Fezejet

  1      El   |            félelmes fegyver, ha egyszer ki van húzva, de utolsó fegyver,
  2      El   |              utolsó fegyver, ha egyszer ki van ütve a kézből.~E kérdés
  3      El   |              sötét.~A jámbor fejedelem, ki inkább született elmerengő
  4      El   |                 magyarországi jövevény, ki egy szökéssel megmérte a
  5      El   |               békéjének utolsó oszlopa, ki nem vett harcot, midőn egy
  6      El   | vaskövetkezetességének…~Az ifjú idegen, ki ábrándos hajlammal vonzódék
  7      El   |           diadalban előrevigyázó férfi, ki barátjai és ellenségei eszén
  8      El   |         ellenségei eszén örökké túljár, ki mielőtt elesett volna, már
  9      El   |           elesett volna, már fölkelt, s ki mielőtt élettervei romba
 10       1   |          nagytiszteletű úron van a sor, ki is ülvén Apafi mellett a
 11       1   |             eszembe a textus.~– Törülje ki kegyelmed a szemeiből az
 12       1   |                balgatag az olyan bölcs, ki véges ésszel utol akarja
 13       1   |           Mihály uram portáját választá ki magának, hogy arra leessék,
 14       1   |        számtalanszor megvendégelvén őt, ki már kalugyeri állapotában
 15       1   |                 unitárius.~Ha jött egy, ki már jó messziről levette
 16       1   |            becsülettudásból Magyarinak, ki is hiába küzdött ellene,
 17       1   |             azon égő kard, mely sokakat ki fog oltani! És sohasem tudni
 18       1   |           oltani! És sohasem tudni meg, ki kezdte, ki terjeszti e híreket,
 19       1   |           sohasem tudni meg, ki kezdte, ki terjeszti e híreket, a nép
 20       1   |                 mi vagy most? Sehonnai, ki sehol sem lakik, és mindenütt
 21       1   |           található; mindenki szolgája, ki hordod a mendemondát Hencidától
 22       1   |           háború alatt mint zarándokot; ki még külső alakodat is úgy
 23       1   |            kihízott képpel állsz elénk, ki most mankó után húzod a
 24       1   |                az összegyűlt nép előtt: ki adott teneked hatalmat holtakat
 25       1   |              rossz lelkeket idézni elő? Ki tett tégedet az idők prófétájává?~
 26       1   |                kiástak, de te, óh uram, ki világ vagy a sötétségben,
 27       1   |              odalépett az ördöngös elé, ki véres szemeit ijesztően
 28       1   |                 emberül, mondván:~– Hát ki fia vagyok én, beste kölyke?~–
 29       1   |         eleresztését instálta.~– Hát te ki vagy, trifurcifer? – riadt
 30       1   |       emberekből, hanem az országból is ki tudom kergetni.~Szénási
 31       1   |                 orgonálni szokott, hogy ki ne próbálják többet az orrukat
 32       2   |               Ha neki egy tehene volna, ki volna nálánál boldogabb?
 33       2   |                volt ez az új örökösnek, ki alig tudott megszokni szűk
 34       2   |                 fiatal hányiveti bojár, ki szerette volna a leányt
 35       2   |                  hogy miből, mi úton és ki által lehet olcsóbban építtetni,
 36       2   |            Mikor vendégséget adott, úgy ki tudta válogatni a legszegényebb
 37       2   |              kiaja bégnek, hogy vitesse ki előle mind a tököt, mind
 38       2   |             szeretetreméltóságát, ugyan ki tűrhette volna el, hogy
 39       2   |          ásítozzék utána a szomszédból, ki csak a kutyáiról meg a lovairól
 40       3   |              hajadont tartanak számára, ki férjéhez romlatlan szívén
 41       3   |               úri hölgyeket emelgetének ki ezüst zsinóros hajdúk; a
 42       3   |              látni. Nyugtalanul tekinte ki mindannyiszor udvarára,
 43       3   |                 menyasszony elé járult, ki alig mert egy pillantást
 44       3   |          főtisztelendő osztály vétetvén ki, s a két jelenlevő török
 45       3   |                jő legelöl Thököly Imre, ki a fejedelem személyét képviseli,
 46       3   |          szeretetreméltó vidám gyermek, ki gömbölyű szőke angyalfejecskéjével,
 47       3   |                a háziúr harsány hangja, ki boldog megelégedéssel lót-fut,
 48       3   |             ifjú kedves előadása által, ki udvarias feladatául vevé,
 49       3   |             vezették vissza tekintetét, ki végre egészen elhallgatott,
 50       3   |             rettentő unalmas dolgokról.~Ki ügyelt volna más e balgaságokra?
