Fezejet

 1       3|          sem idéze elő egyebet egy könnyű mosolygásnál.~S még azzal,
 2       6|              Hát biz azt nem olyan könnyű megmondani. Mert – hát –
 3       7|          adja elő a pénzt a páter, könnyű lesz majd azután adott szó
 4       9|            végigbocsátá termetén a könnyű palástot.~Ah! A bég szemei
 5      10|         bég felkacagott e szóra.~– Könnyű neked kacagnod, kegyelmes
 6      12|     zsibongás, leveti páncélingét, könnyű szürke burnuszt ölt magára,
 7      14|         egy kimért szökéssel, mely könnyű volt, mint a madáré, átvetette
 8      14|            eszébe, hogy Désről már könnyű lett volna Magyarországra
 9      18|            le voltak csukódva, egy könnyű csókot nyomott szemére.~
10      18|        fogod nyerni.~Azraële arcát könnyű pír futá el. Hirtelen térdre
11      19|      magáról meleg gyapjúöltönyét, könnyű selyemruháit ölté helyettök
12      19|         morgott, panaszkodott, oly könnyű lett egyszerre, mint a madár,
13      21|       azután el Nógrád felé. Onnan könnyű lesz Lengyelországba futni.
14      22| hattyúpehellyel töltött dívánok, a könnyű, fényűző asztalkák, aranyozott
15      22|     fellobogott a láng, élesztve a könnyű, száraz kelméktől, s négyfelől
16      22|           jól segített a tűznek, a könnyű, csupa fából épült kioszk
17      28|           őszi reggel volt; valami könnyű, átlátszó köd derengett
18      28|            felől kanyarogva letér, könnyű porfelleg volt észrevehető
19      34|         karcsú szpáhik dárdája s a könnyű huszárság csákányai ellen