Fezejet

  1      El|        született elmerengő tudósnak, mint harcos idők vezérének…~A
  2      El|              tekinté magát ott, hová mint ellenség jutott be…~És azon
  3      El|              és örömben szakadatlan, mint egy rózsákból és gyászvirágokból
  4       1|         kiált a felébredő; úgy téve, mint szokott rendesen tenni,
  5       1|      porszemnyi kis pontnak látszik, mint a legkisebb ködcsillag.~
  6       1|              lassúdan, méltóságosan, mint egy kialvó nap, mely nem
  7       1|              falukból áthallatszott, mint verik félre a harangokat.~
  8       1|              nagyságára akkora volt, mint a telehold, miután a legsötétebb
  9       1|              az ég ismét sötét lett, mint azelőtt.~A kolozsváriak
 10       1|         hallatszott a dobok pörgése, mint követte ezt majdan három
 11       1|          ordítása, halottak nyögése, mint hullott az elesettek vére
 12       1|             földre véreső képében, s mint vonult el az égen harcoló
 13       1|            lassanként Brassó felé, s mint lőn vége a rémes ütközetnek
 14       1|     szőlőlugasban, melyen akkor több mint háromszáz fürt érett szőlő
 15       1|              halak, s úgy harcoltak, mint két ellenséges tábor, a
 16       1|      kegyelmed.~– Oly igazán láttam, mint most kegyelmedet; ma újra
 17       1|        kezdenek egymással hadakozni, mint legközelebb a brassai vargák
 18       1|              magiszter Szénási, vagy mint őt felsőbb körökben nevezték:
 19       1|          vérengzőnek, vendégségekben mint tányérnyalót, piacokon mint
 20       1|          mint tányérnyalót, piacokon mint demagógot, békesség idején
 21       1|           demagógot, békesség idején mint harci hőst, háború alatt
 22       1|             harci hőst, háború alatt mint zarándokot; ki még külső
 23       1|            elejtsen! Az én üldözőim, mint az erős bikák, környűlvettenek
 24       1|           elfutnak; olyanok lesznek, mint a bujdosó madár! Sírjatok,
 25       2|          tudott jóízűen enni másból, mint a málépogácsából, s ünnep
 26       2|          gyönyörködtető növényekkel, mint bazsalyikom, levendula,
 27       2|         úritökök termettek ugyanott, mint egy-egy akós hordó, hogy
 28       2|             e szóra ismét felderüle, mint a mosolygó tavaszi ég, s
 29       2|              nem volt mit tenni más, mint lerontatni a régi kastélyt,
 30       2|           megkapja. Több pénzem van, mint az egész országának, s ha
 31       2|           hogy neki nem maradna más, mint az emberek rajta. Ti tehát
 32       3|         alatt nem volt egyéb gondja, mint hogy kitelhetőképpen kitegyen
 33       3|          lakoma ételeit elrendezze: „Mint fog majd Bethlen Miklós
 34       3|           szép Mária, arca halovány, mint a liliom, szemei félénken
 35       3|          ünnepélyesen hitelesíttetém mint csókok postája, úgy hiszem,
 36       3|       megcsókolta a menyasszonyomat, mint saját magam.~Hanem azután
 37       3|            vissza a benne részvevők, mint minőkkel hozzáfogtak; az
 38       3|         hívebbek tudnak lenni a nők, mint a szerelemhez.~Legidősebbnek
 39       3|         azokra.~Kettőjök között áll, mint a gráciákat szokták festeni,
 40       3|          alig lenne érdekes másként, mint a szép ifjú kedves előadása
 41       3|       kezében a vas is oly jól peng, mint a hárfa – felelt Ahmed –,
 42       3|              rosszabbul peng a kard, mint a hárfa.~E perctől kezdve
 43       4|        nézett utána, amíg beláthatá, mint vágtatott hegynek föl a
 44       4|             egy-egy izma olyan volt, mint egy kemény daganat, öklei
 45       4|           lehetett volna tekergetni, mint egy órarugót. Karjai nem
 46       4|   kötelékekkel, a megvágott erekből, mint a szökőkút, lövellt a sötétvörös
 47       4|          sebe sokkal gonoszabb volt, mint előre látszék, s még azt
 48       4|      Párbajban semmi sem oly megölő, mint az ellenfél nemes magatartása.
 49       5|     lélegzete forró, és arca sápadt, mint a viasz, ajkait alig bírja
 50       5|             meghunyászkodott embert, mint a bokrot, anélkül, hogy
 51       5|             közül, és különb férjet, mint Imre úrfi, kinek „mind a
 52       5|       levelet, jobban lelte a hideg, mint az urát. Nyugtalanul leste
 53       5|          takarmánynak, szénának, úgy mint abraknak hiányával nem volnánk,
 54       5|      sietségre. (Ím ebből láthatjuk, mint épülnek a világesemények
 55       5|              akár egyebet se tennék, mint egész nap üttetném a dobot.
