Fezejet

 1       1|        azt mondják, ez azon égő kard, mely sokakat ki fog oltani!
 2       3|   kezében nem rosszabbul peng a kard, mint a hárfa.~E perctől
 3       4| gondoltam. Magyar nem vág így a kard hegyével. Olasz vívómester
 4       4|    vágás csaknem védhetetlen: a kard egy perc alatt föl és le
 5       4|      biztosan forgott kezében a kard, annyi kellemmel volt párosulva
 6       6|     egymaga megbirkózik, és sem kard, sem golyó nem járja, s
 7       6|    zavarba hozta a vívókat, sem kard, sem dárda nem használt
 8       6|      már ki alóla, s a harmadik kard villog kezében. Már a felvonóhídon
 9      13| idegennek? Nincs-e megátkozva a kard, mely nem ellenségre van
10      13|            De meg van átkozva a kard is, mely bevérezetlen megy
11      14|     jutott külön-külön vagy egy kard, vagy egy serleg, s a kardnak,
12      14|        ölnének meg, nem kellene kard szívemnek, a kétségbeesés
13      15|      ezüstös kardot kötött, s a kard háta mögé odaakasztá azt
14      16|    Igenis, míg kezünkben volt a kard, védtük vele egész Európát,
15      16|        vele egész Európát, de e kard szét van törve, országunk
16      21|         bárki legyen az, mert a kard, melyet a szultán haragjában
17      24|   szakállal; a tenyérnyi széles kard, melyet oldalán visel, gyaníttatja,
18      29|      meggörbült, mint egy török kard.~– Az Isten kardja! – rebegték
19      33|        XXXIII. Az újra kihúzott kard~A német seregek teljesen
20      34|         védelem volt az egyenes kard és a nehéz páncéling. Az
21      34|        kihullt a főúr kezében a kard, csak kezét tartá még elboruló