 51       3   |               ez alkalomra született.~– Ki hinné – szólt Béldi Pál
 52       3   |           szemeivel Béldi Aranka arcát, ki látható zavarral ült veszélyes
 53       3   |          elfoglalva találta a leánykát, ki anyja karjába kapaszkodott,
 54       3   |               észre, egyedül Feriz bég, ki, bár a terem túlsó szegletén
 55       3   |                  E pillanatban a posta, ki a leveleket hozta, odafurakodék
 56       4   |                lesietett az örömapához, ki őt szívesen, könnyhullatások
 57       4   |                  s az ilyen felhívásnak ki kell állanunk anélkül, hogy
 58       4   |                   szólt a gróf –, kissé ki vagy fáradva, s egyenlőtlen
 59       4   |         kulacsot.~– Nesze fiam, igyátok ki belőle a bort, s merítsétek
 60       4   |                magadhoz; inkább mereszd ki a kardodat, hogy csak az
 61       5   |               észrevehető alak kucorog, ki oly megszontyolodott képpel
 62       5   |                mert különben én vitetem ki, s azt nem köszöni meg.~–
 63       5   |                 hogy bennünket játsszon ki.~– Nem úgy értettem. Méltóságodnak
 64       5   |          kezéhez vette, csak iparkodjék ki Erdélyből sietve. Említse
 65       5   |             tudnám, korbáccsal veretném ki az országból; akkor legalább
 66       5   |               pihenjen más is. Nem esik ki a világ feneke, ha kegyelmed
 67       5   |            fővezér aláírását megismeré, ki Nándorról írt a fejedelemnek
 68       5   |                mit a gyötrő láz sajtolt ki kebléből.~„Örömmel értesültünk
 69       5   |                egész megnyugvással veré ki nádjából a tintát.~– Most
 70       6   |           Kökényesdi uram se nem óriás, ki az embereket gúzsnak facsarja,
 71       6   |                facsarja, se nem bűvész, ki üldözőinek szeme fényét
 72       6   |               senki sem más, mint ő.~De ki bírná ezt rá bebizonyítani?~
 73       6   |              alkalmával?~Nem mentette-e ki magát mindenkor a legfényesebben,
 74       6   |               hogy ezen Rákóczi László, ki igen formás, jó termetű,
 75       6   |            Nagyváradra.~Rákóczi László, ki másnap menyegzőre és vigalomra
 76       6   |              két teve összetalálkozott, ki nem kerülhette egymást.~
 77       6   |              volt az egyiptomi Aliénál, ki képes volt vásár előtt két
 78       6   |                  s egyenesen nekivágtat ki a vízből, megcsóválva feje
 79       6   |                  hogy éppen őt választá ki a betyár, s rákiálta:~–
 80       6   |               helyet adott a csikósnak, ki mint a szélvész nyargalt
 81       6   |                 szemekkel a magisztert, ki fel sem mert rá tekinteni,
 82       6   |                 felakasztatom…~Szénási, ki nem volt a harámbasa sajátságaival
 83       6   |     besötétedvén, megszólíták a gazdát, ki az ajtóban nyugodtan üldögélt:~–
 84       6   |              anglus király, mint fúrtam ki a tiszai muníciós hajók
 85       6   |                a többi maradjon otthon, ki Hajnácskőn, ki Baradlán.
 86       6   |         maradjon otthon, ki Hajnácskőn, ki Baradlán. Ekkor aztán kap
 87       6   |          kegyelmed épületére gondolta ő ki azokat, hogy bámuljon rajta.
 88       6   |              tatár fél termete látszik, ki odakönyökölt a párkányzatra,
 89       6   |                 vigyázva, hogy az ember ki ne lője vele a saját két
 90       6   |             kerekre nyílt szemekkel néz ki a sötét éjszakába, lesve,
 91       6   |        csikósban Kökényesdire ismerünk, ki alatt oly táncolást kezdett
 92       6   |             kapva a zászlót, s az első, ki az ostromhágcsóra lép, ő
 93       6   |                jutnak Topay lovasaival, ki velök ugyanazon pillanatban
 94       6   |            hajdúlegény éppen akkor tűzi ki a keleti kapu fölé.~– Ez
 95       6   |                 agája (Dicsértessék az, ki soha nem látja a halált!),
 96       6   |            gondjuk.~– Száz arany annak, ki azt a kutyát lelövi! – ordít
 97       6   |           harcvágy lelkesít a csatában, ki nem ügyel sem lövésre, sem
 98       6   |                  három lovat lőttek már ki alóla, s a harmadik kard
 99       6   |                  a szép menyasszony az, ki a tízölnyi magasból kedvese
100       6   |                 mint a lovakat, s midőn ki volt fosztva minden, akkor
101       7   |             Elmés egy fiú vagy, fráter. Ki tagadhatna meg tőled valamit?~–
102       7   |          harapófogókkal, mégsem vesztek ki belőlem egy szót, s nem
103       7   |                 kezével egyenként tépte ki tüszőjéből a sok gyilkos
104       7   |             alatta, s jobbra-balra ejté ki kezeiből gyilkos fegyvereit,
105       7   |             fogadva a jó pap tanítását, ki is nem hagyá anélkül a legkisebb
106       7   |              majd a szemei ugrottak már ki üstöke húzásának miatta. –
107       7   |               kést és baltát, s hajítsa ki az ablakon.~Magyari uram
108       7   |               földre megtérített hívét, ki nagyot fújva támaszkodott
