Fezejet

  1      El   |                 Erdély aranykorá”-t vettem. E két regény között nem kívánok
  2      El   |               egyszer ki van ütve a kézből.~E kérdés világa dereng át
  3      El   |                     át az egész történeten, e körül csoportosul minden
  4      El   |                    Bethlen János mond, elég e kornak és embereinek – ha
  5      El   |                  azt, ami lehetséges volt.”~E mondatot szíveskedjenek
  6      El   |            szíveskedjenek tisztelt olvasóim e regényem előfordulandó hiányaira
  7       1   |                   fejük fölött szakadt szét e tűzgolyó, pedig Brassóban
  8       1   |             tüneményt ne látta volna, mégis e nehány nap alatt úgy megnőtt
  9       1   |                helység az országban, melyet e csapás meg ne látogatott
 10       1   |                   kedvét a háborútól; hátha e csodák meg ellenkező célból
 11       1   |                     ki kezdte, ki terjeszti e híreket, a nép pedig vadul,
 12       1   |                     és vagynak, kikre nézve e dühödt hangulat kívánatos.
 13       1   |                   mondom kegyelmednek, hogy e csodák mind a magasból származnak,
 14       1   |            egyházfit, s nem tudá mire vélni e minden formalitásokat mellőző
 15       1   |         magiszternek fordult:~– Mit mívelsz e helyen, te korhely Proteus
 16       1   |                 lövöldözni, hanem puskával?~E komikus észrevétel halk
 17       1   |          nagytiszteletű uram.~Az exorcizáló e szóra elereszté az ördöngöst,
 18       2   |              megszokni szűk fagunyhója után e nagy pajtányi szobákban,
 19       2   |                ember kétségbe volt esve, ha e minden kívánságán feljül
 20       2   |                   arannyal.~A nagyúr orcája e szóra ismét felderüle, mint
 21       2   |                     más embernek érzé magát e kaftányban. A szultán neki
 22       3   |                  kardok úgy csörömpöltek, s e pompás, deli alakok oly
 23       3   |                   miután a fejedelemasszony e napokban Isten kegyelméből
 24       3   |                     elragadtatva az ifjúnak e patriarkális ötlete által,
 25       3   |          tekintetéhez, félénk mozdulataihoz e délceg alak, e büszke szemöldök,
 26       3   |                mozdulataihoz e délceg alak, e büszke szemöldök, ez élvezetígérő
 27       3   |            tiszteletnek, mellyel küldetésem e pontjának megfeleltem.~A
 28       3   |                     legjobb rendben vannak. E napokban nyolcezer főnyi
 29       3   |                    szolgáland, ha a jövendő e kedvező elővéleményemet
 30       3   |                     férfi vezessen székéig, e szabály alól csupán a főtisztelendő
 31       3   |                  kinyomata alatt. Kár, hogy e szellemvegyület nem egy
 32       3   |                 kezdődött!~Kedves ellentéte e nyugodt, komoly arcnak a
 33       3   |              dolgokról.~Ki ügyelt volna más e balgaságokra? Kinek volna
 34       3   |                  vagy a Gulisztánból egyet.~E szókra a mellette ülő Feriz
 35       3   |                emlényszemeit, de azért érzé e forró tekintetet arcán,
 36       3   |                   szemérmes nyugtalansággal e delejes hatalmú tekintet
 37       3   |                    És ti tőlünk lopjátok el e kincset, midőn egymásnak
 38       3   |                  Általános lőn a derű, mely e dalt követte, alig lehete
 39       3   |                     alig lehete hinni, hogy e vers nem ez alkalomra született.~–
 40       3   |                   azért voltak elegen, akik e mozdulatot észrevették,
 41       3   |                észrevették, s az ifjú török e perctől a társaság, főleg
 42       3   |                  peng a kard, mint a hárfa.~E perctől kezdve az ifjú gróf
 43       3   |                     máson. Mikorra rendeled e műtételt?~Thököly vállat
 44       3   |                    ellen! Ez fölséges lesz.~E pillanatban a posta, ki
 45       4   |                nekigyürkőzni.~Gyönyörű volt e három férfit együtt látni,
 46       4   |                   Fogjad, becsületes férfi, e pénzdarabokat, s hajítsd
 47       4   |                 vigyáznod kell nagyon, mert e vágás csaknem védhetetlen:
 48       4   |                mindig mondtam, hogy vigyázz e vágásra.~Erre a borbély
 49       4   |                      hogy ez tartós legyen, e szómat hallgasd meg: sohase
 50       4   |                    tréfaszámba hagyva menni e nyelvbotlásnak vélt vallomást.~
 51       4   |                  Flóra kisasszony bízta rám e harmadikat, hogy ezelőtt
 52       5   |                kedvvel fogadom nagyságodnak e részbeni készségét, s valamiképp
 53       5   |                  készül; de reménylem, hogy e barbárok dühének a külső
 54       5   |                  jóakaratban megmaradnak; s e jó egyetértés fenntartására
 55       5   |                    készek volnánk, ha-ne-ha e nem eléggé meleg tartományban
 56       5   |           elfoglalni: segítse kegyelmeteket e szándékukban az irgalmas
 57       5   |              nádjából a tintát.~– Most fogd e leveleket, s vigyed át a
 58       6   |             helységek és puszták lakói, kik e két vár közé szorultak,
