Fezejet

 1      24|       orvosa, az udvari tolmács, Maurocordato Sándor, magas, atlétai férfi,
 2      24|           Kegyelmes uram – szólt Maurocordato, a vezér elé járulva –,
 3      24|           a többinek útját állta Maurocordato, s inte Béldinek, hogy siessen
 4      24|          elhallgatott, előlépett Maurocordato, a szónok és a nagyvezér
 5      24|          hangulatán, azon helyet Maurocordato prófétai ihlettel fogá fel,
 6      24| hajtogaták fejeiket, helyeslésül Maurocordato tolmácslatára; a nagyvezér
 7      24|  mosolygástól.~Előállott azonban Maurocordato. Nemes vonalmú arcán biztató
 8      24|       vitték el Csákyt magukkal, Maurocordato haragosan terelte őket kifelé,
 9      24|       kiálta közbe türelmetlenül Maurocordato, mire Bethlen Farkas, azt
10      24|         rágalmaknak deklaráljuk…~Maurocordato kapott a szónok megpihenésén,
11      24|          fáradsága kárba veszett Maurocordato vontatott, egykedvű átfordításában.~
12      24|     követeknek az ajtót mutatta.~Maurocordato tolmácsolá nekik a választ.~–
13      24|      arca egyszerre átváltozott. Maurocordato hátraállt. E szavakhoz nem
14      24|        győztek bókokkal felelni.~Maurocordato e jelenet alatt megszökött
15      24|       pénzzel és velök, s miután Maurocordato eltávozott, s az utána küldött
16      25| örvendetes szívvel, a Küprili és Maurocordato nem töltik haszontalanul
17      27|     vezér szólt valamit törökül, Maurocordato szomorúan tolmácsolá:~–