109       7   |                   szólt a barát –, állj ki ide a párkányra, s kiálts
110       7   |              tetszék neki, mintha a fal ki akarna dőlni alóla, mintha
111       7   |             utánamondá a barát szavait, ki a haranglábtól rejtve, súgá
112       7   |                lelkész leánya homlokát, ki e percben halaványabb volt,
113       8   |            elmondani, mit beszél a pap; ki is midőn végre elkezdé látni,
114       8   |                a fejedelmet tudósítani, ki most Nagyenyeden mulat.~–
115       8   |                fel is ülteté asszonyát, ki szörnyen meg volt ijedve
116       8   |                  s egy óra múlva futott ki az egész város a fehérvári
117       8   |                 város a fehérvári úton; ki mit összepakolhatott, a
118       8   |                 kívánt segédhadakkal, s ki sehogy sem akarta Telekinek
119       8   |                paripára, s úgy nyargalt ki Nagyenyedből, senkitől el
120       8   |            ruhát sem változtatott, amíg ki nem ért Temesvárra, s ott
121       8   |                húszezer emberrel jöttek ki ellenünk: diákok, mesteremberek,
122       8   |                kiáltozásokból csakugyan ki lehetett egyes fenyegetőzéseket
123       8   |           furfangos kalandor műve volt, ki azáltal bőséges időt nyert
124       9   |              öröme az. Jaj volna annak, ki körüljárva a földet, azzal
125       9   |               világ kereskedőnépe rakja ki bámulatra az ipar remekeit, …
126       9   |                vagy a képzelet tündére, ki az imént egy századdal elébb
127       9   |          mielőtt ő maga a vezér számára ki nem választá a javát, s
128       9   |                 a budai vezér számára – ki minden magyarországi basák
129       9   |           tekintsd ama karcsú liliomot, ki ott az angóraszőnyegen táncol –
130       9   |                 ama méla képű szűz ott, ki a magányt keresve, ül ama
131       9   |           valamit.~– Az a pajkos delnő, ki a sálon hintázza magát,
132       9   |              Látod azt a szőke hölgyet, ki most aranyfésűvel húzza
133       9   |      legbájolóbb pír.~– Igen, de ez arc ki van festve – monda gyanakodva
134       9   |                 közé, s csak később üté ki onnan kíváncsi fejecskéit
135       9   |               egy hölgyet pillanta meg, ki a többitől egészen elkülönítve
136       9   |            burkolva, csak feje látszott ki, s amint azt a bég felé
137       9   |                 Yffim bég a kalmárhoz – ki üres beszéddel egy óra óta
138       9   |           dinárért.~– Istenkáromló, te! Ki a teremtés remekét ekként
139      10   |              bajadérjét, a szép Zaídát, ki egy selyemkötélen ereszkedett
140      10   |         testvéröcsémet, Kutub Alnumánt, ki szinte rabkalmár, mint én,
141      10   |               mindig az ő nevével húzza ki kardját. Ez elég szép megtiszteltetés
142      10   |          mindennél erősebb!~– És nincs, ki e gyalázatnak véget vessen?
143      10   |                 híjával menne vissza, s ki mondhatná végre ezen alakok
144      10   |               És végtére mit nyerne az, ki őket visszavinné? Történt
145      11   |                 annyi odaolvadást fejez ki? Azon sóvár pillantásokat,
146      11   |           jobban lát és hall Yffim bég, ki szüntelen Azraële körül
147      11   |            kezdek aggódni miattad, hisz ki lőhetne Pest felől, miután
148      11   |            által; mert eunuch lovászod, ki utánad Enyeden maradt, s
149      11   |            láttatá veled ez ellenséget, ki elől turbán és öltöny nélkül
150      11   |              látja, amit kegynője mond, ki a legvakmerőbb gúnyt űzte
151      11   |                leült az odaliszk mellé, ki félig ölébe dőlve, karját
152      11   |              karcsú, szelíd – leánykát, ki a part hosszában sétál;
153      11   |                 csókjaival halmozva el, ki túlboldog volt a gyönyör
154      11   |                illeti, hanem egy ifjút, ki iránti szerelmét kedvenc
155      12   |                 oroszlányának hívnak, s ki, ha leszáll az est, s elcsöndesül
156      12   |         valamennyi között a vén Majmun, ki aludni is csak fél szemmel
157      12   |              postagalamb sem kerülhetné ki, mely szárnyai alatt levelet
158      12   |               füleit egy bogár repülése ki nem kerülheti, és mégis
159      12   |             sötét éjben, mint szökhetél ki a háremből?~– Óh, kérlek,
160      12   |                  Csak találnék valakit, ki a víz alatt járni tud, adnék
161      12   |            egészen kikelt arccal rohant ki a partra.~– Hah, ez gonosz
162      12   |              víz iszonytató elem annak, ki rajta uralkodni nem tud,
163      12   |           karjai közül nem szabadulhat, ki a halál torkában is csak
164      12   |                 hogy csak arca látszott ki belőle, s azzal a legnyugodtabb
165      12   |                 egymás mellett úszó főt ki vette volna észre e sötét
166      12   |              van áradva, alig látszanak ki a zsilipek.~Nehány pillanat
167      12   |                 mint egy vezeklő bűnös, ki előtt az ég víziói nyíltak