 59       6   |                 visszafordulni.~Aki azonban e mondák után akarna magának
 60       6   |                     mily bölcsen veté félre e levelet, azt már láttuk,
 61       6   |                  tól fogva, midőn Haly basa e várat elfoglalá, a közte
 62       6   |                 gulyákat nem volt elégséges e kerített város elfogadni;
 63       6   |                    alig fértek benne; hanem e célra volt a Pece partján
 64       6   |              meglábalhatá. A szorongattatás e pillanatában, midőn a törökség
 65       6   |                      hogy a bíró tán idegen e tájon; s még két vagy három
 66       6   |                    öreg embert megszólított e kérdéssel, de mind azt válaszolták
 67       6   |                tovább.~– S hogy jutott kend e rémítő kincsek birtokába? –
 68       6   |                   ám azt mind elhinni, amit e beszél – monda rá Topay.~–
 69       6   |                     s terelték maguk előtt.~E zajra feltámadt nehány száz
 70       6   |                    felől új kiáltás hangzik e pillanatban:~– Haly! Haly! –
 71       6   |                 Bánfihunyadon! 2~Haly basát e gúnyra elfutja az epe, kapja
 72       6   |                     perc alatt eszét veszté e szabályos rohamra. A szuronyos
 73       6   |                 kitekeri kezéből a lobogót.~E pillanatban fenn a torony
 74       6   |              lábainál, holtan rogy össze. 3~E pillanatban szívszaggató
 75       6   |                     lelkeik ölelik egymást.~E lélekrázó jelenet annyira
 76       7   |                 búcsújáró népség.~Mert volt e kolostor tövében egy híres
 77       7   |                     poklok országára, midőn e küszöbön gonosz szándékkal
 78       7   |                    inkább itt maradsz fiam, e szent magányosságban, s
 79       7   |                  mindenütt kísérte, elhagyá e borzalmas helyzetében. Érzé,
 80       7   |                     helyzetében. Érzé, hogy e szédelgős magasban sem ügyesség,
 81       7   |               iszonyú örömkiáltása helyeslé e frázist.~– Hanem a bort
 82       7   |                     kívántakat.~A portyázók e mondatot is helyeslék.~–
 83       7   |           borzadással kell kimondanom, hogy e kolostor falai között három
 84       7   |                   angyal működése, hogy míg e toronyba feljöttem, velem
 85       7   |              csecsemő kisujjai őrizének meg e veszedelemtől.~(Páter Gergely
 86       7   |               Kolozsvárt – monda Gergely.~– E pillanatban útra indulok.
 87       7   |               tízszeres dühvel fordulandnak e kolostor ellen.~– Annál
 88       7   |                 lelkész leánya homlokát, ki e percben halaványabb volt,
 89       8   |               hallván a templomi harangszót e szokatlan órában, nagyon
 90       8   |                     a szatmári várőrségből. E percben nem lehetnek Kolozsvártól
 91       8   |            emészteni. Legelső dolog azonban e véletlenségről a fejedelmet
 92       8   |                 fejedelemnő csaknem elájult e szókra, Apafi egyszerre
 93       8   |                   fürdőkádjában ült, amidőn e rémületes futás történt,
 94       8   |                      Szénási a kétségbeesés e pillanatában hirtelen parasztruhát
 95       8   |                   uraim.~Azok feltekintének e szóra, s lehítták a fáról
 96       9   |              márványnimfák tagjaira, s mind e vidám és komoly, gyönyörű
 97       9   |                   ismét háttal fordulhatott e „valóságos pestises tanyához”.~
 98       9   |              összeköttetéseinél fogva, hogy e nyáron Pest alatt nagy tábor
 99       9   |                   török ittassá nézte magát e gyönyörű árucikkeken, sietett
100       9   |                    elmondta tíznek, húsznak e látmányt, nem tarthatva
101       9   |                meglátván palotája ablakából e tolongást s megértve annak
102       9   |               hallván, s áldá a napot, mely e kegyre virradt, és a vizet
103       9   |                selyembojtok egy rándulására e függöny is kétfelé vonult,
104       9   |                       Mind saját neveléseim e lyányok, uram. Egy sincs
105       9   |                     mondott a rabkereskedő. E szegény leányok közül egy
106       9   |                 uram, nincs miért megnézned e némbert.~– Hm! Talán termete
107       9   |              szépségeinek látásától. Mi ára e hölgynek?~– Hidd meg, uram,
108       9   |                     érte.~A leány meghallva e szavakat, szokatlan mosolyra
109       9   |                  tüzes szeme úgy világított e percben Yffim bég felé,
110       9   |                   kalmár –, oly olcsón adom e leányt, hogy árából láthatod,
111       9   |                 merte megkísérteni, hogy őt e leány megvételéről leverje.~
112       9   |                    meg ne vedd urad számára e leányt.~– Mi hibáját tudod,
113       9   |                      uram, ha meghallgatod. E leány nem első gazdájánál
114       9   |              egyszer, óh, uram, hogy engedd e némbert valami szegény mushirnak,
115       9   |                  csakugyan akaratod elvinni e leányt, én nem adom őt pénzért.
