Fezejet

 1       5|       intve Csereit, ahhoz intézé szavait:~– Te fiú, gondod legyen
 2       7|     fejével, s utánamondá a barát szavait, ki a haranglábtól rejtve,
 3       8| kegyelmednek – hagyá helybe a pap szavait Ebéni. – Akként fogunk cselekedni. –
 4       9|          képpel hallgatá a kalmár szavait.~– Vagy tán jobban fog tetszeni
 5      13|         Környezői bámulva hallják szavait, s egy sincs, ki meg merné
 6      13|   elsápadt e hírre, s Montecuculi szavait mélységes csend követé.
 7      13|           álltak, borzadva hallák szavait. A keresztyén sereg, már
 8      15|       ügyeim sürgetnek.~Ez utóbbi szavait iparkodott Apafi a legtekintélyesebb
 9      16|           meg önkényt…~Alig végzé szavait Teleki, midőn a teremőr
10      17|           tartaná azt, hogy saját szavait hallja. – Azt álmodám, hogy
11      22|          Nem érté annak rejtélyes szavait, de teljesíté, mert jól
12      24|         elkezdé tolmácsolni Béldi szavait.~A legelső szavak után kigyulladt
13      24|       elkezdé tolmácsolni a vezér szavait:~– Becsületes magyarok!
14      24|      bírták megérteni a nagyvezér szavait, s csak egyre hajlongtak,
15      24|            s alig bírta kimondani szavait az elfogódás miatt.~– Köszönöm –,
16      26|       hallgaták az isteni malaszt szavait.~Amint a férfiak beléptek,
17      29|         künnlevők is meghallották szavait, s egyszerre elhallgattak,
18      29|       Magyari folytatá mennydörgő szavait a szószékről:~– Most senki
19      30|      szultán is, s remegve várták szavait.~Az őrültek iránt keleten