Fezejet

 1       3|             tréfálni, enyelegni szokás, anélkül hogy félni kellene, nehogy
 2       3|                 élénk beszédben tartani anélkül, hogy az egész társaságot
 3       4|            felhívásnak ki kell állanunk anélkül, hogy kérdeznők, miért? –
 4       5| meghunyászkodott embert, mint a bokrot, anélkül, hogy odanézne; csaknem
 5       6|          elvinni a váradi portyázóknak, anélkül, hogy a fejét elébb beverette
 6       7|              tanítását, ki is nem hagyá anélkül a legkisebb porcikáját sem.~
 7       9|               ezek a terembe láthattak, anélkül, hogy a benn levők által
 8      16|            ránta kabátján elöl-hátul, s anélkül, hogy magát meghajtaná,
 9      17|             azzal felállt a helyéből, s anélkül, hogy Hasszánra ránézne,
10      18|               betakarta szépen álmában, anélkül, hogy tudna róla valamit.~
11      19|                  s az átnyújtott papírt anélkül, hogy felbontaná, beledugta
12      22|                 találkozott volna vele, anélkül, hogy tudná hol, arca oly
13      24|               Csáky uram beszédét pedig anélkül is nehéz volt érteni, még
14      27|                fel az alélt asszonyt, s anélkül, hogy Béldit több kérdéssel
15      29|                egy este sem fekszünk le anélkül, hogy a halálunk óráján
16      30|             adják vissza szívemet; mert anélkül nagyon beteg vagyok. Nem
17      31|               akarta észrevenni. Végre, anélkül, hogy tekintetét felé fordítaná,
18      33|                 gyáván, egy sem ment el anélkül, hogy magával valakit ne
19      34|               együtt lovagoltak tovább.~Anélkül, hogy maguk észrevennék,
20      34|               menő sereggel eltávoztak, anélkül, hogy megmondanák, hová.
21      34|            vállaikra veték dárdáikat, s anélkül, hogy legkisebb kárt tennének