116       9   |               Elfeledém megkérdeni: mi neve e hölgynek?~– Megmondom, uram,
117       9   |                    la illah, il Allah; mert e nő neve ördög-név, és bizonyára
118       9   |                   Mondjad, és ne fecsegj.~– E hölgy neve: „Azraële”… Allah
119      10   |                   úgy tetszett neki, mintha e dallamon keresztül ama sikoltások
120      10   |                indulni.~Hadzsi Baba odalett e nevek hallatára.~– Holt
121      10   |               ellenkező partján, hogy mikor e nemes urak Európában vannak,
122      10   |              követni?~Yffim bég felkacagott e szóra.~– Könnyű neked kacagnod,
123      10   |                 csatájába ment, akkor látta e lyánkát először, és azóta
124      10   |                     ez ifjú ajkán: megrontá e hölgyek szívét beszédével,
125      10   |                       S valóban csatáznának e nők, vagy mesét mondasz?~–
126      10   |                   el nekem, sokaktól hallám e mondást: a tatár küzd vérszomj
127      10   |                     erősebb!~– És nincs, ki e gyalázatnak véget vessen?
128      10   |                     a vezéreknek megtiltani e fertőztetést, melyet asszonyok
129      10   |           tekintetet az ő sátoraikon belül? E lényeket, kik a szerájokban
130      11   |                     Margitsziget~Kerüljétek e bokrokat.~Ti, emberséges
131      11   |              betöltetlenül hágy? Tudhatja-e e szemfényvesztő forgásokat
132      11   |                  látja.~Óh, ifjak, fussátok e bokrok titkait.~Üdv annak,
133      11   |                     titkait.~Üdv annak, aki e titkokat megfejté; mert
134      11   |                rózsák és granátvirágok.~Óh, e nő valódi démon! Hasszán
135      11   |                     Hasszán titkolni akarja e hibáit, attól tartva, hogy
136      11   |                     Ott repül fel ama fáról e madár; hát nem diófa az,
137      11   |       csodálkozásában, hogy miért van kedve e hölgynek ővele ily különösen
138      11   |                     ily különösen tréfálni.~E percben a pesti parton egy
139      11   |                magát Hasszán nyakába.~– Ah! E derék bég harci tábornak
140      11   |                     átlátva, hogy hová akar e nő jutni e tréfával.~– Uram,
141      11   |                   hogy hová akar e nő jutni e tréfával.~– Uram, tiltsd
142      11   |                    jól fogsz cselekedni, ha e némbernek nem engeded, hogy
143      11   |                 némbernek nem engeded, hogy e férfiakat fátyolozatlan
144      11   |                        Mondsza, merre látod e tábort?~– Itt a vízparton,
145      11   |                    lyányok fehérítnek.~– És e trombitaharsogás, mely takarodót
146      11   |                 vidám dalokat hallok, miket e lyánkák énekelnek.~Yffim
147      11   |              mostanában megérkezve, mint őr e szigetre helyeztetett, maga
148      11   |                    bég szemei rosszak, hogy e hajadonokat katonáknak nézi.~
149      11   |                    a vér.~– Én úgy szeretem e lyánkák dalait hallgatni;
150      11   |                       Nem ülsz le velem ide e partra a puha pázsitra?~
151      12   |                    este urammal csónakázva, e helyen kezemről leejték
152      12   |             kétségbeesett fájdalommal mondá e szavakat, hogy az eunuch
153      12   |                     megrendült bele.~– Hisz e munkát rábízhatod másra.~–
154      12   |                   előtt.~Majmunt meghatotta e gyöngéd gondoskodás.~– Ne
155      12   |                     át hozzá, s add át neki e bokrétát. Ha nem cselekszed,
156      12   |                   markolt az eunuch karjába e szavaknál, hogy az sziszegve
157      12   |                       És mégis elandalodtál e dal hallatára, úgyhogy lépteimet
158      12   |                   reszketett a leány előtt. E démoni lélek szilaj lángjai
159      12   |                 soha.~– Egyetlen csónak van e szigeten – szólt a leánynak –,
160      12   |                      Te arra gondolsz, hogy e széles vizet keresztülúsznád?~–
161      12   |                    főt ki vette volna észre e sötét éjszakában? Az eunuch
162      12   |                     és pokol között úszik-e e nő? Kinek élte, lelke csak
163      12   |                    arcát öltönyébe rejté.~– E leány valóban őrült – dörmögé
164      12   |                    mosolygó angyalarcokkal.~E pillanatban valami távoli
165      12   |                 körül fonta azt. A füzérben e virágok voltak:~Egy rózsa.
166      12   |                      miről tudhatná Azraële e dolgokat előre?~Az odaliszk
167      13   |                     kívül senki sem kószál. E hadosztály sátrai mellett
168      13   |                      Ott vannak együtt mind e szép tündéri alakok, kik
169      13   |                     tovább, húzzátok karóba e lázadó kutyákat! Fel, a
170      13   |          legdühösebb kedvében volt, s éppen e szerencsétlen pillanatban
171      13   |                   fizet.~Ballóban felébredt e szóra a nemzeti büszkeség.~–
172      13   |            megalázott magyart soha.~Hasszán e szavakra kardot kapott,
173      13   |                  személyes ellensége levén.~E pillanatban meglátták a
174      13   |                   mely az erdélyi trónba és e karóba ülés között lehet,
175      13   |                     látszottak előrerohanni e nehézkes, idomtalan lőszerekkel.
176      13   |                ismerjenek róla holttestére.~E pillanatban trombitahang
177      13   |           támadtatok? – kérdé a lázadóktól.~E szóra előlépett a kolompos.~–
178      13   |                legmagasabb örömre változtak e szóra: csatába menni! Kucsuk
179      13   |                     is jő! Feriz bég segít! E kiáltások terjedtek el szájról
180      13   |                 előttük.~A keresztyén sereg e pillanatban közel volt a
181      13   |                    a földből támadnának elő e szokatlan fegyverzetű hadak;
182      13   |                    táborhomlok előtt látjuk e percben keresztülnyargalni
183      13   |                 Most megdördülnek az ágyúk. E pillanatig tétlenül vesztegeltek
184      13   |               védelmükre.~Több arc elsápadt e hírre, s Montecuculi szavait
185      13   |                  lovasságé.~A felszólításra e kettőnek arca maradt szilárd.
