjék fel azt hirtelen, s készüljenek
287      17   |                nem az?~– Akire Hasszán azt mondja: „vétkezett”, az
288      17   |               csak egy lépés van; s te azt tudod, hogy e lépés nekem
289      17   |       szabadítani.~– Allahra esküszöm, azt nem teended! Meg kell neki
290      17   |             nem volt szabad észrevenni azt, ami szívében forr.~Yffim
291      17   |              szultán haragja lángol, s azt csak vérrel lehet eloltani.~
292      17   |            harcot, és így nem vesztjük azt el. Ő is halálfia. Te fogsz
293      17   |            felkacagott, hogy Yffim bég azt hivé: meg kellett őrülnie.~–
294      17   |                 mert meglehet, hogy én azt jobban ismerem, mint te,
295      17   |               tőlem?~– Elárulhatlak.~– Azt tennéd bizonnyal, ha előre
296      17   |              óta. A kísérő szolgák már azt kezdték gondolni, hogy Azraële
297      17   |                 Azraële volt az.~Feriz azt hivé, álomkáprázat vagy
298      17   |          álmodni, s bölcseiktől azután azt követelték, hogy ezekből
299      17   |                különös esetnek tartaná azt, hogy saját szavait hallja. –
300      17   |                saját szavait hallja. – Azt álmodám, hogy amilyen hosszú
301      17   |         különös nagy oknál fogva nekem azt az aranygyümölcsöt le kellene
302      17   |                 sokáig tépte, rángatta azt, de nem bírta leszakasztani.
303      17   |              más, mint Olaj bég; álmod azt jelenti, hogy ma el fog
304      17   |           levéltekercset hoz elé. Írta azt a váradi basa.~Benne nem
305      17   |          érkező Olaj bég elé rohant, s azt az ajtóban kapva, nyalábra
306      17   |            olvasok, s ami titok nekem, azt tőlem meg nem tudja senki.~
307      17   |         támadták meg, s legyilkolák.~– Azt én jól tudtam előre – felelt
308      18   |        halálától függ.~Mária jól tudta azt; itt szánalomra nem lehete
309      18   |            hozzá, hogy fülébe súghassa azt; de még akkor is, mintha
310      18   |            farkas tudna mosolyogni, ha azt az útfélen találta volna.
311      18   |               veté fel szemeit, mintha azt remélné, hogy tán egy nő
312      18   |                asszony már megsejtette azt, s míg a férfi ravasszá
313      18   |               Hasszán nagyon jól tudja azt, hogy mindazok közt, akik
314      18   |                   S van, aki meghallja azt?~– Az Isten! – szólt Mária,
315      18   |                hozzá fektében.~– És te azt hiszed, hogy van valaki,
316      18   |               valaki, aki meghallgatja azt, amit a férgek mondanak,
317      18   |                 s lelkedből hidd, hogy azt meg fogod nyerni.~Azraële
318      18   |          pillanatot életemben, melyben azt mondhassam: boldog vagyok.~
319      18   |              bocsássanak. Így legalább azt hitetheté el magával, hogy
320      18   |                tilalma miatt történik.~Azt tudta jól, hogy egy halálítélet
321      19   |              melyik ide, melyik amoda, azt mondanunk sem kell.~Midőn
322      19   |                rózsává pirulva, míg az azt végigolvasá.~„Nemes szívű
323      19   |            gyermekek voltunk, akkor te azt állítád, hogy szeretsz (
324      19   |              szóra, most bizonyítsd be azt. Legkedvesebb barátném,
325      19   |              poharát, kardot kötött, s azt mondva társainak, hogy egy
326      19   |               ne háborítsa, mert mikor azt hitték, hogy jó hírt hoznak
327      19   |                 oda ugyan elment, s ha azt mondták neki, hogy magának
328      19   |           kihúzta a borítékból, s csak azt nyújtá át üresen az orvosnak.~–
329      19   |    kikotorászott belőle egy boglárt, s azt két ujja közé fogva, monda: –
330      19   |              meggyőződött felőle, hogy azt csakugyan valamely főúrnak
331      19   |           főúrnak kellett elvesztenie, azt mondá, hogy majd mindjárt
332      19   |            megijedt bele.~– Hol vetted azt a boglárt?~– Hát hol vettem? –
333      19   |              orvos.~– Hogy merészelted azt tenni? – kiálta haraggal
334      19   |              írt levelkét, s odanyújtá azt Feriznek, ki mielőtt elolvasná,
335      19   |             kifejezésivel, s ott tartá azt sokáig, szemeit mintegy
336      19   |              elé.~Panajot uram bámult, azt gondolván, hogy betegének
337      19   |        születtem én másodszor.~Panajot azt hivé, hogy betege eszén
338      19   |            tőled, mint éltedet. Egykor azt mondád nekem, hogy szeretsz.