 56       5|            dolga sem volt Telekinek, mint untában nekem írdogálni.~ ~
 57       6|    tekingetnek be az ország határán, mint ennek félholdjai.~Azon helységek
 58       6|             oly felfordult világban, mint az akkori, minden fegyveres
 59       6|           éppen annyiba kerül velök, mint az ellenségeskedés, sőt
 60       6|            beszélnek, senki sem más, mint ő.~De ki bírná ezt rá bebizonyítani?~
 61       6|            úgy nem kell csodálkozni, mint hogy az erdélyi fejedelem
 62       6|        lejárt hozzá Szatmárból – már mint menyasszonyához – több tiszttársaival
 63       6|             tiszttársaival együtt, s mint magától értetődik: ott a
 64       6|           magát a török szeme előtt, mint aki veszélyben forgó szövetségesét,
 65       6|       nemigen volt mit rabolni mást, mint gulyákat és rabszolgákat;
 66       6|         helyet adott a csikósnak, ki mint a szélvész nyargalt a támadt
 67       6|            mert az ilyen ábrázatnak, mint a kendé, még ha igazat mond,
 68       6|        meghallotta az anglus király, mint fúrtam ki a tiszai muníciós
 69       6|             arany-ezüst felhalmozva, mint egy asztag! Hát még a halasi
 70       6|              ahol semmi sincs egyéb, mint csupádon-csupa drágakő,
 71       6|           semmi egyéb hasznom rajta, mint azoknak a megmaradt díja,
 72       6|           elébb benn van a városban, mint a szpáhik, kik Kökényesdivel
 73       6|   ellenségének kell lenni, kit több, mint puszta harcvágy lelkesít
 74       6|             nem lehet egyebet látni, mint egy összevert tömkelegét
 75       6|             annyi mindenütt a török, mint a magyar, magán a hídon
 76       6|        karjaikban a széles pallosok, mint egy eleven kaszabörtön,
 77       6|           szamarat, nem kímélt mást, mint a lovakat, s midőn ki volt
 78       7|         énekelt, egymaga többet ért, mint az egész gyülekezet.~A szent
 79       7|            már örvendve gondolt reá, mint fog örülni anyja, ha gyermekét
 80       7|              mindent felfedez elébb, mint szíjat hasítanánk a hátából.~
 81       7|            mindkét öklét, erősebben, mint ha a krokodilus fogta volna
 82       7|           ilyen emberére nem talált, mint Gergely barát, kinek elég
 83       7|              annál fogva a levegőbe, mint egy nyúlfiat, s ekkor még
 84       7|             megtért bűnösön, hogysem mint kilencvenkilenc igazakon,
 85       7|            találj híveidnek mondani, mint amit én sugallok, vagy pedig
 86       7|            Hagyhatnám-e jobb helyen, mint azon falak közt, melyeket
 87       7|            percben halaványabb volt, mint valaha, s rábízva őt derék
 88       8|              de mégis többet kapott, mint amennyit kívánt; mert amíg
 89       8|            mesteremberek, parasztok, mint a raj rohantak reánk; nekem
 90       8|         portyázó nem tudott másként, mint németül, a vad hír mint
 91       8|              mint németül, a vad hír mint futótűz terjedt el egyszerre
 92       8|             semmi sem volt könnyebb, mint futó népeivel megmenekülni
 93       9|     lelkesebbek, hölgyei bájolóbbak, mint tieid!~Én tudom, hogy mit
 94       9|              érdekes tünemény felett mint országos oltárok emelik
 95       9|              ha kénytelen belemenni, mint ezt a jó Bocácius megírta
 96       9|           uram, egyik oly tökéletes, mint a másik; tekintsd ama karcsú
 97       9|            mely hajlik jobbra-balra, mint a bánfa virágzó ága. Ez
 98       9|        világló, villanyozó szemeket, mint az övéi! Az a büszke, szabad
 99       9|            első látásra szilaj volt, mint a fürdőben lepett Diána
100       9|               a másodikban félelmes, mint a futó Daphnéé, lassankint
101       9|            merengve nézett maga elé, mint a megcsalatott Sappho a
102       9|              amit lát, az nem egyéb, mint tündéri ábrakép. Oly tökéletes
103       9|               s végigfutott húrjain, mint szellő az eolhárfán; s elkezde
104       9|          bégnek nem volt mást tenni, mint felugrani, s összevissza
105       9|          veszélyt olyan magas házba, mint Hasszán basa palotája.~A
106      10|          volna hírét Feriz bégnek?~– Mint derék vitézt hallottam őt
107      10|           nem kereskedel hölgyekkel, mint én. De tudnod kell, hogy
108      10|        asszonytartó emberekre nézve, mint a himlő és a ragály.~– Sohasem
109      10|            az meg van rontva örökre; mint amely embernek a hold arcára
110      10|       Alnumánt, ki szinte rabkalmár, mint én, leányai, kiket esztelenül
111      10|             tízannyi düh szíveikben, mint a férfiaknál. És ha egy
112      10|             és nem óhajtnak egyebet, mint azt minél előbb megnyerhetni.
113      10|          sehol sem található másutt, mint csatatéreken, ott pedig
114      10|             egyet bánts meg közülök, mint a méhraj, mind ellened zúdul.
