Fezejet

 1       1|            legfényesebb ezüstfehérbe ment át, s még egynehányszor
 2       1|              az oláh addig odább nem ment, míg le nem fogta, és kezet
 3       2|            fogyjon, de az sehogy sem ment neki. Mikor palotát akart
 4       7|          előre.~Úgy lőn. Két zsivány ment elöl a fáklyákkal, utánok
 5      10|              midőn legelső csatájába ment, akkor látta e lyánkát először,
 6      11|   melyikünknek volt igaza – s sietve ment a sziget partjáig velök.~
 7      13|        maradt.~Ez a követ még el sem ment, midőn a jancsároktól egy
 8      15|         rögtön.~Anna vendégét ápolni ment, de megértve, hogy a fejedelmet
 9      15|         szoká, ha valami török úrnak ment udvarolni, ezüstös kardot
10      15|              kezeivel eldöngeté.~Így ment gyalog, csupán egy csatlósától
11      15|            megfordult, ahol állt, és ment kifelé. Maga sem tudá, hogy
12      19| felágaskodott egyenesre, s két lábon ment nehány lépést szökellve.
13      19|             a várba, üres erszénnyel ment vissza, de mindent megtudott,
14      21|          Hasszán könnyeit törülgetve ment el Azraële szobájából, s
15      23|          paranccsal kezében Apafihoz ment a fejedelemnő, szemére hányva,
16      25|              a tudósítást, jókedvvel ment fel a basához, kiben azonban
17      28|            Feriz karjára támaszkodva ment le az udvarba, gyöngéd habtermete
18      28|              A kedves leány atyjához ment az égbe.~
19      29|            rajta, az mind azon módon ment vele együtt, csak egy szeg
20      33|             a német, sem a tatár nem ment telelni.~Ez az apró státusok
21      33|              magukat gyáván, egy sem ment el anélkül, hogy magával
22      34|          azonban engesztelésül utána ment a vezér, s latinul szólva,