186      13   |                      odahagyva a csatatért.~E futás a török had egész
187      13   |              túlparton maradt.~A végveszély e pillanataiban két csapat
188      13   |                     rántotta vissza kardját e szóra, s elfeledi kikerülni
189      13   |                   kikerülni a csapást, mely e percben ellene mérve van:
190      13   |                     A csillagok mosolyognak e föld borzalmain. Ha minden
191      13(1)|                    nem Montecucolinak írták e hadvezér nevét, azt egy
192      13(1)|                Montecucoli nevének betűiből e szó jön ki „centum oculi”.~
193      14   |               boldog!… Bár férje távol van, e bánatot egy új öröm közelléte
194      14   |                  lelkén keresztülvillámlott e tekintet. Neje ily állapotban;
195      14   |                 kérdeztem volna tőled.~– De e nyugtalanságod?~– Már elmúlt. –
196      14   |                    gondolatja az volt, hogy e csausz férjéért jött, azt
197      14   |                 bele tudta a beszédbe szőni e neveket: szultán, Allah
198      14   |                   jöjjetek utánam!~A paripa e pillanatban szügyébe vágta
199      14   |                   többé parancsolni valója.~E reményben látták feltűnni
200      14   |                     nem jöhet velünk.~Mária e percig eszmétlen, szótlanul
201      14   |                   képe állt előtte, s amint e roppant panoráma mélyébe
202      14   |                     félórányi távolban.~Ah, e látás visszaadta lelkét.
203      14   |                     s könnyeit felcsókolná.~E pillanatban zajos hangok
204      14   |                      Hah! Mily kedve támadt e hangyákat ott alant eltiporhatni.~–
205      14   |                     álló háta mögé kerülni.~E szándékot megsejtve, elküldé
206      14   |             menhelyet találhatott. Óh, hogy e gondolat nem tudott nehány
207      14   |                   Kolozsváron lesznek. A nő e szóra kérte a kocsist, hogy
208      15   |                   fejedelmi pár lábai előtt e szavakkal rogy össze:~–
209      15   |                   udvarhölgyeit kiáltá, kik e szóra elősietve, felkarolák
210      15   |                csauszok nagyon meghökkentek e szavakra, s feltekintve
211      15   |                     megsúgá előérzete, hogy e megalázás bízvást el is
212      15   |                 lábaid meg ne üssed bennök.~E szavakkal kegyesen nyújtá
213      15   |                     mégiscsak derogált neki e tisztelgés; ahelyett megfogá
214      15   |             felséges szultán, s felszabadít e nagy tehertől, melyet vállaidra
215      15   |                     szultán kegyelmet adand e szerencsétlen nőnek?~– Kérdést
216      15   |                     oly együgyű ember, hogy e túlságos engedékenység meg
217      15   |                      Elvégre nagy szorongva e kérdést merte hozzá intézni:~–
218      15   |                    megengeded ugyebár, hogy e szerencsétlen asszony magát
219      15   |                  oly félelmes volt rá nézve e kegyesség a töröktől.~–
220      15   |                      S mikor gondolod, hogy e nőt át kívánod venni? –
221      15   |                    őneki.~Apafi látta, hogy e furfangos öreggel nagyon
222      15   |               kihallgatása nélkül. Márpedig e jelen eset elannyira fontosnak
223      15   |                  együtt, én édes gyermekem…~E szókat a legédesebb, nyájasabb
224      16   |                    lőn az erdélyi rendeknek e történet felett. A tanácsurak
225      16   |                    időre a fejedelemhez, ki e percben tán még tatárfogoly
226      16   |                    való volt is a magyarnak e harc, de ha egyszer benne
227      16   |                   magára is szerencsétlenül e napokban ide megérkezék,
228      16   |                   Apafi nagyon elhallgatott e szóra, elő sem hozva, hogy
229      16   |                    mi csak játsszuk az urat e honban, de valóban nem vagyunk
230      16   |                      nem frigyet kötöttünk. E titkot magunknak megsúgni
231      16   |               védtük vele egész Európát, de e kard szét van törve, országunk
232      16   |                 minden ajkon.~Kikből állott e nő kísérete? Erdély legelőkelőbb
233      16   |                   némaság ült minden ajkon, e zokogáson kívül mit sem
234      16   |                könnyei nedvesíték. Úgy fájt e hallgatás mindenkinek, és
235      16   |                     gyűltek. Megbánta, hogy e jelenetre alkalmat engedett.~–
236      16   |                     Csáky nevét viselni, ha e nevekről azt mondandja az
237      16   |                  kire legtöbbször villantak e beszéd közben a fejedelemnő
238      16   |              Apafiné.~– S mit fog kegyelmed e felelettel csinálni, asszonyom? –
239      16   |                 jegyzendi utána, hogy: ámde e megalázás menté meg Erdély
240      16   |                     mely kezeik után maradt e hon történetének lapjain,
241      16   |               utolsó vérfoltjaitól óvta meg e hazát. Az időknek vetett
242      16   |                   Ne tovább Anna, ne tovább e beszéddel!~– Óh, Apafi! –
243      16   |                  üldözött ártatlanért, s ha e társaim nem volnának egyebek,
244      16   |                elveszünk, áldás rajtunk: de e helyen, e székeken nem miénk
245      16   |                 áldás rajtunk: de e helyen, e székeken nem miénk sem szív,
246      16   |                   jön egy hang? Ah, menjünk e helyről. Nincs férfi ebben
247      16   |                   férfi ebben az országban!~E szavakkal eltávozott a delnő
248      16   |                    nagy büszkén hátravetve, e szókat intézte hozzá:~–
249      16   |                  Írja kegyelmed válaszunkat e levélre. Te pedig kegyelmes
250      16   |                      míg másikat nem írtok.~E szavakkal leült a fejedelem
251      17   |                     hajadonok.~Azonban mind e kedves előkészületek után
252      17   |                    félholdon, vérüknek kell e szennyet lemosni.~Hasszán
253      17   |                     ugrott keresztül rajtam e pillanatban.~– S vajon kire
254      17   |                  Yffim bég, nem vagyok-e én e percben a szultán rabnője?