115      10|        elveszett titkos bánat miatt, mint a virág, melytől elvonták
116      10|            ha fájdalma erősebb volt, mint szíve, s élete erősebb,
117      10|              szíve, s élete erősebb, mint fájdalma: akkor önmagát
118      10|         szemed volna az orrod körül, mint a pávának a farkán, mégis
119      10|   megcsalhatna egy szerelmes némber, mint erre példát olvasék pogány
120      11|         közel nem jártok a halálhoz, mint midőn a Margitsziget szomorúfüzeit
121      11|         túlvilági alakok, termettel, mint tündéreké, és szemekkel,
122      11|             tündéreké, és szemekkel, mint a tűz! Aki hangjaikat hallja,
123      11|             innen, óh, jámbor ifjak!~Mint táncolnak, mint danolnak!
124      11|        jámbor ifjak!~Mint táncolnak, mint danolnak! Mik a ti énekeseitek,
125      11|           ideig nem hallasz egyebet, mint azt a dalt, amit tőlök hallál,
126      11|               szívedben viseled azt, mint a futó vad a belélőtt nyilat?
127      11|       szemfényvesztő forgásokat más, mint aki ott született, hol a
128      11|           hogy arcra borulsz előtte, mint leborul a tigris, midőn
129      11|       szintoly friss és eleven volt, mint társnői: a rózsák és granátvirágok.~
130      11|         sokkal erősebben áll nyakán, mint azoké, kiket Hasszán basa
131      11|         éppen olyan rosszul hallasz, mint látsz, kezdek aggódni miattad,
132      11|        távolság, nem látott egyebet, mint kéket és sárgát.~– Nem mondám-e? –
133      11|             s mostanában megérkezve, mint őr e szigetre helyeztetett,
134      11|         Azraële. – Meg volt bűvölve, mint most, meg voltál rontva,
135      11|           lát, ahol nincsenek mások, mint szép parasztleánykák.~–
136      11|          Hasszán úgy akart látszani, mint aki mindazt látja, amit
137      11|             hosszában sétál; szemei, mint a tűz, ragyognak felénk,
138      11|            Miért nem ölelhetem őt, – mint testvéremet, miért nem mondhatom
139      11|            miért nem mondhatom neki, mint teneked: én szeretlek, én
140      12|             jársz itt a sötét éjben, mint szökhetél ki a háremből?~–
141      12|            víz alatt, s látok benne, mint a hal, még éjszaka is. Csak
142      12|             előtte, s úgy néz le rá, mint egy királynő.~– Azon fejek
143      12|             s reszketve szétoszlani, mint a naptól felsütött harmat. –
144      12|             a pokol nem oly szörnyű, mint a hullám.~– Abból, hogy
145      12|             szenvedélyére gondolt, s mint az óriáskígyó, tartá fogva
146      12|          annyira sem kedves az élet, mint előtted, s ha engem a víz
147      12|           közt, kénytelen volt őket, mint egy fekete sált, dereka
148      12|          ajkain, s mostan itt állsz, mint aki meg van bűvölve.~A delnő
149      12|           mosolyával emelte ég felé, mint egy vezeklő bűnös, ki előtt
150      12|          elmondá, hogy mit álmodott; mint úszott folyamokon keresztül,
151      13|            menekülhetést; de Hasszán mint önálló hadvezér csak azért
152      13|            úgy hajlott jobbra-balra, mint a bánfa virágos ága, most
153      13|            kezében, s arca pirosabb, mint azon rózsák, mik oly jó
154      13|              levő szövetségeseiktől, mint az ellenségtől, aki előttük
155      13|              parancsokat osztogatni, mint tőlük azokat elfogadni.
156      13|           hogy ilyen veszett embert, mint te vagy, láncok és békók
157      13|             tallér egy oly országra, mint Erdély, amit felvet az arany
158      13|              fog szandzsákság lenni, mint a többi? – kiálta agyarkodó
159      13| gyönyörűséggel látszottak szemlélni, mint eszi meg a török a törököt.
160      13|            inkább hátrálni látszott, mint közeledni, s Kucsuktól és
161      13|            futott, olyat ütve rajta, mint ágyúdörgés: a többiek, kik
162      13|     fenyegetőbb, még iszonyúbb volt, mint az előbbi zaj. Nemsokára
163      13|          találtok ellenséget másutt, mint magatok között?~– Első ellenségünk
164      13|          nézte agyafúrt hidegséggel, mint verekedik a tábor túlsó
165      13|      parancsa ellen kezdett harcban, mint hogy segélyükre sietett
166      13|             úgy látszott ellenükben, mint sziget az árvízhez.~A hadsorok
167      13|        behintve, mik úgy vonaglanak, mint a férgek a porban. Másik
168      13|            az ő füleiben: „Nézzétek, mint bomlanak a keresztyének
169      13|          inkább a halált előretörve, mint a halált futás közben?~–
170      13|       karjaik idegét. Úgy harcolnak, mint a nőoroszlán hímje mellett… „
171      13|         termet, a szép kínai leányé, mint a megroppant liliom, ajkát
172      13|             senki sem veszte annyit, mint Feriz bég. Elhullt az amazondandár.