168      13   |               Hasszán basa a parasztra, ki a szerzetesek által elhagyott
169      13   |                egyik a másikat váltotta ki a rabságból; némelyik ott
170      13   |             liliom, a georgiai bajadér, ki midőn táncolt, úgy hajlott
171      13   |                Az a pajkos kínai delnő, ki oly negédesen hintázta magát
172      13   |               Küprilihez.~Ez alig húzta ki a lábát, jön Kucsuk követje,
173      13   |              rárivallt:~– Honnét jössz? Ki eresztett ide? Ki hozott
174      13   |                jössz? Ki eresztett ide? Ki hozott ide?~– A Küprilitől
175      13   |               Erdély szabad státus…~– S ki mondta neked, hogy nem fog
176      13   |            különbek a boszniai rájánál, ki maga húzza az ekét, s ha
177      13   |         szakadatlan.~A veszély zászlaja ki volt tűzve a torony tetejébe,
178      13   |           együtt az erdélyi követet is, ki menten sietett elhagyni
179      13   |                    kiálta az előcsahos, ki vakmerően állt a golyó-
180      13   |                 találunk közöttünk, azt ki szoktuk tépni.~– Ismerlek
181      13   |         túlparton tanyázott. A Küprili, ki tegnap este maga akarta
182      13   |             majd kiugrott az ablakon.~– Ki az? Mit akarsz?~– Siess,
183      13   |           ijeszteni. Most tűnt még csak ki az ozmán hadsereg roppant
184      13   |           hallják szavait, s egy sincs, ki meg merné neki mondani:
185      13   |                őket!” – és senki sincs, ki meg merné neki mondani: „
186      13   |           dicsőség között választunk, s ki a dicsőséget keresi, megtalálhatja
187      13   |           lépésnyi távolban történt, de ki mindebből semmit sem látott.~–
188      13   |              köntöseit.~Hát az kicsoda, ki felkötött karral késő éjszakán
189      13(1)|              nevének betűiből e szó jön ki „centum oculi”.~
190      14   |                egy futárt előreküldeni, ki nejének hírül adja, hogy
191      14   |               engem?… minket? – igazítá ki lesütött szemmel.~A herceg
192      14   |             magához férje hű cselédjét, ki vele mindig együtt járt,
193      14   |            asszonyom. Isten szabadítson ki bennünket belőle. A szentgotthárdi
194      14   |              valami úgy forr bennem! Ha ki nem tombolom magam, megemészt.
195      14   |        serlegnek ismét históriája volt, ki viselte azt? ki ivott emebből?
196      14   |        históriája volt, ki viselte azt? ki ivott emebből? honnan került
197      14   |              után elérte neje hintaját, ki meghagyása szerint minden
198      14   |               miért üldöznének egy nőt, ki nem vétett senkinek? Isten
199      14   |            erőszakosan voná őt magával, ki fájdalom dúlta arccal tekinte
200      14   |               van! – Kétségbeesve hajol ki hintaja ablakán, kiáltva:~–
201      15   |               ott egy beteg nő fogadta, ki oly életvidám volt valaha,
202      15   |    felszakíttatva, egy halvány nő rohan ki abból, ki erejének végső
203      15   |              halvány nő rohan ki abból, ki erejének végső megfeszítésével
204      15   |           vetett férjére.~– Mit akarsz? Ki akarod vetni ezt a szerencsétlen
205      15   |                nem a fejedelem lesz az, ki Olaj béget meglátogatja,
206      15   |             csak annyiban ügyelve, hogy ki bírja a másikat túlkiabálni.~
207      15   |             mikor már egyszer ott volt? Ki csak nem vethettem a házamból.~–
208      15   |                 toldá Apafi, mindenképp ki akarva tisztítani az üldözött
209      15   |             irgalma szárnyait terjessze ki reá.~Apafi azt kezdé hinni,
210      15   |         háborítatlan pihenése, nyugodja ki magát szenvedéseiből teljes
211      15   |             pedig azt végzitek, hogy őt ki ne adjátok, szerelmes fiaim,
212      15   |              Maga sem tudá, hogy jutott ki az első ajtón. De amint
213      15   |          piszkos, lompos török hadnagy, ki fiatalkorában tevehajcsár
214      16   |         kirendelt időre a fejedelemhez, ki e percben tán még tatárfogoly
215      16   |     elmenekülvén, nejét útjára bocsátá, ki is ránk nézve és magára
216      16   |             választás: vagy kiadni azt, ki hozzánk védelemért futott,
217      16   |            értettem – viszonzá Béldi. – Ki alázná meg arra magát, hogy
218      16   |             szól belőle, egy komma sem, ki vagyunk feledve az egészből,
219      16   |              követünknek, hogy fizessük ki mentül előbb az adóilletéket,
220      16   |        megtevénk. És most a budai basa, ki minden úton vesztünkre törekszik,
221      16   |             Olaj bégnek bárminemű okból ki nem szolgáltatjuk, legyen
222      16   |                 szerencsétlen asszonyt, ki legelől jött a fejedelemnő
223      16   |           konvulzív zokogás rohama tört ki kebléből, kiragadá magát
224      16   |                 jól. – A kérelem rövid: ki nem értette azt meg? Egy
225      16   |          nejeitek, leányaitok, húzzátok ki azt a gyáva kardot, s ha