255      17   |                   van; s te azt tudod, hogy e lépés nekem milyen rövid.~–
256      17   |                 mint a verembe esett hiéna. E történet nagyon hasonlított
257      17   |             ajándékozlak meg.~A nő felemelé e szóra fejét, szemei, mint
258      17   |                    volt szabad hangot adni.~E percben visszajött a vezér.~
259      17   |               portára.~– Ne kívánd magadnak e tisztességet, Yffim, sőt
260      17   |            fejedelemért ő fog elküldetni, s e kedve azon vakmerő gondolatra
261      17   |            kivégeztetését.~A leány elsápadt e szóra; szíve egy percre
262      17   |                  Yffim bég gúnyosan –, fogd e pézsmaedénykét tőlem.~Azraële
263      17   |               tovább: Hasszán-e, vagy én?~*~E jelenet után két óránál
264      17   |                  Apafi vagy Ghyka hercegnő.~E szerencsétlen hölgyet, mint
265      17   |                 hagymáza tisztább perceiből e szemekre, melyek oly gondteljesen,
266      17   |                    alatt oly ifjú tűz égett e sötét szemekben.~– Te voltál
267      17   |                 dervisét megfogja vele. Óh, e kezekre is oly jól emlékezék!
268      17   |                  annak további folytatását.~E naptól kezdve Azraële megelégelte
269      17   |                kacsaikkal.~– Az éjjel éppen e növényről álmodtam, melyet
270      17   |              növényről álmodtam, melyet itt e nagy vederben ápolsz – szólt
271      17   |                álmodám, hogy amilyen hosszú e virágfolyondár indája, oly
272      17   |                  együtt, de agyonüté magát.~E pillanatban belépett az
273      17   |                 őrjöngő kedvvel szökött fel e szóra kerevetéről, s elébb
274      17   |                éppen térdéig hajtá le fejét e pillanatban a delnő előtt,
275      17   |            hosszasan meghajtá magát előtte. E névről annyit hallott már
276      17   |                 magában, hogy Hasszánra, ki e hölgy ördögi hatalma alatt
277      17   |                  próféta árnyékában bíznak.~E szavakkal kilépett Olaj
278      18   |                    kívánt neki szolgálni, s e célból közelebb lépett hozzá,
279      18   |                Legbiztosabban megőrizhetnéd e nőt, ha gyermekét elvennéd
280      18   |                   Ghykáné nem értette ugyan e szavakat, de látta, mint
281      18   |                iszonyító gondolatot, melyet e két férfi idegen nyelven
282      18   |          kérdezzenek, felelj nekik.~Azraële e szóra felugrott fektéből,
283      18   |                  magához voná.~– Ha őr kell e nőnek, álmatlan, megvesztegetlen –
284      18   |               ördögi fenyegető arccal mondá e szavakat, ajkait beszíva
285      18   |                     volt ragadtatva a hűség e jeles példája által. Csak
286      18   |                 némbert. Azraële észrevette e pillanatot, s szívét sértette
287      18   |                       S nem borzadsz vissza e gondolattól? Gyermeked nyakát
288      18   |                    Azraële zavartan tekinte e nőre. Hisz a szívben annyi
289      18   |        félreismerhetlen szánalommal tekinte e nőre, ki rosszabbnak akart
290      18   |               fülébe.~Az odaliszk meghallva e szókat, örömtől kigyulladt
291      18   |                 volna.~Első nap megdöbbenté e jelenség, másnap azonban
292      19   |                      Mind azon hang, melyen e levelek írva voltak, mind
293      19   |               intéztettek, erősen rajzolják e két szűz jellemét. Az egyik
294      19   |               egymás sorsában. Egy közülünk e percben a halál révén áll,
295      19   |                  Cselekedje kegyelmed, hogy e becsülést egy forró áldással
296      19   |                    tette), ha emlékezel még e szóra, most bizonyítsd be
297      19   |                     hogy be szabad-e menni.~E szóra kilép hozzá egy szerecsen,
298      19   |                csúnyául félrehúzta a száját e szóra, mindjárt gondolva,
299      19   |                     felvillanyozva kelt fel e szóra helyéről.~– Ő külde
300      19   |                    belsejét nem bíztam reá.~E szóval elővoná táskájából
301      19   |                Panajot nem bírta mire vélni e változást, szentül kezdé
302      19   |                  teszem – és remegve omlott e szavakkal a kerevet lábaihoz,
303      19   |                    s fuldokolva monda:~– Te e nőt szereted?~– Hidd, hogy
304      19   |                   Higgyed, hogy szeretem, s e hittel áldozd fel magadat
305      19   |                  erre büszke?~A nő fölemelé e szóra sápadt arcát, nagy