173      14|              megnyugtató tudósítást, mint a vesztett csata rémhírét,
174      14|             szegény oláh nők férjei. Mint sietett rögtön tudósítani
175      14|             örült a viszontlátásnak! Mint várta férjét reggeltől estig,
176      14|     állapotban; közelebb a halálhoz, mint az élethez.~– Nem! Egy tappot
177      14|            ajkai nem voltak hidegek, mint azelőtt.~De most a nőé maradt
178      14|         szökéssel, mely könnyű volt, mint a madáré, átvetette magát
179      14|              az út mellett, fölötte, mint egy keskeny rovátk, látszik
180      14|            Itt nincs mit mást tenni, mint meghalni.~– Még van, uram.
181      14|              meredekbe hajolva. Hah, mint törte magát keresztül a
182      14|        fejedelem nem volt többé ott. Mint mondák, a legnagyobb sietséggel
183      14|             annyira voltak mögöttük, mint előttük Kolozsvár.~Egy pillanat
184      15|            el azt egy asszony miatt, mint hogy ez asszonyt megöld.
185      15|              is szokott velem bánni, mint édes gyermekével, én bizony
186      15|         inkább a halál küszöbén van, mint az életén.~– Allah legyen
187      15|              midőn nem volt még más, mint ebesfalvi komposszesszor,
188      16|            is örömestebb lett volna, mint Erdély uralkodója.~Az ülés
189      16|             Szemei nem járnak sorba, mint máskor szoktak, a jelenlevők
190      16|              s szava sokkal tompább, mint egyébkor, s néha a reszketegségig
191      16|           között, kiknek harcolásai, mint üllő és kalapács, minket,
192      16|      létezzen, bárha oly kicsiny is, mint Erdély; s úgy gondolom:
193      16|          kivált oly megveretés után, mint a legutóbbi, Erdélyre basát
194      16|            többre tanítja az embert, mint amennyit kilenc iskolában
195      16|         vagyunk feledve az egészből, mint figyelembe sem vehető nemzet.
196      16|              sem húz annyi fizetést, mint húzott mitőlünk. Ha háborúra
197      16|          jobb szolgálatot Erdélyben, mint aki legelőször fölemeli
198      16|         kapuit ellenségeink őrzik, s mint a tűzzel kerített skorpió,
199      16|            egész termete reszketett, mint falevél, ajkai megnyíltak,
200      16|             heverni, nem kérve mást, mint hogy engedjétek őt megnyugodni
201      16|      becsületéért esedezünk.~Teleki, mint kire legtöbbször villantak
202      16|            kinek egyéb bűne nincsen, mint hogy szereti az üldözöttet,
203      16|         ejtenők fejünket lábainkhoz, mint hogy meghajtjuk azt alázatosan,
204      16|     deszkavágó neje férjének nevére, mint kegyelmetek mireánk, kikről
205      16|           fájdalmat rosszabbul esik, mint éreznem azt. Ha senki más
206      16|             Ha senki más nem volnék, mint Teleki Mihály, fel tudnám
207      16|        társaim nem volnának egyebek, mint hadcimborák körülem, azt
208      16|     mosolyogva derült kék szemeivel, mint egy vigaszt ígérő angyal,
209      16|          hogy álmodik. Úgy állt ott, mint sóbálvány, egy szónak nem
210      16|          csak nézte nagy elmeredten, mint írják meg előtte a levelet,
211      16|         mikor a nevét alákanyarítja, mint öntik rá a porzót, s összehajtogatván,
212      17|             szebb és kedvesebb volt, mint valaha.~– Maradjatok itt –
213      17|           hozzá; nem egész háremét – mint te tevéd Hasszán basának –,
214      17|            töprengve járt alá s fel, mint a verembe esett hiéna. E
215      17|      felemelé e szóra fejét, szemei, mint a dühödt farkasé, zöld tűzben
216      17|        hangon rebegé:~– Óh, Hasszán, mint örvend lelkem, midőn szemeim
217      17|              szenvedének.~Feriz bég, mint aki egyszerre fegyvert kapott
218      17|             Hasszán úgy akart tenni, mint aki legkevésbé sem érzi
219      17|          hogy én azt jobban ismerem, mint te, de az is meglehet, hogy
220      17|             E szerencsétlen hölgyet, mint láttuk, feláldozák Erdély
221      17|  következtében, mely nem volt egyéb, mint hogy áthűlés miatt forrólázba
222      17|              cifrázatain úgy nézték, mint imádkozik a térdepelő hölgy
223      17|               s elfáradtak őt nézni, mint imádkozik, hajlong és bókol
224      17|            Feriz béget, kit most is, mint egyébkor, a vén dervis ápol.~
225      17|      hánykódik, gondosan takargatja, mint egy édesanya, szomját enyhíti
226      17|             arca lángolásáról látja, mint szenved, felemeli fejét,
227      17|            ha mindent ki nem vall, s mint lovaghoz illik, megajándékozá
228      17|          akit érte küldtél, nem más, mint Olaj bég; álmod azt jelenti,
229      17|         semmi egyebet bízni nem fog, mint ami őt magát érdekli; ám
230      17|          közt kezeimbe adák, láttam, mint suttogtak fülébe, hogy ne
231      18|         kegyelmet, annyi lett volna, mint arra kérni, hogy haljon
232      18|          ugyan e szavakat, de látta, mint inte szemével a ravasz vén
233      18|           közbe:~– Úgy cselekesztek, mint aki terhet visz a hátán,
234      18|           könyökére emelkedve nézte, mint alszik el társnéja, a kisgyermek
235      18|         egész világ.~– Ő több nekem, mint az egész világ.~– Még férjednél
236      18|             Mária arcán meglátszott, mint sajnálja ezt a szegény némbert.
