Fezejet

 1       1|      másnap és harmadnap is oly forró vala az égből esett tömeg,
 2       3|  emlényszemeit, de azért érzé e forró tekintetet arcán, mely a
 3       5|  reszket a láz miatt, lélegzete forró, és arca sápadt, mint a
 4       5|        estefelé pedig vegyen jó forró lábvizet sóval és korpával,
 5       7|         egyszer tűzben, egyszer forró, egyszer pedig hideg vízben
 6       9|        hogyha hozzáérsz, mintha forró bársonyt tapintanál. Ezt
 7       9|         Halvány hold sugárain, ~Forró szívek álmain ~Születik
 8      10|         a ti szerelmetek vágyai forró sóhajok, mámoradó csók,
 9      12|       hajnal közel!~Azraële egy forró, szenvedélyes csókot vetve
10      17|          s karjába fűzve magát, forró hangon rebegé:~– Óh, Hasszán,
11      17|        hallani.~Azraële hosszú, forró csókot nyomott Hasszán homlokára
12      17|        izzadságot törli az ifjú forró homlokáról, óránként arany
13      17|        hűs levegőt, ha ébred, s forró kezeit kinyújtja, megérinti
14      17|        ősz kezét, s egy hosszú, forró csókot nyomott arra, szemeit
15      19| kegyelmed, hogy e becsülést egy forró áldással is tetézhessem,
16      19|   rózsaszínű orrlyukain fújta a forró gőzt, fehér sima szőrén
17      19|  térdepelő asszonynak, s az egy forró szorítást érze kezén, s
18      21|      gondolt senki…~Egyszer egy forró kéz érintését érzi az ifjú
19      28|       homlokára.~– Nézd, milyen forró, mint a tűz; óh, csak addig
20      29|        folyamok vize, az emberi forró vér, magát a földet is meglepé
21      29|     városba, a kertek kútjaiból forró kénköves víz és iszapos