306      19   |                  Szegény asszony! Azt hivé, e mosoly, e meleg kézszorítás
307      19   |                asszony! Azt hivé, e mosoly, e meleg kézszorítás őt illeti,
308      19   |                    ha meg fog halni érte… s e hit boldoggá tevé.~Feriz
309      19   |               megzavarták elméjét, s amiket e kór orvoslására használt,
310      19   |                     még ma.~Mária nem hallá e szavakat, csupán gyermeke
311      19   |                  Szegény Hasszán! Azt hivé, e csábmosoly, ez ölelés, e
312      19   |                    e csábmosoly, ez ölelés, e csókok őt illetik, pedig
313      20   |                    ijesztgeté, meg kelle őt e rémtől szabadítani, hogy
314      20   |                    rémtől szabadítani, hogy e gondolatot elfelejtse.~Azraële
315      20   |            izenettel a szultán parancsából.~E szavak felvillanyozták Hasszán
316      20   |                     Az a holnapi nap titka. E fermánt holnap fogod felbontani
317      20   |                megtudod, ki hal meg holnap.~E szavaknál széttekinte a
318      21   |                gyanakodol bennem. Ha félted e nőt, akit rám bíztál, vigyed
319      21   |                    tudva, ha nem álmodik-e.~E szavaknál egy kis finom
320      21   |                 sánckarók hegyei.~– Segítsd e gobeát hágcsójáról lebontanom –
321      21   |                   az odaliszk eszében, hogy e felfutó növény gúzsnál erősebb
322      21   |                    gondolt volna arra, hogy e szolgálatot egy felfutó
323      21   |                    örömmel viselhette volna e drága tekercset öv helyett.~–
324      21   |                    ha alattam el nem szakad e venyigefonadék, akkor jöhetsz
325      21   |                     fel Istenhez a kísérlet e végpercében, melyben lelke
326      21   |               Istenben való bizalom kellett e merénylethez, mert ha a
327      21   |                 Duna felőli meredek oldala.~E keskeny nyílás előtt állt
328      21   |                     egészen szabad tér volt e tekintetben hagyva, mert
329      21   |               herceget hozzuk fogolyképpen. E hírre okvetlenül bebocsátanak
330      21   |            könnyelmű legénykedéssel beszélt e merényről, mintha csak tréfás
331      21   |                    ütve a budai várudvaron, e vérpad áldozatára vár, bárki
332      21   |             kihúzott, szomjan nem maradhat. E vérpad nőm számára készült,
333      21   |            csörömpölve hulltak a padozatra.~E zajra fölriadt, s amint
334      21   |                   Hát ördögök szabadultak-e e palotába? – kérdé Hasszán
335      21   |     keresztülvilágítanak lelkén. Hasszánnak e pillanatban azon gondolat
336      21   |                      Hirtelen talpra ugrott e rémgondolatnál, kirántá
337      21   |                     Az odaliszknak sikerült e titkos lépcsőzethez vezető
338      21   |                    jönni.~Hogy el ne jöjjön e nő, arra nem is gondolt,
339      21   |                  gondolt, oly mélyen látott e nő szívébe, úgy látta annak
340      21   |                   mozdult. – Jól tudá, hogy e zaj mit jelent. A hercegnőt
341      21   |              őrjöngő örömmel csókolá össze.~E hang, e csók, ez ölelés
342      21   |              örömmel csókolá össze.~E hang, e csók, ez ölelés fölébreszté
343      21   |                     Feriz –, szálljatok ide e csónakba, a túlparton majd
344      21   |            megtartád – monda Feriz –; lásd, e nő nem volt kedvesem. Hisz
345      21   |                 akit szeret.~Nem mondhatott e szavaknál édesebbet a delnőnek. –
346      21   |         önfeláldozásáért legnagyobb jutalma e szavakban volt, tehát Feriz
347      21   |            szerelemből mentette meg őáltala e nőt!…~A lárma eközben már
348      21   |                     s úgyis jól tudta, hogy e meghívás csak nemeslelkű
349      21   |                 jutalmazni… Nem vagyok-e én e jutalomra megérve?~Feriz
350      21   |                mintha fájna neki átgondolni e szavak értelmét, azután
351      21   |                    gyönyörrel roskadt össze e nem földi kéj érzelmének
352      21   |                    mint máskor; ha meglátod e tüneményt, gondolj akkor
353      21   |                     mondjad azt szívedben: „E nő vétkeiért megbűnhődött!”~
354      21   |                    Ő nem lehetett boldogabb e világon.~Néhány pillanat
355      22   |            elveszett!~Ily merény elkövetője e perc óta át volt adva az
356      22   |                      mint az élet. Hol volt e lélek eddig? Hol szunnyadt,