237      18|            ott félig reájok hajolva, mint a halál halvány angyala,
238      18|      lehelete az őszi köddel elvész, mint a holt állat párája, s rájok
239      18|          rosszabbnak akart látszani, mint amilyen volt.~Azraële közelebb
240      19|            előttem úgy áll mindenha, mint derék, becsülésre méltó
241      19|           sem jött igazabban érezve, mint jöend~Teleki Flóráéból.”~
242      19|            szó tőle többet segített, mint mástól a hosszú könyörgés.
243      19|              előbbvaló kötelességet, mint egy hölgy kérelmét teljesíteni,
244      19|             zárjel között a lyánka: »mint testvéredet«, s nagyon jól
245      19|         Nekem nincs reményem másban, mint tebenned, hogy őt kiszabadítod.
246      19|         feküdt kerevetén, egészsége, mint erős testalkatúaknál szokott,
247      19|        bemutatá Gergelyt a doktornak mint hírnököt.~– Hogy hínak? –
248      19|         orvosnak mit volt tenni más, mint kinyitni Feriz bég ajtaját
249      19|           oly könnyű lett egyszerre, mint a madár, gyors léptekkel
250      19|           színe, s szemei villogtak, mint a tűz.~Panajot nem bírta
251      19|              onnan nézte rimánkodva, mint ül fel betege most mindjárt
252      19|       Kinevették. Feriz oly könnyen, mint a szöcske, veté fel magát
253      19|            fejét, s nyargalt előtte, mint a villám.~Az orvos siránkozva
254      19|          senki kezéből el nem fogad, mint kedvenc hölgyeéből.~Feriz
255      19|       Sohasem volt az ifjú oly szép, mint most. A hosszú betegség
256      19|             Azraële úgy állt előtte, mint egy szemérmes hajadon, kinek
257      19|              kevesebbet kérek tőled, mint éltedet. Egykor azt mondád
258      19|        szemei holdasan világítottak, mint egy álomjáróé. Megragadá
259      19|           gyámoltalannak érzé magát, mint egy gyermek, ki egy nagy
260      19|             s kapkodva tekinte szét, mint ki borzasztó álmokat látott.
261      19|         elhagyta ugyan a mákonyt, de mint rendesen szokott lenni,
262      19|          nagyobb baj volt reá nézve, mint a vele élés.~Midőn Azraële
263      20|             sem hírnökök; senki más, mint a vezér saját rabszolgái.~
264      20|       ékszereket és zászlókat, kinek mint szerepe hozta magával, s
265      20|           hideg volt és mozdulatlan, mint a márvány, arról nem lehetett
266      21|      ujjaival végigpöngette az élét, mint valami hangszert, s megelégedését
267      21|           vágást tett vele, s azzal, mint ki szénáját jól rendezé,
268      21|   kitekintett, onnan a bástyáig több mint öt ölnyi mélység volt, s
269      21|            sokkal finomabbak voltak, mint hogy egy embert megbírjanak,
270      21|           ellenállt, nem volt egyéb, mint – üveg. A jó ezüstműves
271      21|              mindig úgy állt előtte, mint aki nem tudja elhinni, ami
272      21|             Azraële, s maga gyorsan, mint az evet, felszökött a nagy
273      21|          hosszú fonadék, oly fekete, mint az éj, térdein alól érve
274      21|            Az őr mozdulatlanul állt, mint a szobor, elbámulva az előtte
275      21|           szerezni; midőn egyszerre, mint a prédájára rohanó leopárd,
276      21|              Mármost előre, gyorsan!~Mint két szellem, suhan keresztül
277      21|         előtte.~– Lehetnék-e másutt, mint itt, midőn nőmet meg akarják
278      21|             sohasem akartam valamit, mint Máriát megmenteni.~A herceg
279      21|            kézben többet végezhetsz, mint békóval a lábon. A vakmerőké
280      21|           tudnánk túljárni az eszén, mint ez a Hasszán? Megállj. Egy
281      21|            közrefogták a herceget, s mint foglyot kísérték a parthosszant.~
282      21|            könnyebben a várba jutsz, mint mi; száz darab aranyat kapsz
283      21|               Feriz! Thököly! Egykor mint hármas ellenség álltunk
284      21|            egymással szemben, s most mint önfeláldozó barátok tartjátok
285      21|             sem akarok kisebb lenni, mint ti. Egy vérpad fel van már
286      21|        függönynek, kiterjesztve azt, mint egy zászlót, s egészen befúva
287      21|              ez ablak nem lehet más, mint Azraëléé, s ha az nyitva
288      21|              oly sötét volt a világ, mint szemei előtt.~Nehéz volt
289      21|         vészriadója, s lehete látni, mint futkosnak egész csoportok
290      21|          csónakon, odaát nincs több, mint melyre a menekvők fognak
291      21|             fog az ég onnan pirulni, mint máskor; ha meglátod e tüneményt,