339      19   |            derengeni.~Szegény asszony! Azt hivé, e mosoly, e meleg
340      19   |             színben látott maga előtt. Azt hivé, hogy az ifjú mégis
341      19   |                 Nem tudom, hol vagyok. Azt hiszem, Sztambulban élek,
342      19   |               lelkét…~Szegény Hasszán! Azt hivé, e csábmosoly, ez ölelés,
343      20   |                remegett, midőn Hasszán azt mondá: „Megöletem ez asszonyt
344      20   |              de kinek lett volna kedve azt Hasszánnak tudtára adni?
345      20   |           Hasszán a betűket nem látja, azt fogja kiolvasni: hogy a
346      20   |           megőrizni igyekezzék, miután azt kevés nap múlva maga a nagyvezér
347      20   |             keblemben eldugva, mielőtt azt kivontam volna.~Azraële
348      20   |            Olaj bég szemein keresztül.~Azt olvasta ki abból, hogy ha
349      21   |             szék rosszul volt állítva, azt észrevevé, s fejcsóválva
350      21   |          rendezé, ismét visszatámasztá azt a székhez, s önelégülten
351      21   |               életem, nem rád bíznám-e azt is?~– Tehát ne jöjj minduntalan
352      21   |        zokogott felette. S mindig csak azt rebegte:~– Te meghalnál
353      21   |               bármily erővel nyomta is azt, nem akarta tovább fogni
354      21   |              történik.~– Hogy gondolod azt? – kérdé Azraëlétől. – Merre
355      21   |           hihetlenül nézett Azraëlére, azt vélte, meg kellett őrülnie.
356      21   |          ereszkedni, s tán azért ápolá azt oly különösen szobájában,
357      21   |              fognak végezni, s itt-ott azt is rebesgeték, hogy az a
358      21   |          moldvai hercegasszonyt.~– Óh, azt semmi esetre sem! – kiáltá
359      21   |              nődnek barátnéja, s tőlem azt kívánta.~– Tehát újra összekerültetek?~–
360      21   |      mellékesen Ghykától, mintha éppen azt találná legkülönösebbnek,
361      21   |                igen jól ismer, s ha én azt mondom neki, hogy én fogtalak
362      21   |             észre ne vegyen.~A férfiak azt vélték, hogy Feriz bég az
363      21   |               függönynek, kiterjesztve azt, mint egy zászlót, s egészen
364      21   |                a függönyt, s leszorítá azt az ablak mellé, ráakasztva
365      21   |                a növény volt odakötve, azt leoldá, összecsókolá százszor,
366      21   |              Míg a kettő közül keresné azt, mely ez innenső ajtó zárjába
367      21   |             későn-e, vagy korán?~Feriz azt érzé, amit még soha: szívét
368      21   |           bástyákra lopódzott talán, s azt üldözik.~Ekkor hallatszott
369      21   |                kezeit, s megszorította azt hevesen.~– Másodszor állunk
370      21   |                neki, hogy az megengedé azt.~– Köszönöm neked, hogy
371      21   |                 holnap” elé, s mondjad azt szívedben: „E nő vétkeiért
372      22   |            undok szenvedélyeinek, akik azt állítják, hogy a nőnek nincsen
373      22   |            midőn lelke ifjától elvált, azt mondá neki:~„Ha kioszkodba
374      22   |          legmagasabb hegy orma sem éri azt el, a bűnbánó lélek sóhaja
375      22   |           remegve bámult e tüneményre: azt hivé, az ég küldte le hozzá
376      22   |              virág zamatjából készült, azt szerte kilocsolta a felhalmozott
377      22   |        felhalmozott kelmékre, beitatta azt a vastag szőnyegekkel; a
378      22   |               bűn csókja meggyalázott, azt felemelte, megmenté, visszaadta