357      22   |                  tölti el halálos gyűlölete e megfertőzött alakot, mely
358      22   |                nőnek nincsen lelke. De van! E kimondhatlan meghasonlás
359      22   |                    nem fáj neki az.~A hölgy e gondolattal ért a szigetbeli
360      22   |                  gondolat találkozott volna e helyen szívében: egyik az
361      22   |                  jutott határozata, mellyel e szigetre jött. Eszébe jutott,
362      22   |                dohot lélegzene, minden, ami e termekben volt, bűn és undor
363      22   |                     ha elenyésztek mind, ha e bűntanújelek és e százszor
364      22   |                  mind, ha e bűntanújelek és e százszor bűnös test maga
365      22   |                repkedő fürtökben fogá körül e magasztos arcot, ahogy az
366      22   |                      A hölgy remegve bámult e tüneményre: azt hivé, az
367      22   |                    nem ismert magára benne: e szelíd, földfölötti bánatos
368      22   |                  földfölötti bánatos arcot, e tisztán sugárzó szemeket
369      23   |                 téve a nagy királyságért, s e pártnak, bár leghatalmasabb
370      23   |                 neki:~– Nézze meg kegyelmed e gyűrű címerét, s akármi
371      23   |                fejedelmi széken. Megmutatom e dölyfös székelynek, hogy
372      23   |                  nincs mit tartani.~A bohóc e percben éppen egy kardot
373      23   |                     idétlennek találta most e tréfát, s torkon ragadta
374      23   |               levelet átadva, mondá:~– Íme, e szigorú parancsot rögtön
375      23   |              őrködött felette, s nem engedé e parancsokat elküldeni; Naláczi
376      23   |                     bár sértve, de úgy vevé e szenvedést, mint érdemlett
377      23   |                     s bár szeretem hazámat, e szeretet mellett el tudok
378      23   |                    órában indulásra készen.~E merész felkelés híre Gernyeszegen
379      23   |                   ország törvényei elé.~Míg e szelíd levél megjárta az
380      23   |                      Bizton megnyughatunk-e e kegyelmi levélben?~Vay Mihályban
381      23   |                     ez helyesen van mondva. E szó megváltoztatta akaratát;
382      23   |                 vezér jó ismerőse volt, kik e dologban mindent kivihettek.~
383      24   |                    mint koldusok könyörgünk e pillanatban, hanem mint
384      24   |                  szívében hűlni kezde a vér e mosolygástól.~Előállott
385      24   |                    avagy miképpen illenének e vádak mireánk, kik minden
386      24   |               tőlünk, szegény szolgáitoktól e csekély ajándékot.~Ezt mondva,
387      24   |                     Maurocordato hátraállt. E szavakhoz nem kelle tolmács;
388      24   |              bókokkal felelni.~Maurocordato e jelenet alatt megszökött
389      25   |                    bég –, most azért jöttem e tájékra, hogy egy kissé
390      25   |                 fiam ne tedd, ne vesztegesd e hitetlenekre a te szép tüzedet,
391      25   |                    uram annyi színt váltott e szavakra, mint a jóféle
392      25   |                   pedig bölcsen tudta, hogy e hőstettet sem ő, sem az
393      25   |                aranyát.~Ajász basa felrúgta e szóra nargilás csibukját
394      25   |                  szpáhikat leöltek, s uraik e tettet nemcsak hogy meg
395      25   |                   ha a fejedelem tanácsosai e legutolsó, már útban levő
396      25   |                     látni fogjuk egymást”.)~E percben belépett az aga,
397      26   |         nyitogattatni.~– Miért tevétek őket e rideg helyre? – szólt Kucsuk
398      26   |                  különzárni gyermekeitől, s e toronyban van két egymás
399      26   |                    teutánad legjobb barátja e földön. – Üdvözöllek.~–
400      26   |                  sürgetődzék a basa. – Vedd e köpenyt magadra, fejedre
401      26   |               köpenyt magadra, fejedre kösd e turbánt, hogy az őrség észre
402      27   |               nemsokára célját fogja érni.”~E sorokat azután behinté valami
403      27   |                   felszívatva, halált okoz.~E levelet azután turbánjába
404      27   |                     senki, akinek te örülj. E percben fordult a kulcs
405      27   |                  több okom van örülni, hogy e szenvedéseket nem hazám
406      27   |           kísértetiesen kezdett el vonítni.~E pillanatban lépett be a
407      27   |                  rabló!~A társaság kacagott e jeleneten. Székely László
408      28   |                 érzek oly nyomasztót, midőn e történeten elgondolkozom?