292      22|              folyam hullámokat hány, mint a tenger, a csónak felvetődik,
293      22|          lélek szerelme tovább tart, mint az élet. Hol volt e lélek
294      22|          élettől, tulajdon testétől, mint ahogy iszonyodik most, s
295      22|             fog onnan az ég pirulni, mint máskor. Ha ezt látod, gondolj
296      22|        csillagba, s oly boldog lesz, mint a többiek, kik Istenhez
297      22|             s négyfelől összecsapva, mint egy égő hullám; lángmennyezetet
298      22|           égett. Nem látszott egyéb, mint egy nagy fekete szérű, beomlott
299      22|             nem maradt egyéb utánok, mint egy fekete folt. Jövő tavaszra
300      22|          elkövettetett, s kigondolá, mint fogja leírni iszonyú szemekkel
301      22|     Megérkezve Hasszán palotája elé, mint szoká, nem is kérdezősködött,
302      23|           nincs nagyobb veszedelmük, mint ha nagy embereik vannak.~
303      23|              hivatással született, s mint rablóvezér hal meg.~Ha Teleki
304      23|  kegyelmednek inkább én parancsolok, mint a fejedelem.~A fejedelem
305      23|            de úgy vevé e szenvedést, mint érdemlett büntetését annak,
306      23|        tovább hallgatni annyit tesz, mint csendesen elnézni, mint
307      23|              mint csendesen elnézni, mint rohan az ország saját veszte
308      23|             én javaslatom nem egyéb, mint hogy a kihirdetett országgyűlésre,
309      23|               hogy inkább fél tőlök, mint szereti őket.~A jelenlevő
310      23|        jobban ismeré Béldi jellemét, mint hogy félhetett volna tőle.~
311      23|            vesztünk el.~– Inkább mi, mint érettünk ezerek.~Még azon
312      23|             megvédhetsz Sztambulban, mint itt – szólt Béldiné, és
313      24|       nyommal sem széledezett odább, mint amennyire eldöfölték.~A
314      24|            minden festvények nélkül, mint amiket a korán tilt, márványpadozata
315      24|           oly fényesek, oly feketék, mint a sasé, egész magatartása,
316      24|            hogy ők várjanak mireánk, mint mi őreájok.~S azzal inte
317      24|           tudvalevő dolog előttetek: mint földönfutók jöttünk el hazánkból,
318      24|    földönfutók jöttünk el hazánkból, mint koldusok állunk előttetek;
319      24|             állunk előttetek; de nem mint földönfutók, nem mint koldusok
320      24|            nem mint földönfutók, nem mint koldusok könyörgünk e pillanatban,
321      24|      könyörgünk e pillanatban, hanem mint hazafiak. Hazánkból elűzeténk,
322      24|             Hazánkból elűzeténk, nem mint bűnösök, nem mint pártütők,
323      24|     elűzeténk, nem mint bűnösök, nem mint pártütők, hanem azért, mert
324      24|           Kegyelmes uraim, mi egykor mint boldog családapák éltünk
325      24|          tanácsadókat a fejedelemre, mint amilyenekkel most körül
326      24|           még megmaradtak a hazában, mint volt nekünk.~Amint Béldi
327      24|            jobban szerették Erdélyt, mint saját hasznukat; és végül –,
328      24|        törökül nem értő magyaroknak, mint hogy a nagyvezér most éktelenül
329      24|            érdekelt sóvári uradalma, mint Erdély jövendője, s kit
330      24|              legalább ne sírt volna, mint egy gyermek.~A távozó Béldi,
331      24|             egyszer oly mérges volt, mint egyébkor, s keze hadonázásából
332      24|     meghajtotta magát még mélyebben, mint először, s rendületlen önmegtagadással
333      24|             közben, inkább úgy tett, mint egy prédára leső vadállat.~
334      24|            hetven erszénnyel többet, mint a fejedelem követjei, s
335      24|            társaim is oly szegények, mint én; mi sohasem gazdálkodtunk
336      24|             Ennyi pénzt kérni tőled, mint magányos száműzött embertől,
337      24|             hogy azt elébb kifizesd, mint amidőn általunk fejedelemmé
338      24|             egészhez nem kell egyéb, mint megígérned a nagyvezérnek
339      24|        igazságtalanság inkább velem, mint egész Erdélyországgal, és
340      24|            hogy Béldit ragadják meg.~Mint a kemény kő, ha megüti,
341      25|            annyira megnyerni szívét, mint egy-egy ritka szépségű boglárral.~
342      25|       kegyelmed csinálni a dologhoz, mint a ma született bárány.~–
343      25|             jőni; azokat lássa, hogy mint bolondíthatja el kegyelmed,
344      25|            színt váltott e szavakra, mint a jóféle opál vagy mint
345      25|              mint a jóféle opál vagy mint a kettétört tinórugomba,