379      22   |             fekete folt. Jövő tavaszra azt is be fogja zöldellni a
380      22   |              üdvözlés után nem találta azt, akit keresett, megszólítá
381      22   |         szőnyeggel leterítve; odament, azt feltakarta, egy levágott
382      23   |                voltak.~Jó Apafi Mihály azt hivé felőlök, hogy fejedelemséget
383      23   |               ujján levő pecsétgyűrűt, azt mondá neki:~– Nézze meg
384      23   |          visszatöltöttek bele, úgyhogy azt hivé, miszerint fél ejtelre
385      23   |               tintával és írónáddal, s azt a fejedelem reszkető kezébe
386      23   |                 Boer Zsigmondnak, mely azt tartalmazá, hogy ha Cserei
387      23   |       megmutatni, nemhogy éreztesse is azt. Harc helyett hódolatteljes
388      23   |               az ország nevében csupán azt követeli, hogy a tanácsosok
389      24   |              csak akkor szokott, midőn azt, akihez beszél, remegni
390      24   |          gyaníttatja, hogy a kar, mely azt forgatni szokta, nem lehet
391      24   |                azért, mert meg akartuk azt menteni. A fejedelem hanyatt-homlok
392      24   |               de mi nem kérjük tőletek azt, amit magunk veszíténk,
393      24   |              az elveszésnek; siessetek azt megmenteni.~Kucsuk basa,
394      24   |            bosszúsan csapott kardjára, azt félig kihúzva s ismét visszadobva
395      24   |            magunk gyászát, s nem adjuk azt a nemzetre; hanem küldjetek
396      24   |              büntetlenül meg nem szegi azt, s kényszerítsétek őt, hogy
397      24   |               egyet megkapott közülök, azt átkarolta, s elkezde rettenetesen
398      24   |             volt az, az ifjú bajnok.~– Azt mondád – szólt az ifjú reszkető
399      24   |     Maurocordato, mire Bethlen Farkas, azt vélve, hogy a tolmácsot
400      24   |           nekik a választ.~– A fővezér azt mondja: hogy ti vagytok
401      24   |                az a szerencsés sietett azt megcsókolni, s beszélt hozzájuk
402      24   |           Béldinek –, hogy a nagyvezér azt a pénzt nekünk szánta.~Béldi
403      24   |            hoztak, ez igaz. Mire nézve azt mondja tinektek a nagyvezér,
404      24   |               ti ügyetek igazságát, és azt helybenhagyja, hanem azzal,
405      24   |      szaporodik semmit. Hanem ha tehát azt akarjátok, hogy a ti igazságtoknak
406      24   |                 az sem szükséges, hogy azt elébb kifizesd, mint amidőn
407      24   |              kellene tenni, – vedd fel azt te. Egy izenet a határszéli
408      24   |             fejedelemmé tegyen, amikor azt kifizethesd; amit ha ígérni
409      24   |       növekedett sápadozó arcán, amint azt meg kezdé érteni.~A Béldivel
410      24   |       ülhelyéről, s letépve turbánját, azt gáttalan dühében földhöz
411      25   |           török felényit sem emlegeti. Azt kérdezem: hova mentek az
412      25   |           Zülfikár, én becsülöm benned azt a tulajdonságot, hogy amikor
413      25   |                kérdeni?~– Hallottad te azt, ne kérdezd másodszor.~–
414      25   |               hogy sehova sem járok.~– Azt tudom, te macska, hogy te
415      25   |         ijedtében. Igaz, hogy ő szokta azt cselekedni; hogyha a szpáhik
416      25   |               görcsöt érze a torkában, azt hallva, hogy mind a huszonnégy
417      25   |         vigasztaló hangon monda:~– Már azt te bizony, édes fiam ne
418      25   |             rövideden majd elvégzem én azt, csak bízd reám.~S ezzel
419      25   |            tenéked, hitetlen gyaur, és azt izeni, hogy miután a te
