Fezejet

 1       1|   találkozom össze, kik szinte a város felé szándékoztak, s amint
 2       1|       tele van már vele az egész város. Mármost én mitevő legyek?~–
 3       6|         téren egy egész új török város keletkezett, bekerítve erős
 4       6|        volt elégséges e kerített város elfogadni; a gazdáik is
 5       6|      valami lovas alakot látna a város felé közeledni.~Az ilyen
 6       6|      ugyanazon pillanatban ért a város kapujához, s ott megrekedve
 7       6| egyszerre kavarogva lobban fel a város közepén egy magas tűzoszlop,
 8       8|     hazájuk védelmére, Kolozsvár város főparancsnoka, Ebéni uram
 9       8|         múlva futott ki az egész város a fehérvári úton; ki mit
10       9|    Pestem!~Te szép, deli, fiatal város, országunk diadémja, kit
11       9|     azzal jönne vissza, hogy van város az ég alatt, melyet látni
12       9|  szállodái, a Margitsziget már a város átellenébe jutott, s mintegy
13       9|           a kőbánya hűs pincéi a város utolsó házainál kezdődnek…
14       9|     alaktalan zsibongás terjed a város fölött, a néptömeg rajzik
15       9|   bűzhödt árok vágja keresztül a város közepét, melynek partjait
16      15|  fejedelmi pár tornácán állva, a város egyhangú zajára elméláz,
17      20|      kincstárából.~– Ez Debrecen város bírája – szólt az odaliszk –,
18      29|          villámsugár egyenesen a város közepére csapva le, megrendíté
19      30|      nagykállói őrség vágta le a város alatt portyázó szarácsiakat,
20      33|          közül elővillannak Éden város fehér, tetőtlen házikói,