Fezejet

 1       9|         érte.~A leány meghallva e szavakat, szokatlan mosolyra derült
 2      12| kétségbeesett fájdalommal mondá e szavakat, hogy az eunuch megrendült
 3      18|       Ghykáné nem értette ugyan e szavakat, de látta, mint inte szemével
 4      18|          fenyegető arccal mondá e szavakat, ajkait beszíva s szemeit
 5      18|       láncot, megalázást és durva szavakat, csak hogy gyermekét ölelheté.
 6      18|      suttogni álmában megnyugtató szavakat, s ha gyermeke leverte magáról
 7      19|         volt tele, tudott biztató szavakat suttogni barátnéjához, s
 8      19|         még ma.~Mária nem hallá e szavakat, csupán gyermeke gagyogásaira
 9      22|        hogy találjon eléggé méltó szavakat azon nagy sérelem előadására,
10      24|   különben is érthetlenné teszi a szavakat, Csáky uram beszédét pedig
11      24|        fejedelem, hogy amaz ámító szavakat méltóságtok bölcsessége
12      29|     lelkivezérek mondának biztató szavakat az egybesereglett híveknek.
13      29|          hogy szemébe mondhassa e szavakat: – Mindenütt a kegyelmed
14      30|         őrült nyugalommal mondott szavakat, s egymást sápadni látták.~
15      30|         fiatal szultán…~E látnoki szavakat suttogva, eltávozott az
16      34|   kirántva, azt az ég felé emelé, szavakat nem találó düh kifejezésivel
17      34|    seregek elé, s ott megállva, e szavakat mondá nekik:~– „Jó vitézek,
18      34|     elboruló szemei elé, s csak e szavakat hallá:~– E csapás neked