420      25   |                magam menjek érte, mert azt meg nem köszönöd.”~Az aga
421      25   |               hogy Székely László uram azt fogja visszaizenni, hogy
422      25   |           szóhoz jutni. Székely László azt hitte, hogy Zülfikár az
423      25   |             egy nagy ezüstgombú nádat, azt felkapta, biztatva Zülfikárt:~–
424      25   |              valaki csakugyan megölte, azt pedig bölcsen tudta, hogy
425      25   |           mondani, te borivó hitetlen! Azt jól tudom én, hogy te egymagad
426      25   |        beszédnél többet ér, fogá tehát azt a krizopráz és hyacinttal
427      25   |            Feriz bég a basához. – Hogy azt fogák visszaizenni, hogy
428      25   |              azért Székely László uram azt határozta, hogy aki közületek
429      25   |          közületek törökké akar lenni, azt átadja a mi kegyelmes urunknak,
430      25   |           talpatokra veressen. Először azt fogja tőletek kérdeni: ti
431      25   |           László uram emberei? Ti erre azt felelitek: igenis, mi vagyunk.
432      25   |             igenis, mi vagyunk. Azután azt kérdezi: ti voltatok-e ez
433      25   |               hogy ott voltatok. Végre azt kérdendi, hogy ti találkoztatok-e
434      25   |              hiszem, nemsokára elértük azt, amit akartunk.”~Feriz bég
435      25   |          fermánt, s midőn visszanyújtá azt Ajász basának, félre kelle
436      25   |            csatákat viselni.~Feriz bég azt hivé, hogy álmodik, midőn
437      25   |             álmodik, midőn megpillantá azt a negyven-ötven szemenszedett
438      26   |                élettel tartozom neked, azt most visszafizetem. Jertek
439      26   |       ragyogtak, mint az eső utáni ég, azt az örökké égő sugárt, mely
440      26   |           Feriz bég idvezülten ragadta azt meg kezeivel, szorítá égő
441      27   |             hogy ő nem tudja megérezni azt az örömet, amit kutyájának
442      27   |       szomorúan tolmácsolá:~– A nagyúr azt izeni teneked, hogy pénz
443      27   |          kiszabadulni; azért ígérd meg azt a kétszázhetven erszény
444      27   |              el a fejedelemséget, hogy azt kifizethesd.~– Megmondám
445      27   |           hagyva Béldi Pált nejével.~– Azt hivém – szólt Béldiné, midőn
446      27   |           kiált fel Zülfikár – bár még azt is eltagadnád, hogy ezt
447      27   |      megmérgezett levelet. Ez felkapta azt, s feltörve pecsétjét, leüté
448      28   |          szívem idegen; és tudnom kell azt, hogy ez elmúló alakok nem
449      28   |           leány elfelejté börtönét, és azt hivé, Damaszkusz rózsaerdeiben
450      28   |            Damaszkusz rózsaberkeit, és azt hivé, a mennyben van.~Napok
451      28   |            tudnék egyenkint írni.~– Ez azt jelenti, hogy ismeretlen
452      28   |             mint az agg, s oly szomorú azt hallani.~– Légy vidám –
453      28   |              falakat verte, elgondolva azt, hogy akiért egész életén
454      29   |              fenyőfák veres hímporait, azt megkavarta a felhőkkel,
455      29   |            világ sorja, de nálunk kell azt megnézni.~– Hát kegyelmeteknél
456      29   |                 egy-egy falu ég porrá. Azt mondják, mordályégetőkkel
457      29   |          minden jó lelket tőlük.~– Hát azt hallották-e kegyelmetek,
458      29   |                 hogy imádkozzék.~– Biz azt pedig ki nem kerüljük, öreg
459      29   |            kívül és háború belől, hogy azt fogjátok mondani: elég,
460      29   |                emberek térdfőhajtással azt mondják nektek: ,méltóságos
