Fezejet

 1       1|          szokott rendesen tenni, akit felébresztenek, s mutatni
 2       1|       valóságos ördöngös, olyan, akit megszállt az ördög, eszi
 3       4|    sohase közelíts oly leányhoz, akit nem szeretsz, hogy téged
 4       6|   határosak, beszélvén felőle, s akit azután a betyárok mintegy
 5      13|        Ember ember hátán gázolt, akit letaszítottak a vízbe, úszva
 6      14|   leghatalmasabbnak képzeli azt, akit szeret!~A herceg eltávozott
 7      17|      Yffim, sőt tanuld meg, hogy akit most Sztambulba küldök,
 8      17|     távozék, megáldva mindenkit, akit elöl-utol talált, míg a
 9      17|          a fehér szakállú majom, akit érte küldtél, nem más, mint
10      19|      híres-neves lúfő székelyre, akit méltó volt arról a becses
11      19|          Tudsz-e meghalni azért, akit szeretsz?~– Kéj az nekem.~–
12      19|          Tudsz-e meghalni azért, akit gyűlölsz, hogy bebizonyítsd,
13      19|       meg tudott szakadni azért, akit szeretett – azért, akit
14      19|          akit szeretett – azért, akit gyűlölt!… ez büszkeség lesz
15      21|         bennem. Ha félted e nőt, akit rám bíztál, vigyed tőlem,
16      21|     szabadít meg, annak kedvese, akit ő szeret… És mégis meg kellett
17      21|        kedvesem. Hisz férje van, akit szeret.~Nem mondhatott e
18      22|   üdvözlés után nem találta azt, akit keresett, megszólítá Olaj
19      29|        el a kínált leülést, mint akit éppen csak lakodalomra hívtak;
20      31| fejedelmecskét, generálisocskát, akit valaha láttam, színről színre