346      25|              tárgy most Sztambulban, mint Candia elfoglalása. Úgy
347      25|              szultán cifra aláírása, mint egy sok póklábakból összegubancolt
348      26|           még fehérebbé tette arcát, mint egyébkor volt; merően, szigorúan
349      26|        keményebb akaratát, s akkor ő mint fejedelem jön haza Erdélybe,
350      26|       szemeiben, mik felé ragyogtak, mint az eső utáni ég, azt az
351      26|       fogjátok-e nekem engedni, hogy mint most, akkor is szeresselek
352      27|       tolmácsa és dragománja legyen.~Mint már tudjuk, a jó úrnak különös
353      27|             a fejedelmi széken ülni, mint nyirkos börtönben a hideg
354      27|             te még többet szenvedsz, mint én?~– Hogy jöhettél ide? –
355      27|        országgyűlés naplójába írták, mint hazaárulóét!~– Emberek! –
356      27|        tanuljanak úgy élni és halni, mint ő.~– Gondolj Aranka lyányodra,
357      27|            Inkább hervadjon ő is el, mint Erdély lángba boruljon.~–
358      27|              dolgot, s úgy kacagott, mint a többi, hanem amint hazaérkezett
359      28|            ül szívemen oly teherrel, mint a bűnbánat, mint a kísértetnyomás?
360      28|           teherrel, mint a bűnbánat, mint a kísértetnyomás? Talán
361      28|           költőnek nem jutott egyéb, mint látni hervadásukat, látni
362      28|         látni esésüket, s elmondani, mint hervadtak, mint estek el.~
363      28|           elmondani, mint hervadtak, mint estek el.~Már régóta kísérem
364      28|              e födél valamivel jobb, mint ha egy koporsóban volnának,
365      28|            lássam az eget feketének, mint téged halva.~– Az ég azután
366      28|              gyümölcs korábban érik, mint a többi. A csendes, lassú
367      28|         kedélyt, hogy úgy beszéljen, mint az agg, s oly szomorú azt
368      28|          vitorlájú sajka ringatózik, mint a bölcső, az átlátszó habok
369      28|         alatt; s ha elmondá az ifjú, mint fog visszatérni a leghatalmasabbaktól
370      28|         hazafi, dicsően, hatalmasan, mint nyitja meg majdan gyermekei
371      28|     homlokára.~– Nézd, milyen forró, mint a tűz; óh, csak addig meg
372      28|           eljárkált künn az udvaron, mint a kalitkába zárt oroszlán,
373      28|         inkább illett már angyalnak, mint földi nőnek. Odavánszorgott
374      28|            Az égben!~A szelíd leány, mint a lekaszált virág hajlott
375      29|              az égen, s ott megállt, mint egy mozdulatlan nehéz kárpit,
376      29|            hogy senki se hinne mást, mint hogy itt van az ítélet órája.~
377      29|            felé szélesen meggörbült, mint egy török kard.~– Az Isten
378      29|            úgy meg nem volna ijedve, mint ők. Csak a napokban történt,
379      29|              az egész faluból egyéb, mint a templom tornyán a rézkakas.~
380      29|             csak olyan ember vagyok, mint kegyelmed.~A mellette állók
381      29|           mindenfelé nézelődne, hogy mint juthasson a székéhez, előrekiálta:~–
382      29|               hogy úgy fogtok járni, mint a teve, mely elment Jupiterhez,
383      29|             módjára, s ne ugass itt, mint egy veszett állat, mikor
384      29|         fejét mindig többre becsüli, mint a másét.~A két úr nemsokára
385      29|         fogadta el a kínált leülést, mint akit éppen csak lakodalomra
386      29|         éppen oly rosszul esik üres, mint megterhelt gyomorral.~–
387      29|       kicsinyléssel.~– Uram, ez több mint álomlátás: ez vízió, ez
388      29|        markába szorít, úgy kifacsar, mint egy spongyiát. És íme, az
389      29|              sokkal magasabb állnak, mint hogy kezem elérhetné, ki
390      29|       Iszonyító volt kívülről látni, mint mozog, mint hajlong a roppant
391      29|          kívülről látni, mint mozog, mint hajlong a roppant nagy épület
392      29|              törhette rajta a fejét, mint jött az ő levelébe ez a
393      30|            nem mozdult. Úgy ült ott, mint egy holt alak.~Jöttek egyenkint
394      30|       nagyobb borzalmakat adott elő, mint a másik. Az egri, budai,
395      30|          szép vastag könyv, nagyobb, mint a hajdani corpus juris,
396      30|            munkával, s ez idő alatt, mint maga mondá: hétszázkilencvenháromszor
397      30|           veszedelmedre lenne néked, mint annak megszegése”. – Továbbá
398      30|        elvész belőlök egy nap alatt, mint tíz esztendeig a háborúban:
399      30|            legelső kezdőbetű akkora, mint egy lefestett vár, körülfonva
400      30|              más a fehér pergamenen, mint az Isten neve arany betűivel;
