Fezejet

 1       1|       szüksége sem volt is rá, mert különben kikiáltották kevélynek.~
 2       1|             szóljunk senkinek, mert különben a halottak rajtunk állnak
 3       5|        múlva elhagyja Erdélyt, mert különben én vitetem ki, s azt nem
 4       5|          mindenért, amit tesz, mert különben megcsal, elárul, – ütni,
 5       6|           menyasszonyát.~A vőlegény különben is szótalan volt, de meg
 6       6|         kegyelmednek annyi a kincse különben is – szólt közbe naivul
 7       7|         kései közé markolva. – Mert különben rád gyújtjuk a kolostort,
 8      13|           noha sokszor látta már, s különben is dühös lévén, de legfőképp
 9      16|       másikat! Írjatok szépen, mert különben mindnyájatokat megzsinegeltet
10      17|            nekem nincsen bemutatva; különben is nem volna kötelességem
11      21|            el, el kell neki hinnie; különben beverem a fejét. Meg fog
12      24|         rettenetesen sírni; a sírás különben is érthetlenné teszi a szavakat,
13      25|       látogattok meg az éjjel, mert különben még egy szájat nyitok a
14      25|       időhaladék nélkül megküldjed, különben várhatod egész haragomat
15      32|     aggodalom annyira lerombolá már különben sem erős kedélyét, hogy
16      34| tiranusságától megoltalmazzuk, mert különben ha nem forgódunk, örökös