Fezejet

 1       4|        helyzetet is meg tudnám mondani, amilyenben kaptad; ellenség
 2       5|       el előttem.~– De mit fog mondani a fejedelem?~– Neked én
 3       7|   nehogy mást találj híveidnek mondani, mint amit én sugallok,
 4       9|    ajánlatost tudott egyenként mondani, hogy a jó úrnak valóban
 5       9|     nevét, el ne mulaszd utána mondani: la illah, il Allah; mert
 6      10|       azon szavaktól, melyeket mondani akartam. Jól vigyázzatok.
 7      11|        nem merte a basának azt mondani, hogy de az ő szemei rosszak!
 8      13|       sincs, ki meg merné neki mondani: szállj le lovadról, hiszen
 9      13|       sincs, ki meg merné neki mondani: „Azok saját seregeid, melyeknek
10      16| választanunk, hamar meg tudnám mondani, melyiket fogadjuk; de itt
11      18|    valami néma imát látszottak mondani.~Valami nagy, szokatlan
12      19|    ifjúra: várta, hogy mit fog mondani.~Az ifjú felállt, s komoly,
13      25| megtanulta kend, mit kell majd mondani! – szólt neheztelő duzzogással
14      25|     még te ilyeket mersz nekem mondani, te borivó hitetlen! Azt
15      25|       s várta, hogy mit fognak mondani.~Ajász basa márványhideg
16      27|        érteni lehete, mit akar mondani.~– Mi bajod, jó kutyám? –
17      29|       belől, hogy azt fogjátok mondani: elég, elég, uram! És nem
18      30|    keresztülszúrtak, meg tudta mondani, az első lapot látván, a
19      31|        ilyen bolondokat akarsz mondani, hogy beszéljünk négyszemközött –
20      31|     vezér mindent, amit a főúr mondani akart A tolmácsló tiha mindent
21      34|  tömkelegére tekint, azt fogja mondani: őrült gondolat! Hanem hiszen