Fezejet

 1       1|          nagy remegve, s jó estét mondva, elbeszélte, miként már
 2       3|   meglátogatni; de a hang, melyen mondva volt, elárulá, miszerint
 3       3|       szeretetreméltó kacérsággal mondva:~– Miután ünnepélyesen hitelesíttetém
 4       4| legnaivabb ijedség remegő hangján mondva:~– Látod: mindig mondtam,
 5      11|           én halok érted!?~Ezeket mondva, keblére szorítá Hasszánt
 6      15|     orcáját felé, áhítatos hangon mondva:~– A próféta angyalai hordozzanak
 7      15|     becsapta az ajtót, csak akkor mondva utána:~– …a pokolba!…~
 8      16|       magammal viszem Budára?~Ezt mondva, fogá a levelet két füleinél
 9      17|       tevé, égre emelt ábrázattal mondva:~– Allah tanúm, hogy kezedbe
10      18|      osztott (melyeket, mellesleg mondva, amidőn kibontottak, egy-egy
11      18|            de erős meggyőződéssel mondva:~– Tehát mégis van, aki
12      19|     poharát, kardot kötött, s azt mondva társainak, hogy egy kis
13      23|     átlátta, hogy ez helyesen van mondva. E szó megváltoztatta akaratát;
14      24|          e csekély ajándékot.~Ezt mondva, inte egynek követői közül
15      29|    szomorú és gyötrelmes dolgokat mondva el neki, úgyhogy a fejedelemnő
16      32|        pénzeket hoztak eléje, azt mondva: „Ezt a pénzt most hozta
17      34|        belépett Thököly Ferizhez, mondva, hogy éppen most hozzák
18      34|      vagyok itt is meghalni.”~Ezt mondva, odajárult hozzá Macskási,
19      34|        onnan a túlsó hegyről?~Ezt mondva, vállaikra veték dárdáikat,