Fezejet

 1       5|       szaporán, én addig el nem megyek, míg kegyelmedet az ágyban
 2       6|     tallért hallottam, s nem is megyek a herkópáternek sem alább,
 3       7|    baltával, fokossal, én pedig megyek terád a seregek urának nevével,
 4      10|    emberré tettél, uram. Még ma megyek vissza egész szállítmányommal
 5      12|        kétségbeesetten. – Tehát megyek magam!~S azzal sebesen beleveté
 6      13|       vesztegelnek?~– Jó, tehát megyek én is veletek.~– Jössz?~–
 7      14|  élethez.~– Nem! Egy tappot sem megyek! – kiálta egyszerre magánkívül,
 8      14|        ha az ég rám szakad, sem megyek.~– Az istenért! Férjem,
 9      14|    lámpással majd a lovak előtt megyek, egy csatlós mindenütt friss
10      14|     átölelték.~– Igen, vadászni megyek; valami úgy forr bennem!
11      16|       levél nélkül innen el nem megyek, és benneteket sem bocsátlak,
12      21|     talán őnála maradni!…~– Nem megyek hozzád – viszonza.~Észébe
13      25|        elégtételt nem szerzesz, megyek magam Kolozsvárra, s kihívom
14      25| elégtételt nem ád, úgy én magam megyek azon nemkérődző állatokat
15      33|          hogy hívjatok: önkényt megyek. Ám az idő senki kedvéért
16      34|    magam is kardot kötöttem, és megyek veletek.~Ezenben előtámadt