226      16   |              kísérő törököket, s vegyük ki kezeik közül; ha elveszünk,
227      16   |             későn küldéd fel a portára? Ki volt okozója a késedelemnek,
228      16   |           másikba estek. Teleki Mihály, ki egy perc előtt szíve-lelke
229      16   |               fel egy lóra, s hajtsátok ki a városból.~Ezeknek sem
230      16   |             nemcsak a városból terelték ki az érdemes urat, hanem az
231      17   |        torlaszolja el, a hidat köttesse ki, hogy az ellenség át ne
232      17   |             utána a Rába mentében, mert ki tudja, fogják-e valaha Budavárát
233      17   |             betelni Azraële csókjaival, ki szebb és kedvesebb volt,
234      17   |               Ajász basa esetét, Yffim, ki a leghatalmasabb volt minden
235      17   |             nyúl, a szultánt lopja meg… Ki tudja, Yffim bég, nem vagyok-e
236      17   |        Egyszerre megállt a leány előtt, ki egykedvűen pengeté a hangszer
237      17   |                  mi az: szeretni annak, ki eddig csak gúnyból szeretett,
238      17   |                  Azraële suttogva szólt ki Hasszánnak:~– Nézd, milyen
239      17   |                  vén, megrögzött áruló, ki oka vagy annak, hogy a hatalmas
240      17   |            mintha a lelket lopták volna ki belőle, állt ott, amint
241      17   |          elfogja, s Hasszánhoz elhozza, ki mindaddig bizton érzé magát
242      17   |                a torkára volt fojtandó, ki legutoljára benne marad,
243      17   |               csak a két szeme látszott ki belőle, nemsokára látták
244      17   |                füle gombja sem látszott ki. Nem volt pazarló a szóval:
245      17   |              dervis állt a beteg előtt, ki mankóján bicegve távozék,
246      17   |             hívatá Feriz bég a dervist, ki az ifjú parancsszavára mindent
247      17   |         fenyegeté a dervist, ha mindent ki nem vall, s mint lovaghoz
248      17   |              okos magyarázatot vonjanak ki.~Így lépett be egy reggelen
249      17   |                Hasszán basa Azraëléhez, ki éppen ezüst öntözőkannával
250      17   |            belőle egy piros alma gurult ki; és én mind a kettőt felvettem,
251      17   |            érkezni a bég a hercegnővel, ki azalatt fiat szült, és te
252      17   |                magában, hogy Hasszánra, ki e hölgy ördögi hatalma alatt
253      18   |             kegyhölgyére, míg Olaj bég, ki nem volt ahhoz szokva, hogy
254      18   |                 minden kincse nem elég, ki virraszt, midőn ő alszik,
255      18   |                őre fogok neki lenni. Én ki nem bocsátom kezemből, sem
256      18   |               kapuban minden szolgának, ki számára valamit tett, nagy
257      18   |             alant bántalmat tűrtek.~– S ki mondta ezt neked?~Mária
258      18   |                 elkülde áldozataiért, s ki láttokra elfeledi küldetését.~
259      18   |                  mintha tudná, hogy az, ki a néma szívre hallgat, a
260      18   |       cselekszel? – kérdé tőle Azraële, ki álmatlanságtól bágyadtan
261      18   |             szánalommal tekinte e nőre, ki rosszabbnak akart látszani,
262      18   |            körültekintve, ha nem lesi-e ki valaki, odahajolt Azraële
263      18   |            ajkát egy láthatlan lényhez, ki a mahomedán hölgynek csak
264      18   |                az odaliszk társnéjához, ki hallgatva, értetlenül nézett
265      19   |              szép Béldi Aranka volt az, ki, midőn mindenkinek szeme
266      19   |            hatalmas és nagyeszű férfiú, ki sokat tehet a szultán előtt,
267      19   |             hölgy kérelmét teljesíteni, ki iránt ezáltal nemes nagylelkűséget,
268      19   |             megszabadítandó nő ugyanaz, ki elválásuknak oka volt.~Aranka
269      19   |                 a másikat Feriz béghez, ki még Budán feküdt betegen.~
270      19   |            hoznak is neki, ő mindig úgy ki tudta annak keresni rossz
271      19   |                 az alkoholt választotta ki, s kirántva a dugóját olyat
272      19   |              Feriz bég reszketve nyújtá ki kezét.~– Hol van a levél?~–
273      19   |                 odanyújtá azt Feriznek, ki mielőtt elolvasná, csókjaival
274      19   |                a lelket cserélték volna ki benne, mintha a szenvedések
275      19   |                  melyben feje izzadt, s ki addig minden mozdulatnál
276      19   |                 menj a mecsetbe, s oszd ki ez erszény pénzt a koldusok
277      19   |                be orvosságai közé, hogy ki ne jöhessen onnan, s hívjátok
278      19   |               most mindjárt a táltosra, ki nehány órával ezelőtt, ha
279      19   |               lekiálta a vén dervishez, ki szavára rögtön megjelent.~–
280      19   |           megjelent.~– Mondd meg annak, ki helyetted engemet meg szokott
281      19   |               hozzám!…~– Nem első vagy, ki a szerelemért föláldozá
282      19   |                magát, mint egy gyermek, ki egy nagy városban dajkája
283      19   |             kapkodva tekinte szét, mint ki borzasztó álmokat látott.
