Fezejet

 1       4|     vissza a fejedet előle.~– Valóban igazad van – szólt Feriz
 2       6|      igazgyöngyön háljak.~– S valóban oly sok kincse volna kegyelmednek? –
 3       9|      mondani, hogy a jó úrnak valóban nagy határozottsággal kellett
 4      10|    kellene nyomot hagyni.~– S valóban csatáznának e nők, vagy
 5      11|       lát semmit, egyedül őt. Valóban azt kezdik beszélni, hogy
 6      11|    adott kedvenc hölgyének.~– Valóban diófa az, és vadgalamb.~
 7      11|    voltál rontva, jó Yffim.~– Valóban, úgy hiszem – rebegé az
 8      11|       már a lyánkák énekét?~– Valóban, hallom.~– No, lássad, uram,
 9      12|    öltönyébe rejté.~– E leány valóban őrült – dörmögé a szerecsen –,
10      16| játsszuk az urat e honban, de valóban nem vagyunk annak urai többé.
11      16|     nép vezetőivé tesznek. És valóban szabadabb, és büszkébb lehet
12      18|       asszonyok imádkoznak?~– Valóban van – mondá az ifjú keresztyén
13      20|     és belépett – Olaj bég…~– Valóban el kell ismernem – monda
14      21| venyigefonadékra bízta magát.~Valóban a legnagyobb Istenben való
15      23|      megváltoztatta akaratát; valóban, a portánál keresve menekülést,
16      25|     holdvilágba esel tőle!~Ez valóban merész állítás volt, de
17      28|  dobogó szívvel kiálta fel:~– Valóban, ez ugyanazon szekér, melyben
18      34|       amit azok meg is tőnek. Valóban az erdélyi népnek annyit
19      34|   hadsereget szállítsanak át, valóban nem születhetett más lélekben,
20      34|  sokra becsüli azt az urat.~– Valóban, tábornok úr, én tanácslanám,