Fezejet

 1       3|        volt rá haragudni.~De két hölgy arca mégis pirulva maradt.
 2       6|    tégedet, László! – kiált le a hölgy a torony ormáról, s az ifjú
 3       9|    ábrakép. Oly tökéletes volt a hölgy alakja, mintha remekszobrász
 4       9|      Mondjad, és ne fecsegj.~– E hölgy neve: „Azraële”… Allah hatalmas!…~ ~
 5      12|          veri onnan.~Sok halvány hölgy kinyitja ablakát az éjben,
 6      12|         Az eunuch úszott elöl, a hölgy hosszú haját lebontá a hullám,
 7      14|     tartani, hogy egy ideggyönge hölgy veszélyes állapotja végső
 8      16|        szabadítani.~Midőn minden hölgy eltávozék, s Béldiné szemeivel
 9      17|       mint imádkozik a térdepelő hölgy a nagy kitárt könyv előtt.
10      17|    magában, hogy Hasszánra, ki e hölgy ördögi hatalma alatt áll,
11      18|    pillanatra meg volt lepetve a hölgy szépségétől, s sajnálkozva
12      18|        sem őt – sem gyermekét.~A hölgy oly ördögi fenyegető arccal
13      18|        ötvös mértéket vett a két hölgy kezéről, s estére készen
14      19| előbbvaló kötelességet, mint egy hölgy kérelmét teljesíteni, ki
15      19|        Jó. Én ismerni akarlak.~A hölgy reszketve tekinte az ifjúra:
16      21|         az éji csendbe – mindkét hölgy egyszerre kiálta megijedten:~–
17      21|        vagy… – mondá szelíden.~A hölgy átkarolta az ifjú térdeit,
18      22|         elérte végre a naszád. A hölgy kiszállt, leoldá kezéről
19      22|    belőle, és nem fáj neki az.~A hölgy e gondolattal ért a szigetbeli
20      22|  őrangyalokat szokták festeni.~A hölgy remegve bámult e tüneményre:
21      33|          regényes szellemű angol hölgy európai komforttal épült