401      30|               az égett papírrongyok, mint fekete pillangók, szálltak
402      30|           jeles hadvezért száll meg, mint Feriz bég, ki már huszonhat
403      30|         ütnek, hogy fekszem mereven, mint egy halott. Kérlek titeket,
404      31|        magyar menekültek őt üdvözlék mint megszabadítójukat, s ő egy
405      31|          bölcsnek és magas lelkűnek, mint az? Bár Esterházy korának
406      31|     reményeit, de senki sem annyira, mint Teleki Mihály.~Egyik áldomás
407      31|           bátran úgy ítélhetjük meg, mint egy nagyeszű férfit, kinek
408      31|            ez egészen más hang volt, mint aminővel az imént őt éltették,
409      31|       egészen más volt a mosolygása, mint amilyet őelőtte szoktak
410      31|         egészen más fogadtatás volt, mint aminőben ő és Erdély fejedelme
411      31|           magát tábori ágyára, sírt, mint egy gyermek.~Tehát mindazon
412      31|            semmi egyéb érdeme nincs, mint nehány szerencsés ütközet
413      31|             Apafival nem maradt más, mint az erélyi atyafiak.~De Teleki
414      31|            mert ragadós a nyelvetek, mint a fákon termő macskaméz.
415      31|             bízza a magyarok sorsát, mint Thököly Imre, ki saját jószágainak
416      31|          több hasznára fog válhatni, mint Thököly; – ennek mindig
417      31|          semmi sem sérté oly mélyen, mint annak öntudata, hogy őt
418      31|          tegnap úgy képzelt magának, mint egy királynak öltöztetett
419      31|              hatalmasabb és bátrabb, mint ő.~A sátor nyílásain kitekintve,
420      32|            egyik városbul a másikba, mint a meglőtt vad, mely a benne
421      32|          jöttek, panaszkodott nekik, mint egy gyermek:~– Éhen kell
422      32|               oly páratlan asszonyt, mint Anna volt, el tudott feledni,
423      33|       Sztambult nem védte más többé, mint a Haemus havasai.~A kiöntött
424      33|          ígéret éppúgy nem tetszett, mint a másik; fogta tehát, és
425      33|           között csak úgy tűnik fel, mint egy kicsiny halom, maig
426      33|          maig sem terem rajta egyéb, mint cédrus, a legszebb, a legsötétebb,
427      33|   hegyoldalba építve úgy tűnnek elő, mint valami rakott kártyavár,
428      33|         hosszú börtönélet megtanítá, mint kell kitartó erővel évekig
429      33|             semmi más haditudományt, mint előrefutni és hátrafutni;
430      33|           füleiket, és szétfutottak, mint az egerek?~És ezekkel induljon
431      33|          birodalmi had nem volt több mint kilencezer, de ők csak nevették
432      33|          sohasem használtak egyébre, mint a megszállott tartományokat
433      33|            tömött harcsorokba verve, mint egy eleven gép, mely egyszerre
434      33|              lőhettek ellenfeleikre, mint azok őreájok, mert az ívben
435      33|             nyíl sokkal távolabb ér, mint az egyenesen kilőtt puskagolyó,
436      33|            török had szerencséjét, s mint a jóslat és a közhit tartá,
437      34|             látott másforma törököt, mint elhullottat vagy szaladót.~
438      34|             szerettek olyan kevéssé, mint ha a magyar vezérek a hadvezér
439      34|             nem az lesz a baja, hogy mint jöjjön be, hanem, hogy mint
440      34|          mint jöjjön be, hanem, hogy mint menjen ki.~Teleki meg akarta
441      34|             volnánk Törcsvárhoz úgy, mint Bozzához.~Most az egyszer
442      34|             elkeseredett ellenségei, mint éppen őneki?~– Uram – monda,
443      34|                Van-e kétségbeejtőbb, mint hegyet látni, és nem tudni
444      34|        kölcsön fényt Ilonám nevének, mint ő az enyimnek. Mikor mindenki
445      34|           ágyúkkal, bombákkal. Ilona mint egy férfi állt az ostromlott
446      34|           születhetett más lélekben, mint ahol oly erős az akarat,
447      34|             ahol oly erős az akarat, mint Thökölynél.~Majd irtóztató
448      34|             dombtetőre állva nézték, mint ellenkezik egymással a szorosokra
449      34|              sátoraikig, majd ismét, mint a bolygatott darázsraj özönlik
450      34|              azokon egyéb keresztül, mint madár?~– Ember nem, de ha
451      34|        meglátja kegyelmetek, a török mint elszalad, nem állhatván
452      34|              nemsokára lehete látni, mint találkozik össze a két lappangó
453      34|               Az állt a roham előtt, mint a vihar előtt az erdő! Amint
454      34|            nem fordult vissza azért, mint máskor szokott. Feriz bég