Fezejet

 1       1|        Az emberek jöttek-mentek előttük, s a két jó úrnak különös
 2       1|  különös mulatságul szolgált az előttük járók köszöntési módjából
 3       3| feszültséget, s meghajtva magát előttük, leányával együtt odahagyá
 4       6|    urakat a mocsáron keresztül, előttük gázolván övig felgyürkőzve,
 5       6|      Kökényesdinek.~Az nyargalt előttük, szüntelen maga után vonszolva
 6       7|        A páter nyájasan felállt előttük, s ájtatosan köszönté őket
 7       8|      sietett; aholott felállván előttük a nagytiszteletű úr, elmondá
 8      11| lépésnyire egy sólyom repül fel előttük a berekből, s távol egy
 9      13|        mint az ellenségtől, aki előttük áll. A kolostoron túl egész
10      13|         mik védtelenül maradtak előttük.~A keresztyén sereg e pillanatban
11      14|   annyira voltak mögöttük, mint előttük Kolozsvár.~Egy pillanat
12      21|        nyílás elé állt, elzárva előttük az utat, s bámulva Pest
13      24|    sárga függönyei szétvonattak előttük, s előtűnt az egykor annyi
14      27|   parancsolt ebének, s fölkelve előttük, meghajtá magát.~– No, te
15      29|   szorulkodással utat csináltak előttük, hogy bejuthassanak a templomba,
16      31|        fel ajkaikról, amidőn az előttük álló látvány szemükbe tűnt.~
17      34|       öles szakadások tátongtak előttük, melyek kettévágták a sziklaösvényt;
18      34|        s a diadal bizonyos volt előttük.~A lövés percében egy golyó