461      29   |           holttestének fejét megüti, s azt mondja: Ha te nem lettél
462      29   |                hagymázbeteg beszélhet. Azt mondá, hogy az éjjel Isten
463      29   |             egész nép, senki sem kérdi azt, mi történik a szegény utasokkal,
464      29   |              hogy Isten meg fogja adni azt. Nem a csodák jeleit értem;
465      29   |                Elveszett Bánfi Dénes – azt mondják, én ölettem őt meg;
466      29   |              Pál börtönében halt meg – azt mondják, ezt is én mérgeztetém
467      29   |                a sorsot. Higgyék tehát azt, hogy minden, ami történik
468      29   |                 én felelek érte! És ha azt hiszi kegyelmed, hogy amaz
469      29   |                 legyen! Én megsuhintom azt, és lecsapok vele a földre,
470      29   |                földet hová kerülje ki? Azt érezni, hogy azon éltető
471      29   |                 hol van. A fejedelemnő azt mondá, hogy szobáiban hagyta.~–
472      29   |              ellen segítségül hívatva, azt oly szépen elvégezte, hogy
473      30   |           díván elméjét, és mindnyájan azt akarták, amit ő.~Maga a
474      30   |            között, mindenik megcsókolá azt mély hódolattal; azután
475      30   |              mondat állt.~– Az Alkorán azt mondja – szólt kegyes áhítattal: – „
476      30   |               fel”; – az Alkorán ismét azt mondja: „akárhol legyünk,
477      30   |          mindent felbonthat. – Továbbá azt mondja az Alkorán: „ha valaki
478      30   |                rajta segíts, ne feleld azt neki: majd holnap, mert
479      30   |                vagy ha alamizsnát kér, azt ne feleld: ma nem lehet,
480      30   |               gyilkolni valakit, és te azt felelnéd: holnap segítségére
481      30   |              bírta arcán visszatartani azt a vérszomjú mosolygást,
482      30   |             vérszomjú mosolygást, mely azt minden újabb mondatnál jobban
483      30   |       négyrétbe hajtogatott pergament, azt nagy ünnepélyességgel felbontá,
484      30   |          kardot vőn kezébe a mufti, és azt égre emelve, szólt:~– Letörülve
485      30   |         tartott karddal négyfelé vágta azt a mufti, s darabjait egy
486      30   |             tölte fölé:~– Én megégetem azt Allah orcája előtt.~Ekkor
487      30   |                a markolat: úgy viselte azt hüvelyébe dugva.~Senki sem
488      30   |        legelőkelőbb kalifát az úton, s azt mondja neki: szállj le lovadról,
489      30   |               szellem vagyon abban, és azt Isten küldötte bele.~Hát
490      30   |         utcákon, és akivel szóba ered, azt megrémíti beszédével úgy,
491      30   |                 mert emberek szerezték azt, és Allah el fogja rontani;
492      30   |       markolatát, hogy ki ne húzhassam azt, és elvetettem. Ők megölték
493      30   |              megfogva kaftánja szélét, azt felemelé és megcsókolta –
494      30   |               idő, midőn ismét kihúzom azt, és megitatom vérnek italával;
495      31   |           magas széken gondolja magát, azt fejetartásából is ki lehete
496      31   |              az ifjú vezér elé sietve, azt kitárt karokkal átölelte,
497      31   |                pedig törökül; vagy tán azt akarod, hogy én tanuljak
498      31   |            beszédet, elvevé a pénzt, s azt válaszolta, hogy majd meglátja,
499      31   |            fejeiket hajtogatták rá, és azt felelték, hogy „deiszen
500      31   |             visszaküldve a defterdárt, azt izenték neki, hogy igen