409      28   |                     egy födél alatt vannak; e födél valamivel jobb, mint
410      28   |               volnának, de nem sokkal, mert e födél – börtön. Csak egy
411      28   |                   Feriz, nekem nincs örömem e vidékek után többé, nem
412      28   |            álmaidban meglátogatlak.~– De ha e rossz világ lehetne jóvá,
413      28   |             angyalfejét.~– Hogy nem szükség e világnak megjavulni, látod
414      28   |                hullott ki, oly csábító volt e jövő – és e tájat és e képet
415      28   |                    csábító volt e jövő – és e tájat és e képet ő már nem
416      28   |                 volt e jövő – és e tájat és e képet ő már nem a földről
417      28   |              sajnálná, hogy el kell hagynia e – szép földet…~Aranka bálványozva
418      28   |                  odainté magához.~– Ím, itt e hintóban a fogoly, kiért
419      28   |               lekaszált virág hajlott össze e szóra; Feriz bég karjai
420      29   |                  félelemmel.~Két hétig állt e tünemény az égen, majd korábban,
421      29   |                     A nép félt, iszonyodott e rendkívüli jelenségektől,
422      29   |                akkor képesek mindenre, hogy e félelemtől szabaduljanak.~
423      29   |                   félelemtől szabaduljanak.~E napjaiban a közrémületnek
424      29   |                 templom tornyán a rézkakas.~E percben a templomi szónok
425      29   |                    méltóságos asszonyom; de e jő az Úrnak ítélete reátok,
426      29   |                  báránylelkű emberek lakták e birodalmat, kiknek ereiben
427      29   |                  erejét megfeszítette, hogy e harcból Erdélyt kivonhassa.~–
428      29   |                  Akkor még nem tudtam, hogy e kívánság annyi nagy és becsületes
429      29   |                 bele, és elhal.~– Nem értem e hasonlatot.~– Pedig most
430      29   |                  volt Erdélyországban, mely e rothadt békének fenntartását
431      29   |                  szemembe Bánfi Dénes, hogy e párt egy százujjú kéz, mely
432      29   |                   arcát kezébe rejtve el; – e nemes, derék ifjú, ki Erdélyt
433      29   |                      hogy szemébe mondhassa e szavakat: – Mindenütt a
434      29   |              megrendül az álló sarkaiban…~… E pillanatban megrázkódék
435      30   |                kikötött idő lefolyta előtt? E kegyes lelki kérdésben az
436      30   |                      Úgy tudta már a járást e bölcs könyvben, hogy ha
437      30   |                    Hetven évig foglalkozott e tiszteletre méltó munkával,
438      30   | hétszázkilencvenháromszor olvasta keresztül e szent könyvet. Tehát ismerte
439      30   |                    kezében vagyon”. – Tehát e békekötés is Allah kezében
440      30   |                     vevé körül Allah nevét, e levelet én kardnak élével
441      30   |                   félhold nem fog ragyogni.~E pillanatban félrehúzódtak
442      30   |                  szerint tagadást jelent.~– E harc nem lehet győzelmek
443      30   |                   vesztének?!~Az ifjú arcát e gondolatra elfutotta a vér,
444      30   |                  hangon kiálta:~– Elveszted e harcot, amelyet most kezdesz,
445      30   |                     Szegény fiatal szultán…~E látnoki szavakat suttogva,
446      31   |             engedélyben; a török hadvezérek e pontban igen féltékenyek
447      31   |                tudott volna is az lenni; de e nemes vágy lassankint bűnévé
448      31   |                      Teleki arca elsötétült e látványra, míg a körüle
449      31   |                 mindenfelől az arcokon. Óh, e mosolygás megannyi gyilokdöfés
450      31   |                  Telekit meg látszott lepni e szó, tüstént parancsot adott
451      31   |                      Teleki Mihály elsápadt e szóra. A hűtlen tiha minden
452      32   |               erdélyi hadak nem részesültek e tisztességben, őket Bécs
453      32   |                   után érzé, mije volt neki e nő. Őrangyala, vigasztalója
454      32   |                     Mindenható, s elszólítá e siralom völgyéből; elméne
455      33   |                      terebélyesebb törzseit e nemes, illatos fának itt
456      33   |               tengeröbölt engedik láttatni.~E szép helyen van jelenleg
457      33   |                   lesz az ozmán fegyvernek.~E vakhitet régóta hasznára
458      33   |                   amíg azt kézhez nem adta.~E levél Feriz béghez volt
459      33   |                 Feriz bég korán reggel kapá e levelet, s amint végigolvasta
460      33   |                váraik piacán; mit félhettek e rendezetlen tatár csapattól,
461      33   |                    körül.~A fejedelem látta e mozdulatokat, s engedett
462      33   |                  szilajul kezdtek hánykódni e szokatlan támadás rémületében,
463      33   |                   jóslat és a közhit tartá, e fordulat Feriz bég kardjától
464      34   |                     betörve azt elfoglalja. E hírre Heiszler parancsot
465      34   |               Teleki, egészen zavarba hozva e tréfa által –, kártyázni,
466      34   |                 félrevonult a játéktól; nem e nehány arany vesztesége
467      34   |                   szerencsés voltam mindig.~E percben sebes lódobogás
468      34   |                 elszánt, kitartó férfi áll, e helyen képes a legnagyobb
469      34   |                 derék, hozzád méltó asszony e nő?~– Messze kellett laknod
470      34   |                Ferizt egészen fellelkesíték e szavak.~– Meg fogjuk szabadítani
471      34   |                      Meg fogjuk szabadítani e derék asszonyt; még most
472      34   |                 fogod, hogy keresztülmegyek e hegyláncon, mert bár keresztülrepülni
473      34   |            Törcsvárára, Teleki is vele van.~E név felvillanyozta az ifjú
474      34   |                    leggyorsabb tatárokat, s e kisded, mintegy hatezer
475      34   |               őrültséghez.~Azon eszme, hogy e meredek sziklákon, vad folyam
476      34   |                visszafordulni nem lehetett.~E helyeken sohasem jár egyéb
477      34   |                    hogy mit keres ennyi nép e kietlen hazában.~A két ifjú
478      34   |                  Teleki fejébe szeget ütött e tudósítás.~– Hátha mégis
479      34   |                     hogy hallgasson el már.~E pillanatban egyszerre vad
480      34   |                seregek elé, s ott megállva, e szavakat mondá nekik:~– „
481      34   |                     a harcolók feje fölött.~E pillanatban egyszerre megfúvatá
482      34   |                   megsuhintva, kiálta rá:~– E csapást neked Bánfi Dénesért!~
483      34   |                 védelemre emelé kardját, de e névnél megrendült az kezében,
484      34   |                 elboruló szemei elé, s csak e szavakat hallá:~– E csapás
485      34   |                    csak e szavakat hallá:~– E csapás neked Béldi Pálért!
486      34   |                      Ez Béldi gyermekeiért! E csapás Erdélyországért!…~