284      19   |                  akkor is aludt, a lánc ki volt esve kezéből, melyen
285      19   |                Sokszor elfelejtem, hogy ki vagyok. Elfelejtem, hogy
286      20   |              sajátszerű játékot gondolt ki a gyámoltalanná lett férfi
287      20   |                Hasszánnak tudtára adni? Ki biztosította volna a felvilágosítót,
288      20   |                 egy lovászra mutatva –, ki, hallva hét világra szóló
289      20   |              tulajdon udvari szakácsát, ki nagy ezüstgombos kék mentében
290      20   |           bírája – szólt az odaliszk –, ki csekély ajándékot hozott
291      20   |               egy szarácsi következett, ki visszafoglalt török zászlókat
292      20   |             elolvasni, belőle megtudod, ki hal meg holnap.~E szavaknál
293      20   |          szemein keresztül.~Azt olvasta ki abból, hogy ha holnap reggelig
294      21   |                tett vele, s azzal, mint ki szénáját jól rendezé, ismét
295      21   |               hogy az onnan nem eshetik ki.~Alig hagyta a két nőt egyedül,
296      21   |                 megbírnának egy embert, ki a várablakból le akarna
297      21   |             szökésben elősegíthetné? De ki gondolt volna arra, hogy
298      21   |           öltönye szárnyaival kisdedét, ki szerencsére mélyen aludt,
299      21   |                 hajnalra kelve, valakit ki fognak végezni, s itt-ott
300      21   |                meg egy budai csizmadia, ki ott hasalt a gyöpön, s nyugalmasan
301      21   |        nyugalmasan szalonnázott. – Azok ki nem nyitják.~– Hát ti miért
302      21   |                  hogy hajnalban valakit ki fognak végezni a várban.~–
303      21   |               állt is az ördög előttem, ki tudtam vinni, s igazabban
304      21   |              nyugszom, amíg feleségedet ki nem hoztam.~– Mivel köszönjem
305      21   |          türelmetlenül a magyar ifjú. – Ki látta a veszély órájában
306      21   |            Közelítsünk a legelső őrhöz, ki a hídnál vagy a kertkapuban
307      21   |            odaléptetett a fegyvereshez, ki mozdulatlanul állt az ajtóban,
308      21   |             jőne őt ijeszteni alatta.~– Ki az? – kiálta fel Hasszán
309      21   |            kiálta senkinek, hogy nyissa ki az ajtót! Tudta, hogy elszöktek;
310      21   |             megismerve az alélt Máriát, ki még akkor is Azraële ölében
311      21   |                fonta férje nyaka körül, ki gyermekét tartá karján.
312      21   |                fognak ülni, a híd pedig ki van bocsátva, s ilyen szélben
313      21   |                 jártak, midőn Máriának, ki aléltságából, ijedelméből
314      21   |                 eszébe jutott társnője, ki őt oly megmagyarázhatlan
315      21   |             feküdjél még le aludni… ülj ki ablakodba, s nézz a sziget
316      22   |            salak, s az arany tisztán jő ki belőle, és nem fáj neki
317      22   |                 ne feküdjél még le… ülj ki ablakodba, s nézz a sziget
318      23   |                 maradnak.~Mit vétettek? Ki tudott bűneikről valamit?
319      23   |             Gergely mulatságos tréfáin, ki sokféle gyönyörködtető dolgokat
320      23   |                s dühösen felkiáltott:~– Ki szökött el innen ismét.
321      23   |                dölyfös székelynek, hogy ki vagyok, ha ellenem vétenek.
322      23   |               átadák Naláczi Istvánnak, ki azokat kalpagjába téve,
323      23   |              megvitte a fejedelemnőnek, ki általa tudott meg mindent,
324      23   |                 találta Teleki Mihályt, ki magánkívül lett örömében:
325      23   |              hogy Béldi nem azon ember, ki polgárháborúban győzni tudjon,
326      23   |           tanácsurak rémülten futottak, ki merre látott; csak Teleki
327      23   |           átküldé Bodolára Vay Mihályt, ki a fejedelem kegyelmét hozá
328      24   |            ráhalmozott fénynek, úgy néz ki, mintha mindig szennyes
329      24   |                megmenteni.~Kucsuk basa, ki jól értett magyarul, bosszúsan
330      24   |              midőn a szónokra mutatott, ki utolsó azon férfiak közül,
331      24   |                 melyet szűrve bocsátott ki fogai között, kellemetlenül
332      24   |      szitkozódásnál.~Csáky László uram, ki Béldi Pál mellett állt,
333      24   |               nem lészen. Most menjetek ki békével, ha kelleni fogtok,
334      24   |         biztosítani.~      ~Alig léptek ki a dívánból a menekvők az
335      24   |           kapott a szónok megpihenésén, ki az exordium után megállt
336      24   |           megtisztelni el ne mulasszon, ki is, íme, általam kegyelmeteknek
337      24   |          hajlongtak, felállt a Küprili, ki egri basa korában megtanult
338      24   |         fejedelem küldöttei. Tört volna ki nekik a nyakuk, ezt mondom
339      24   |              látták Béldi Pálhoz lépni, ki férfias szorítással nyújtá
340      24   |              vont mellettem, én voltam, ki kardjaikat visszatettem
341      24   |             szemekkel, Béldire mutatva, ki nyugodt, elszánt arccal
342      24   |                is ajándékozá a jó urat, ki ekképpen négy helyre is
343      25   |               mozlemint is lehet látni, ki nagy lustán ül a küszöbön,
344      25   |             délceg, daliás ifjú lovagol ki a kapuból, ki előtt földig
345      25   |              ifjú lovagol ki a kapuból, ki előtt földig hajtják magukat
346      25   |     legkedvesebb lovagja az, Feriz bég, ki nemrég érkezett Sztambulból.~
347      25   |        felszólított a bég lova mellett, ki inte neki, hogy kövesse.~–
