Fezejet

 1       3|         vendégeket fogadva, s a lelke repesett, midőn udvarát
 2       3|       édesanyja szelíd, érzelgő lelke, ez a két jellemző vonás,
 3      11|       vannak. De Azraële átható lelke jól tudja azt, hogy Yffim
 4      12|       úszik-e e nő? Kinek élte, lelke csak egy rezgő hangon, csak
 5      13|          a háromezer keresztyén lelke együtt szállt fel a magasba,
 6      14|       szótlanul nézett férjére, lelke, szíve megállt az ijedelmes
 7      19|         amidőn az ő arcát idézi lelke elé.~Panajot uram bámult,
 8      19|         elismerem, hogy a nőnek lelke van, és nem játékszere az
 9      19|        képe lengett az odaliszk lelke előtt, azért csókolt oly
10      21| kísérlet e végpercében, melyben lelke minden erejére s Isten minden
11      21| szemekkel nem látott semmit, és lelke előtt is oly sötét volt
12      22|        a lélek!… A nőnek is van lelke, s a lélek szerelme tovább
13      22|  állítják, hogy a nőnek nincsen lelke. De van! E kimondhatlan
14      22|       Eszébe jutott, hogy midőn lelke ifjától elvált, azt mondá
15      24|   beszéde betöltötte a teremet; lelke tűzbe jött; arcán az indulatok
16      25|     kegyelmes, hozott a próféta lelke, kegyelmes úr! – S azzal
17      30|      vér, szemeiben az őrültség lelke lángolt, felegyenesedék
18      31|     nemeseit feláldozá – amiért lelke nyugalmát adta zálogul,
19      33|   nyugtalan, hír- és dicsszomjú lelke örült az új munkának, s