Fezejet

 1       5|        ügyeivel.~Most is éppen Naláczi van nála, ott áll az ablakban,
 2       5| szolgálatot tesz vele?~– Nekem Naláczi úr őkegyelmessége mondta.~
 3       5|      úr őkegyelmessége mondta.~Naláczi tüskén látszott ülni, s
 4       5|         vágott közbe Teleki. – Naláczi uram azt mondhatta kegyelmednek –
 5       5|       szemeit.~– Urammondta Naláczi egyedül maradva –, árt ez
 6       5|     akkor legalább sietni fog.~Naláczi nevetett, és kiment. Teleki
 7      16|        együtt Teleki Mihály és Naláczi István.~A fejedelem arcán
 8      16|      óta beszéli tele a fejét; Naláczi udvarias mosolygással üdvözöl
 9      23|    végett különösen gyűlölték, Naláczi, Székely és Vajda László;
10      23|        ebben kétséget támasztó Naláczi Istvánra úgy ráijesztett,
11      23|       már készek, uramszólt Naláczi, kivonva zsebéből három
12      23|   viasszal lepecsételve átadák Naláczi Istvánnak, ki azokat kalpagjába
13      23|         ez a tied! – S mielőtt Naláczi meglepetéséből magához térhetett
14      23|       A kalpagot ide! – kiálta Naláczi dühösenhova tetted?~–
15      23|    uram.~– Gazfickó! – dühönge Naláczi, fojtogatva a bohócot –
16      23|    megkeresem én náladszólt Naláczi, s elkezdé a bohóc köntösét
17      23| szemfényvesztő! – nevete akkor Naláczi. – Ezt ugyan jól eldugtad. –
18      23|   levélben egy fia betű sincs.~Naláczi hihetlenül tekinte a levélbe.
19      23|       e parancsokat elküldeni; Naláczi uram pedig a nagy kudarc
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA1) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2009. Content in this page is licensed under a Creative Commons License