348      25   |                baj van, de te fürkészed ki, ahol kövér préda van elrejtve,
349      25   |               csapatra, parancsot adott ki, hogy mindenki a legcsendesebben
350      25   |                kolozsvári kapitányt, de ki nem veheté hasznát a tudósításnak,
351      25   |               akkor annyi darabot vágok ki Székely László uram bőréből.~      ~
352      25   |                 felkereste a várnagyot, ki nagy prémgalléros mentéjében
353      25   |            huszonnégy szpáhit Élesdnél. Ki a bolond mondta kendteknek,
354      25   |                Egy lélek sem volt innen ki a várból, ma és tegnap.~–
355      25   |                 egyéb goromba tréfánál, ki akart tenni magáért, s haragos
356      25   |                szólott végre az agához, ki miután kifogyott a szóból,
357      25   |            innen egy lélek sem mehetett ki, hacsak madárrá nem lett.
358      25   |                 Természetesen mindegyik ki tudta mutatni az alibit,
359      25   |             fogák visszaizenni, hogy ők ki sem voltak a várból; sajnálom
360      25   |           Semmirekellő, akasztanivalók! Ki akar közületek megszabadulni
361      25   |           felszólításomra a gyilkosokat ki nem adják, vagy akármiféle
362      25   |             láncokat Béldi Pál uramról, ki most makacssága miatt Jedikulában
363      25   |                 sem; sohasem. Béldi Pál ki fog szabadulni, Béldi Pál
364      25   |             kiálta mérgesen Ajász basa, ki szinte nem bánta volna,
365      26   |               kezei közül, te váltottál ki nehéz rabságomból, te adtál
366      26   |                Nekem kétheti határidőre ki kell adnod Béldi Pál feleségét
367      26   |                  vagy örök rabokká.~– S ki fogja őket védni, ki fog
368      26   |                  S ki fogja őket védni, ki fog rájok vigyázni, ki fog
369      26   |                  ki fog rájok vigyázni, ki fog együtt imádkozni velök,
370      26   |                szólt Béldiné leányához, ki köztük legidősebb volt,
371      26   |          Béldinét börtönének ablakától, ki ekkor könnytől ázott arccal
372      26   |           emlékéből, mely álmaiból soha ki nem veszett.~Feriz bég szíve
373      26   |                veszett.~Feriz bég szíve ki akart szökellni az öröm
374      26   |              sejtő arccal, némán nyújtá ki hónál, liliomnál fehérebb
375      27   |          gondolá magában. – S aztán még ki tudja, lesz-e majd sikere.
376      27   |           szenvedéseket nem hazám állja ki helyettem.~Erre a vezér
377      27   |            szótlanul, egy hang nem jött ki ajkán, az eb nyüzsögve csókolá
378      27   |                 beszélsz, te félbolond? Ki bízott terád valamit? Én
379      27   |              Székelyt, hogy nem fizette ki neki a méreg árát.~Odabenn
380      27   |                 gyémánt- és zafírporral ki tudja őt gyógyítani. Székely
381      28   |            börtönökben járunk. Egyikből ki, másikba be; s ahol kilépünk,
382      28   |          szemeiből egypár könny hullott ki, oly csábító volt e jövő –
383      28   |               leány óhajtá, hogy vigyék ki a szabadba, a meleg reggeli
384      28   |                 fiához, sem a leányhoz, ki rá támaszkodott, ott állt
385      29   |                kardja~»A villámos égben ki mennydörög ott fent? ~A
386      29   |               népzavaró elmék gondoltak ki a világbéke felforgatására;
387      29   |                  s erdőszámra száradtak ki a legerősebb cserfák, ellepve
388      29   |           hantjain a zöld penész ütötte ki magát.~Három napig nem tisztult
389      29   |                Három napig nem tisztult ki az ég, negyednap délutánján
390      29   |                keresetben járó székely, ki azon rovásra, hogy messzünnen
391      29   |           sohasem tudjuk, mikor gyullad ki a hiju a fejünk felett.~–
392      29   |                 úr ugyan úgy magyarázta ki a dolgot, hogy az Aranyos,
393      29   |             imádkozzék.~– Biz azt pedig ki nem kerüljük, öreg bátya –
394      29   |                úgyhogy most nem látszik ki az egész faluból egyéb,
395      29   |                  amelyből már lábainkat ki nem vonhatjuk.’ – – 1~–
396      29   |               engem sem a gólya költött ki a világra; ne is próbálj
397      29   |             maga eleibe Teleki Mihályt, ki is, minthogy ugyanazon házban
398      29   |                 oda szállnak, hát vérök ki lelkére száll?…~– Csak mondja
399      29   |           lelkére száll?…~– Csak mondja ki nagyságod bizton: az enyimre…
400      29   |               összefont karokkal nézett ki az ablakon, s hosszasan
401      29   |              mint hogy kezem elérhetné, ki ölte meg? Mindazok, akik
402      29   |                    e nemes, derék ifjú, ki Erdélyt úgy szerette.~–
403      29   |          börtönre, s csak akkor bocsátá ki, midőn a bűzhödt lég halálos
404      29   |            hullámzó földet hová kerülje ki? Azt érezni, hogy azon éltető
405      29   |           bátorság a szívből, az ember, ki semmitől sem félt, itt gyáva
406      29   |               levelet Kara Musztafának, ki a meghalt Küprili helyét
407      29   |             férfiú, a szultán jobbkeze, ki nemrég is a kozákok által
408      30   |               fogadást tevél, nem húzni ki a kardot: bizonyára fogadásod
409      30   |                maga elé mereven, ruhája ki volt gombolva mellén, s
410      30   |              száll meg, mint Feriz bég, ki már huszonhat éves korában
411      30   |               az enyim markolatát, hogy ki ne húzhassam azt, és elvetettem.
412      30   |                amiket mondtam, álljatok ki a temetőbe, s tapasztaljátok,
413      31   |            magát, azt fejetartásából is ki lehete venni.~Mi akadály
414      31   |            tekintélyes állást vívhatott ki magának… Csak egyre nem
415      31   |         uralkodó vonása a nagyravágyás, ki örömest számíttatta volna
416      31   |          fejedelmi tekintete által tűnt ki.~Teleki arca elsötétült
417      31   |              villáma gyulladt egyszerre ki, s oly egyhangúlag, oly
418      31   |          leghatalmasabb férfiai kezéből ki tudott ragadni, amit nem
419      31   |                leleményes…~Teleki estig ki nem jött sátorából; estefelé
420      31   |             melynek körmével más szedte ki a parázsból a gesztenyét.~
421      31   |                nagy mérgesen kérdezé:~– Ki vagy? Hogy hínak? Mit akarsz?~–
422      31   |              sorsát, mint Thököly Imre, ki saját jószágainak is rossz
423      31   |                követelt a nagyvezértől, ki legkisebb lelkiismeretet
424      31   |              nemhogy hadaim generálisát ki hagyjam innen húzni!~A defterdár
425      31   |               vigyázzon magára, hogy ha ki talál lépni a sátorból,
426      31   |         praktikáltál mindig ellenem, de ki ne kaphassalak a fejedelem
427      32   |                  az erdélyi hadaknak is ki kelle menniök. Teleki el
428      32   |               életének világosabb fele, ki amint letűnt, kétszeresen
429      32   |      bezárkózott szobájába, s hat hétig ki nem jött abból, s ha látogatói
430      32   |            meghalni.~Végre azt találták ki gyógyítására környezői,
431      32   |                  s új címeket gondoltak ki számukra.~Ezen együgyű csel
432      33   |              kerítnek körüle, emelkedik ki egy gömbölyű domb: – síkságon
433      33   |              kígyó tojásából nem kelnek ki galambok; – eltemettétek
434      33   |         fejedelmének, s parancsot adott ki a tatár kámnak és moldvai
435      33   |            szoktak lenni: vitéz katona, ki bátran mer elöl rohanni
436      33   |                 eszes hadvezér is volt, ki minden mozdulat hatását
437      33   |                 minden mozdulat hatását ki tudta számítani, ki emberei
438      33   |             hatását ki tudta számítani, ki emberei életét eredménytelenül
439      33   |    eredménytelenül nem kockáztatá soha, ki minden legjelentéktelenebb
440      34   |                a porta Thökölyt nevezte ki erdélyi fejedelemmé, s hadakat
441      34   |                 fővezére volt Heiszler, ki mellé még Norcher és Magni
442      34   |                 hanem, hogy mint menjen ki.~Teleki meg akarta mutatni,
443      34   |             vigad, az előőrsök rendesen ki vannak állítva. A seregnek
444      34   |          ágyúkat saját kezével sütögeté ki az ostromlókra, s éjjelenként
445      34   |           akadálynál új segélyt gondolt ki, mely nyomrul nyomra vitte
446      34   |              Olykor a székelyek csapnak ki az erdőből a száguldó tatárokra,
447      34   |             oláhot hoznak Heiszler elé, ki az előőrsökön átjött, s
448      34   |            Telekihez fordulva Heiszler, ki nyomára jött a herceg elébbeni
449      34   |                  kit a vajda elűzött, s ki most saját költségén két
450      34   |                bort, pálinkát osztatott ki közöttük, azután rendbe
451      34   |             augusztusi hő napoktól most ki volt egészen száradva, s
452      34   |                 elszalad, nem állhatván ki a mi tüzünket, kegyelmetek
453      34   |         nekieresztve a kantárt, rohant, ki merre látott.~Legvégig ott
454      34   |                 Doria osztálya volt az, ki amint a tatárokat űzve,
455      34   |               csapatját, s egyedül állt ki a minden oldalrul reárohanó